Az Európai Unió új, 18. szankciócsomagot dolgoz ki Oroszország ellen, amely jelentősen növelheti a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomást. A Financial Times szerint az Európai Bizottság javasolja az orosz olaj hordónkénti árplafonjának 60 dollárról 45 dollárra történő csökkentését, valamint az Északi Áramlat gázvezeték-infrastruktúra használatának betiltását. Ezen intézkedések célja Oroszország energiabevételeinek csökkentése és a meglévő korlátozások megkerülésére való képességének korlátozása. A csomag jóváhagyása azonban számos uniós ország potenciális ellenállásába ütközik, ami aláhúzza a konszenzus elérésének nehézségét a folyamatban lévő konfliktus közepette.
A tárgyalásokat ismerő források szerint az új szankciócsomag több kulcsfontosságú kezdeményezést is tartalmaz. Az olajárplafon csökkentése mellett, amely a Bloomberg elemzői szerint 2025-ben 10-15%-kal csökkentheti Oroszország exportbevételeit, az Európai Bizottság bővíteni kívánja az orosz bankok szankciós listáját, hogy korlátozza a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférésüket. Szintén az úgynevezett árnyékflotta hajói állnak a középpontban, amelyeket a nyugati korlátozások megkerülésével olajszállításra használnak. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy a korábban bevezetett szankciók ellenére is folytassa az energiaforrások exportját.
Különös figyelmet fordítanak az Északi Áramlat infrastruktúrájára. Bár a 2022-ben szabotázs által megrongálódott gázvezeték valójában nem működik, Brüsszelben aggodalomra ad okot más célokra, például alternatív energiahordozók szállítására való esetleges felhasználása. Az infrastruktúra üzemeltetésének tilalma szimbolikus lépés lesz, amely hangsúlyozza az EU azon szándékát, hogy teljesen megszüntesse az orosz energiaforrásoktól való függőséget. A Reuters szerint 2024-ben az Európába irányuló orosz gázimport történelmi mélypontra, a teljes gáz kevesebb mint 10%-ára esett vissza, ami az ellátási diverzifikációs politika sikerét tükrözi.
Az új csomag másik fontos szempontja Belgium védelme az Oroszország esetleges jogi követeléseivel szemben. Brüsszelben az Orosz Föderáció Központi Bankjának mintegy 190 milliárd euró értékű vagyonát fagyasztották be, ami az orosz gazdaság elszigetelésére irányuló erőfeszítések része volt. Moszkva azonban jogi eljárással fenyegetőzött, ami kockázatot jelent az ilyen eszközöket kezelő belga pénzügyi intézményekre, például az Euroclearre. Az Európai Bizottság jogi mechanizmusok kidolgozását javasolja e kockázatok minimalizálása érdekében, ami szakértők szerint megerősítheti az EU pozícióját a befagyasztott vagyoni eszközök Ukrajna támogatására való felhasználásában.
Az ambiciózus tervek ellenére a 18. szankciócsomag elfogadását bonyolítja, hogy mind a 27 uniós országnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. Robert Fico szlovák miniszterelnök már kijelentette, hogy országa nem fogja támogatni az Oroszországgal szembeni új korlátozásokat, hivatkozva a Pozsonyra gyakorolt gazdasági következményekre. Magyarország, amely hagyományosan ellenezte a kemény szankciókat, szintén blokkolhatja a kezdeményezést.
Hírek
