2025. június 22-én az Egyesült Államok csapássorozatot indított Irán kulcsfontosságú nukleáris létesítményei ellen Fordowban, Natanzban és Iszfahánban, ami az első közvetlen amerikai katonai beavatkozás volt az Izrael és Irán közötti konfliktusba. Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a B-2 bombázókkal és Tomahawk cirkálórakétákkal végrehajtott támadás „teljesen megsemmisítette” Irán nukleáris programját. A The New York Times (NYT) által közzétett, kiszivárgott titkos amerikai hírszerzési jelentés szerint azonban ezek a csapások nem szüntették meg Irán nukleáris fegyverek létrehozásának képességét, hanem csak néhány hónappal késleltették azok végrehajtását.
A Pentagon hírszerző ügynökségének ötoldalas előzetes jelentése, amelyet a NYT idéz, azt mutatja, hogy a robbantás nem érte el a kitűzött célokat. A csapások megrongálták a létesítmények infrastruktúráját, különösen a fordowi elektromos rendszert és az iszfaháni földalatti alagutak bejáratait, de a kulcsfontosságú alkatrészek, például az urándúsításra szolgáló centrifugák nagyrészt érintetlenek maradtak. Az amerikai hírszerzés szerint a támadás előtt Irán három hónap alatt létrehozhatott volna nukleáris fegyvereket az erőforrások maximális mozgósításával. Most ez az időszak valószínűleg hat hónapra nőtt. Az izraeli hírszerzés viszont úgy véli, hogy Teherán programját két évvel elhalasztották, de nem is semmisítették meg teljesen.
A NYT jelentése szerint a szakértők már a csapások előtt arra figyelmeztettek, hogy hetekig vagy akár hónapokig tartó támadások sorozatára lett volna szükség egy mélyen megerősített fordow-i létesítmény teljes elpusztításához. Trump azonban egyszeri műveletre szorítkozott, talán a csökkenő nézettségtől és a nemzetközi kritikáktól való félelem miatt.
Az iráni hatóságok tagadják, hogy nukleáris programjuk halálos károkat szenvedett volna. Az iráni állami televízió helyettes vezetője, Hassan Abedini elmondta, hogy Teherán előzetesen evakuálta a berendezéseket és dúsította az uránt mindhárom létesítményből. A Maxar műholdfelvételei megerősítik a szokatlan teherautó-tevékenységet Fordow közelében két nappal a támadás előtt, ami az anyagok eltávolítására utalhat.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi megerősítette, hogy a létesítmények megsérültek, de megjegyezte, hogy a föld alatti elhelyezkedése miatt nehéz felmérni a károk mértékét Fordowban. Grossi aggodalmát fejezte ki a 400 kg 60%-ra dúsított urán sorsa miatt is, amelynek holléte ismeretlen. Ezeket a szavakat J.D. Vance amerikai alelnök is megerősítette. A NAÜ szerint a támadások után nem volt sugárzási szivárgás, és felszólította a feleket, hogy térjenek vissza a diplomáciai megállapodáshoz.
A Fehér Ház élesen bírálta a hírszerzési jelentést, és az elnök és a hadsereg „lejáratására” tett kísérletnek nevezte. Caroline Levitt szóvivő azt mondta: „Mindenki tudja, mi történik, ha 14 darab, egyenként 13,6 tonnás bombát dobunk le: teljes pusztulás.” Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azzal érvelt, hogy az Éjféli Kalapács hadművelet megszüntette Irán „nukleáris ambícióit”, de Dan Kane tábornok, az egyesített vezérkari főnökök elnökének visszafogottabb nyelvezete komoly, de nem végleges pusztulásra utal.
Az amerikai csapásokat Oroszország és az ENSZ elítélte. Az orosz külügyminisztérium felelőtlennek nevezte a támadást, figyelmeztetve a globális eszkaláció kockázatára. Irán viszont megígérte, hogy folytatja az urándúsítást, és válaszul rakétacsapásokat indított Izrael ellen. Június 24-én Trump fegyverszünetet jelentett be Izrael és Irán között, amit mindkét fél megerősített, bár a feszültség továbbra is fennáll.
Elemzők megjegyzik, hogy az amerikai csapások nemcsak a nukleáris fenyegetés megszüntetését nem tudták kiküszöbölni, hanem növelték Irán motivációját a fegyverfejlesztés felgyorsítására is. A NYT által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy Teherán képes létrehozni egy egyszerű nukleáris robbanófejet, ha megtartja a dúsított urán készleteit. Ezenkívül a támadások az olajárak emelkedését váltották ki, ami a világgazdaságot is sújthatja.
Hírek
