Az egyetlen, amitől a horda félhet a választás napján
Formális együttműködés aligha lesz az MSZP-DK, illetve a Jobbik között, ezt rendre kizárják a pártvezetők. A szavazók azonban egyes körzetekben, pláne kiélezett helyzetekben nem ilyen finnyásak. Az időközi választásokból az látszik, hogy a balos, illetve jobbikos szavazók simán átszavaznak a másik jelöltjére Orbán ellen. Több körzetben omlik le a fal az ellenzéki pólusok között, és ettől joggal aggódhat a toronymagasan vezető Fidesz.
Október elejéig úgy nézett ki, hogy a gyöngyösi választókerületben lesz az egyik legnagyobb hármas csata 2018-ban. A Fidesz 2014-ben egy hajszállal nyerve elvitte a körzetet, de a most is induló Vona Gábor Jobbik-elnök csak egy százalékkal maradt le (37, illetve 36 százalékot kapott a fideszes és a jobbikos). Az MSZP akkor 22 százalékkal nem tudott beleszólni a győzelemért folyó versenybe, de pár hónappal ezelőtt bejelentkezett Hiesz György, Gyöngyös MSZP-s polgármestere, hogy ő bizony 2018-ban a parlamenti helyért fog indulni.
Vagyis egy erős hármas verseny kezdett kibontakozni a Fidesz-MSZP-Jobbik trió között. Ám Botka László visszalépése után Hiesz információnk szerint már jelezte, hogy mégsem hajlandó elindulni jövőre, így az MSZP-ben arról beszélnek, hogy helyben erős jelölt híján Vona magához csábíthatja a szocialista szavazókat is. És az ellenzéki szavazatokat összeadva a Jobbik elnöke már kényelmesen megverheti a fideszest.
A gyöngyösi példa jól jelzi, mi az az egyetlen dolog, amitől a Fidesz igazán tarthat 2018-ban.
A közvélemény-kutatások persze a Fidesz hatalmas előnyét mutatják, és a kormány kezében számtalan olyan eszköz van, amellyel tovább növelheti Orbán népszerűségét (a kormányzati reklámkampányoktól kezdve az Erzsébet-utalvány osztogatásáig). A jelenlegi számok és a tendencia alapján elképzelhetetlen, hogy ne a Fidesz nyerje a jövő évi választásokat.
A kampányra rálátó fideszesek, de még az ellenzéki politikusok is elismerik háttérben: nem látni most, mi tudná megakadályozni a Fidesz újabb győzelmét, de az előbb említett tényező némi bizonytalanságot okoz a Fideszben, meg az ellenzéki oldalon is.
Végül mennyire találnak egymásra a baloldal és a Jobbik szavazói?
Nem a pártok tervezett, kialkudott együttműködéséről van szó. A nyilatkozatok, az erről szóló kutatási adatok és puszta érdekkülönbségek miatt is kizártnak látszik, hogy az MSZP-DK, illetve a Jobbik koordináltan induljon, pláne, hogy közös listát hozzon össze.
– Molnár Gyula, az MSZP elnöke a párt legutóbbi választmányán kijelentette a Jobbikra célozva, hogy „Horn Gyula pártja nem működhet együtt a szélsőjobboldallal”.
– Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a miniszterelnök-jelöltté választása utáni beszédében kijelentette: „Sem elvi, sem gyakorlati lehetőség nincs az ellenzéki pártokkal összefogni, hiszen ők is felelősek, hogy itt tartunk”
Az együttműködés tehát kizárva, tudomásunk szerint háttérben sem zajlik semmilyen egyezkedés, nincs paktum a két ellenzéki pólus között. Vona ugyanakkor felfedte azt is, hogy bár az ellenzéki pártokkal nem akar együttműködni, a szavazóik voksaira, „a kormányváltást akaró magyar nép összefogására” számít. Botka László ugyanezt a csoportot nevezte „elégedetleneknek”, és neki az volt a célja, hogy a Jobbiktól hódítsa el (vissza) a kormányváltást akaró szavazókat.
A két ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik ezért nem támadta egymást igazán az elmúlt hónapokban, nehogy magukra haragítsák az egyelőre a másiknál lévő potenciális szavazókat. Vona ezért kezdett el az utóbbi hónapokban a baloldali füleknek kedves szólamokat szajkózni, Botka visszalépése után nyílt levelet is írt a baloldali szavazóknak. Vona történelmi szövetséget ajánlott a baloldaliakkal, és azt üzente: „akarja-e velünk együtt leváltani ezt a kormányt, és utána részt akar-e venni a nyugodt és békés építkezésben? Ha az Ön válasza erre a kérdésre az, hogy igen, akkor mi összetartozunk.”
