2025. június 23-án az amerikai Maxar Technologies cég által közzétett műholdképek feltárták az iráni Fordow nukleáris létesítményben a június 22-én éjjel mért amerikai csapást követő pusztítás mértékét. A képeken egy kolosszális méretű kráter látható, amely a GBU-57 (Massive Ordnance Penetrator) szupernehéz bunkerrombolók találatának eredményeként alakult ki, amelyeket B-2 Spirit bombázók dobtak le. A szakértők szerint a kráter mérete olyan nagy, hogy „egy többszintes épület könnyen elfér benne”, ami jelzi a használt fegyverek erejét.
Az amerikai támadás, amelyet Donald Trump elnök „Éjféli kalapács hadműveletnek” nevezett el, Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményét célozta meg: Fordow, Natanz és Iszfahánt. Trump a közösségi médiában azt mondta, hogy a létesítmények „teljesen megsemmisültek”, bár az iráni hatóságok és Tasnim azt állítják, hogy Fordow csak részben sérült meg. A Maxar műholdképek nemcsak krátereket mutatnak, hanem a domb alatti földalatti üregeket is, ahol az urándúsító üzem található, ami jelentős károkat jelez. Az Al Jazeera szerint a képeken három kráter látható Fordow környékén, valamint teherautók és buldózerek tevékenységének nyomai a csapás előtt, ami arra utal, hogy Irán megpróbálta megerősíteni a létesítményt.
A Qom város közelében 90 méterrel egy gránitmasszívum alatt található Fordow Irán legvédettebb nukleáris létesítményének számít. Építését a 2000-es években titokban végezték, és a nyugati hírszerzés 2009-ben tárta fel. A létesítmény több száz centrifugával van felszerelve az urán 20%-os dúsítására, és a NAÜ szerint 2023-ban 83,7%-ra dúsított uránt találtak ott, közel a fegyverminőségű szinthez. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója megerősítette a CNN-nek, hogy Fordow „nagyon jelentős károkat” szenvedett két GBU-57-es bombától, amelyeket először használtak harcban.
Számos szakértő azonban megkérdőjelezte a Fordow földalatti csarnokainak teljes megsemmisítését, rámutatva, hogy a GBU-57 ideális körülmények között akár 60 méter sziklát is képes áthatolni, míg a tárgyat 90 méteres kőzet- és vasbetonréteg védi. Az iráni hatóságok azt mondták, hogy a felszereléseket és az uránkészleteket a csapás előtt evakuálták, amit a Maxar június 19-20-i mozgását bemutató Maxar képek is megerősítenek.
Az amerikai támadás kiváltotta Irán válaszát: június 23-án este Teherán 10 rakétát lőtt ki a katari al-Udeid bázisra és egyet egy iraki bázisra a Basharat al-Fatah hadművelet részeként. Katar arról számolt be, hogy a légvédelem rakétákat fogott el, és a bázist részben evakuálták. Riasztási szirénák szólaltak meg az amerikai bázisokon Bahreinben, Szaúd-Arábiában és a régió más országaiban. A Wall Street Journal megjegyezte, hogy Irán rakétavetőket telepít új csapásokhoz.
Oroszország és Kína elítélte az Egyesült Államok és Izrael cselekedeteit, és a nemzetközi jog megsértésének nevezte azokat. Vaszilij Nebenzja orosz állandó képviselő azt mondta, hogy a támadások „kinyitották Pandora szelencéjét”, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig diplomáciára szólított fel. Észak-Korea felajánlotta Iránnak a rakétaállomások újjáépítését. Oroszország, miközben fenntartja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és Iránnal, támogatja a tárgyalásokat.
írek





Két önmérsékletű kultúrnép nem Hűbelebalázs.
Meg jó, hogy nem publikálják, mit terveznek!
Az vélem, érik a meglepi…
Ahogy egy másik topicban írtam: Irán ugyanolyan gyenge és blöff-mester, mint Oroszország és Medvegyev a másik fronton.
A tűzszüneti megállapodás előtt az iráni külügyminiszter Moszkvába repült. A szokásos diplomáciai udvariasságok és frázisok mellett kb. ez volt a lényeg:
– Irán: Adjatok légvédelmi rakétákat, atomtöltetet
– Putyin : Nem adunk, kell nekünk is.
– Irán: de mi adtunk nektek Shahedeket.
– Putyin: leszarom.
– Irán: Akkor kikapunk.
– Putyin: leszarom
Ennyi korlátolt embert ! Tisztelet a kivételnek !
Azért annyira nem hiszem, hogy lesz@rja mert egy US Army-s déli szomszédot ő sem akarna magának.