Több helyen leomlott a fal
Éppen ez okozza tehát a jövő évi választás egyetlen kiszámíthatatlan faktorát: mennyire omlik le a fal, mekkora lesz az átjárás végül a balos és jobbikos szavazók között? Az időközi választásokból nem szabad persze messzemenő következtetéseket levonni az országos helyzetet illetően, de az eredmények arra utalnak, hogy számos választókerületben már gond nélkül átszavaznak a balosok a Jobbik jelöltjére vagy fordítva. Néhány példa erre a közelmúltból:
– Devecseren a polgármester-választáson a jobbikos városvezetőnek lényegében csak egy függetlenként induló fideszes volt az ellenfele. A baloldal itt nem állított jelöltet: 69 százalékos Jobbik-győzelem született. 2014-ben sem volt amúgy balos ellenfél, akkor 54-46-ra nyert a jobbikos.
– Zuglóban az időközi képviselő-választáson a Jobbik nem indított jelöltet. Az MSZP-DK-Párbeszéd jelöltje majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a fideszes, holott 2014-ben csak hét szavazat volt a különbség.
– Salgótarjában 2016-ban nyert hatalmas fölénnyel az MSZP jelöltje. A Jobbiknak ugyan volt saját polgármester-jelöltje, de a számolgatások és a helyi elemzések alapján a jobbikosok átszavaztak a szocialistára (2014-ben csak 50 szavazat volt a különbség, 2016-ra ez 1800-ra nőtt, a Jobbik pedig látványosan visszaesett.)
– Tapolcán először a parlamenti képviselőségért, majd az önkormányzati helyekért zajló időközin nyert a Jobbik 2015-ben. A Jobbik a szocialisták látványos visszaesésével párhuzamosan tudott megnőni, amiben szerepet játszott, hogy a helyi MSZP-elnök otthagyta pártját és a jobbikos városvezető mellett alpolgármester lett.
Az alábbi infografikán jól látszik, hogy ahol pirosból van sok, ott a zöld tűnik el, vagy fordítva.
Emellett persze több olyan időközi is volt, ahol a Fidesz simán lenyomta az ellenzéket – ha egy ellenzéki jelölt volt, ha nem. Nézzük meg ezeket az eseteket is:
– Tatán pár nappal ezelőtt az időközi önkormányzatin a Fidesz jelöltje magabiztosan nyert (Fidesz – MSZP-DK – Jobbik 366-123-69 szavazat). Látható, itt akkor sem lett volna ellenzéki győzelem, ha van átszavazás.
– Pakson az időközin szeptemberben 68 százalékkal győzött a fideszes jelölt, pedig a baloldal egy független mögé bújt, a Jobbik pedig nem indult.
– Debrecenben az időközi önkormányzatin toronymagas Fidesz-győzelem született. Az ellenzéki pártok mind külön indultak, de összefogva se lett volna esélyük a számok szerint (Fidesz 926, Jobbik 259, DK 149, MSZP 79, Együtt 52, LMP 46 szavazat)
– Szarvason a Fidesz nyert simán, a Jobbik csak a harmadik lett a helyi civil mögött.
– Szentendrén januárban a Fidesz nyert, hiába állt be a baloldal egy civil mögé, a Jobbik pedig nem indított jelöltet (Fidesz 339, TESZ 298).
Akkor tehát milyen következtetéseket vonhatunk le az időközikből?
Látható, hogy ez utóbbi Fidesz-győzelmek csupa olyan helyen, olyan szituációban születtek, ahol a Fidesz fölénye annyira egyértelmű volt, hogy lényegében mindegy volt, hová szavaznak az ellenzékiek. A Fidesz bőven 50 százalék felett kapott voksokat, az ellenzéki szavazatokat összeadva se lett volna ellenzéki győzelem.
Ellenben az olyan körzetekben, ahol az ellenzék – az erejét összeadva – esélyesnek érezheti magát, többnyire működött az átszavazás. És az ellenzéki szavazók a legesélyesebbnek tűnő ellenzéki jelölt mögé sorakoztak fel. Ez történt még 2014-ben Ózdon, ahol a Jobbik szipkázta el az MSZP-s szavazatokat, így a Jobbik át tudta venni a várost; 2015-ben Veszprémben, ahol Kész Zoltánt addig támadta/emelte a kormányzati média, míg simán győzni tudott; és ez történik szinte minden olyan körzetben, ahol feltűnik egy-egy esélyes ellenzéki valamelyik táborban.
Hány körzetben borulhat össze az ellenzék?
A Fidesz akkor van szerencsés helyzetben, ha megkérdőjelezhetetlen a fölénye, vagy nincs a választókerületben olyan ellenzéki, aki be tudná gyűjteni a protesztszavazatokat. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezető igazgatója is a minap arról beszélt a Népszavának, hogy a politikailag aktív választók 40 százaléka nem feltétlenül elkötelezett egyik párt felé sem, de határozottan kormányváltást akar.
„Nagyon heterogén, megosztott csoportra kell gondolnia. A Fideszben mégis él a félelem, hogy ezek az ellenzéki szavazók egységesen lépnek fel, és – ha a pártlistákon nem is – az egyéni körzetekben ugyanarra a jelöltre szavaznak.
„Ha a Fidesz kellően sok egyéni körzetben veszít, akkor elveszítheti a választást is.”
A Fidesz 2014-ben a 106-ból 96 körzetet megnyert. 52-ben volt a Fidesznek 20 százalékpontot meghaladó előnye a baloldal előtt. Ám mindössze csak 20-ban volt 50 százalék fölött a kormánypárti jelölt.
2018 talán egyetlen függőben lévő fontosabb kérdése, hogy hány olyan körzet lesz, ahol a Fidesz 50 százalék alatt szerepel, és az ellenzéki szavazók akár spontán, egy szimpla átszavazással összefoghatnak és nyerhetnek a fideszes jelölt ellen.
(index)
Bal-Rad komm: „…a politikailag aktív választók 40 százaléka nem feltétlenül elkötelezett egyik párt felé sem, de határozottan kormányváltást akar…”
– Ez a 40 százalék MOST kb. annyi, mint amennyi a parlamenti politikai maffiabandák összesített szavazótábora!
Magyarán: RAJTUK MÚLIK DÖBRÖGI HATALOMBÓL VALÓ KIAKOLBÓLINTÁSA! Ami persze CSAK az egyik fő cél lehet!
Amennyiben ez a 40 százalék úgy mozdulna, hogy minden körzetben a LEGESÉLYESEBB ellenmaffiózóra szavaz, a hordának reszeltek!
Ha ez bekövetkezne! – akkor PARANCSOLÓ SZÜKSÉGGEL KELLENE ÖSSZEHÍVNI EGY NEMZETI KEREKASZTALT A TOVÁBBI TEENDŐK MEGTÉTELÉRE!
Persze mindez csakis akkor alakulhatna így, ha a HATÁRON BELÜLI, ÉS AZ ELMENEKÜLT MAGYAROK a lehető legnagyobb számban vennének részt a voksoláson! A logika szerint döntve, miszerint a hordát le kell zúzni!
ERGO: RAJTUNK MÚLIK!
Ellenkezó estben ismét egy 25 százaléknyi kisebbség szavazataival nyeríti a pofánkba a háromnegyedes diadalát a vajda!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Hallgass a szívedre, és szavazz a Fiatal Demokraták, és a Keresztény Demokraták ellen!
A Demokraták kora lejárt, ezek mind Soros György katonái.
A Fiatal Demokraták pedig mind Sorosnál tanultak, ha rájuk szavaztok, akkor valóban Brüsszelre szavaztok!
Ócska, kivénhedt, prostituált posztkommunista csürhe, minden lehetséges módon elárultak minden eszmét, és megtapostak minden emberi erkölcsi kategóriát.
Realista egy fideszes megmondó ember. Semmi köze a hozzászólásainak a realizmushoz. A fidesz védelméhez viszont annál több. Még szerencse, hogy nem realista fideszes vágyálmai fognak 2018-ban teljesülni. Hanem a Magyar népakarat fog győzni. Vagyis ennek a rezsimnek mennie kell. Ez a rezsim nem méltó a Magyar nép képviseletére!
Rendszerváltás, genderváltás, 2018!
Kár bántani a Realistá-t! Sok igazság van abban amit ír pl.;beszélgettem emberekkel pártokról ,programokról megdöbbentöen sötét emberek vannak igénytelen csak azt ismeri?tudja?szajkozza amit uton-utfélen hall!A kocsma a templom a hirmondó!Nem tudják milyen pártok vannak mi a programjuk!
Már kb 2 évvel ezelőtt még a régi Bal-Radon megírtam, hogy egyedül a JOBBIK lesz esélyes leváltani Döbrögiéket. Akkor jó páran lehülyéztek itt, meg lefasisztáztak. Akkor is megírtam, most is megírom: A JOBBIK nem (lehet) egy végső cél, hanem egy lépés előre. De ha ezt a lépést nem tesszük meg csak egymást marcangoljuk, akkor röhögve nyernek Orbánék megint.
Egy ismerősöm mondta nekem a következőt – hogyan takarítsuk el Orbánékat, ijesszük el tőle a nyájat?
0: Tedd személyessé az „ügyet”. Szidd Orbánékat, de a veled szembenálló fidesznyikkal is tudasd, hogy őt is felelősnek és megvetendőnek tartod!
1: Listázzuk őket mi is, csak még vehemensebben mint ahogyan ők teszik velünk.
Alapozz a gyávaságukra, a belső félelmeiker – Legyen az szomszéd, falubeli, ismerős, stb mondjuk meg neki, hogy „tudjuk ám sokan, hogy te is Fideszes vagy! ” – ez elbizonytalanítja, kétségbe ejti. Ugyanis ők csak akkor bátrak, ha tudják, hogy maximálisan ők a nyerők. Amint érzik, hogy akár hátrány is érheti őket a későbbiekben „besunyulnak”, sokan még le is tagadják Orbán imádatukat.
Több esetben is előfordult, hogy pl a következő időközi önkormányzati választáson el sem mert menni szavazni, mert legutóbb amikor az előző szavazásnál kijött a szavazóhelyiségből 1-2 ember odaszólt neki, hogy „tudjuk ám kikhez tartozol!” – valamint folyamatosan „adagolták neki menet közben az ívet”. 🙂
2: Ne kérj sem segítséget, sem szívességet egy Fideszestől. NE IS ADJ NEKI!
3: Éreztesd a Fideszessel, hogy megveted. Ne köszönj neki, ne legyél vele udvarias és előzékeny.
4: Ne engedd be az otthonodba, udvarodba, te se járj át hozzá. Éreztesd vele, hogy kb „annyira kívánod a társaságát, mint 3X3 Jehova Tanújáét.”
5: Amennyiben elkerülhetetlenül szükséges, hogy válts vele pár szót, akkor soha ne felejtsed el neki felhozni, hogy nem bízol benne mert Fideszes. Annál jobb, minél többen hallják ezt a környezetedben!
6: Használd az ő fegyverüket, retorikájukat. Ne magyarázkodj neki ha „támad”, hanem támadj vissza, de ne bocsátkozz vele soha vitába. Jelentsed ki, hogy ő szerinted egy szarember, aki a rablók pártát fogja, egy nyalonc aki Orbánéknak pitizik – aztán hagyd azonnal faképnél, a viszont kontrájára ne válaszol! (Nem megyünk le disznókkal a mocsokba hemperegni!) – ezt akár még zárszónak vissza szólhatod neki.
Kipróbáltam én is, működik!
Devecserben a most volt önkormányzati választásról egymagam így legalább 4-5 fidesznyikot távol tartottam! Pedig hírhedten nagy Orbán vazallusok voltak! Azóta puncsolnak jobbra-balra, bratyiznának már a férgek. A legtöbb amit másoktól is visszakaptak az „újkeletű bájolgásukra”, hogy majd 2018-tól meglátjuk mekkora lesz a szád, meg hogy milyen ember is vagy te valójában.
Egyszóval mindegy, hogy így a „hitükből kitérített” fidesznyikok kire szavaznak, Jobbikra, DK-ra, Maszopra, vagy „f@szom-b@szomra”, lényeg, hogy ne a Fideszre!
Szóval igenis lehet ellenük tenni, lehet sikert elérni, csak akarni és csinálni kell!
A lényeg, hogy ne egy pártot nevezz meg a fidesznyik előtt akit te támogatsz, ne a másik ellenzéket szidd előtte, hanem őt utasítsad el és ezt tudasd is vele!
Ügyes! Ne állj szóba Fideszessel! (Ez k 1/3) Később ne állj szóba komcsival! Aztán libsivel, majd puhapöcsű jobbikossal. Később kizárólag a keményvonalas jobbikosok jöhetek szóba. Végül csak Vona Gábor marad!
+1
Ez tipikus keményvonalas jobbikos gondolkodásmód, a megfélemlítés.
Orbánék legalább „csak” butítanak, megelégszenek (egyelőre) ennyivel, többnyire, bár ott is van fenyítés, főleg vidéki kistelepüléseken, ahol még a közmunkát is ahhoz kötik, hogy rájuk szavaztál-e, különben „megjegyezzük”.
Én is kaptam ilyen fenyítés 2014-ben, teljesen ismeretlenektől, úgy, hogy közben a jobbikra voksoltam. Ma sem vagyok benne biztos, hogy megérte-e lecserélni a fideszt a jobbikra, de már nem csinálnám vissza.
Nekem nem a jobbikal van bajom, hanem a jobbikosokkal! Akik jellemzően így gondolkodnak, mint Te, hogy „megjegyzünk, figyelünk, nem felejtünk, listázunk” – miért cserélném le az egyik sz.rt a másikra?
Vannak emlékeim, milyen megnyilvánulások voltak a választás után jobbikos körökből, amikor „győztek” (a szocik és a gyurcsányisták voksával), és utána még egy hét sem telt el, és már lázadtak, hogy nem látnak akasztott cigányt meg libsit a lámpavasakon.
Nem bízom a jobbikosokban.
Lehet így is. Lehet úgy is. Odatarthatod a másik orcádat is a fidesznyikoknak.