A tudományos módszer tömören
Az észlelt jelenségről vagy a tudományos következtetéssel készült hipotézist a valóságban következetesen tudományos alapokokra támaszkodva a valóságban ellenőrizni kell. Ezután a nyert tapasztalat alapján a szükség szerint módosítani, majd újból a valóságban ellenőrizni kell. Egészen addig kell ismételni a megismerés folyamatát, amíg el nem készül a valóságnak megfelelő, a gyakorlatban, a valóságban ellenőrizhető tudományos magyarázat! Erre alapozható a tudományos hit.
A következetesen objektív tudományos módszernek következetesen az objektív valóságra kell támaszkodnia, megállapításainak a valóságban ellenőrizhetően léteznie vagy a tudományos ismeretek alapján következtethetőnek, elkészíthetőnek, megvalósíthatónak kell lennie. Azonban nem lehet minden hipotézist közvetlenül ellenőrizni, de az állítások elfogadásához a következetesen objektív tudomány eredményeire lehet támaszkodni. A csillagokban lejátszódó folyamatokat, a világ „keletkezését“, méretét, stb. csak a tudomány eredményeire támaszkodva a tudományos hittel lehet elfogadni, közvetlenül nem vizsgálhatók. Nem vizsgálható a kitalált isten és a szellemvilág sem, azonban a következetesen objektív tudomány szerint semmi nyoma sincs, a fantázia világa csupán.
Hit olyan tudományos következtetésekbe, hipotézisekbe vetett meggyőződés, amelyeket az adott pillanatban még nem lehet kísérleti úton bizonyítani. Az ilyen hit a már elért és gyakorlatban kipróbált tudásra épül. – Marxista fogalomlexikon
A tudományos hit a tudományos módszerrel és világnézettel igazolt, a valóságban ellenőrizhető állítás elfogadása! A hétköznapi életben a tudományra hivatkozó állításokat gyakran nem lehet közvetlenül ellenőrizni, a tudományos hit azonban a tudományos módszere és világnézete miatt megbízható, még akkor is, ha nem tökéletes, de ennél jobb nincs. A tudománytalan képzelődés, az idealizmus, a vallás nem támaszkodik következetesen a tudományos módszerre és világnézetre, bár a tudománytalanságának bizonyítására a tudomány eredményeit is felhasználja.
A következetesen objektív tudományos bizonyítás folyamata az észleléssel vagy a tudomány eredményeire alapozott következtetéssel kezdődik, amiről modell, magyarázat, hipotézis készíthető. Ezt követi a hipotézis ellenőrzése a valóságban, majd a modell, a hipotézis szükség szerinti módosítása és ennek újabb ellenőrzése a valóságban, egészen az elfogadható, az objektív valóságot tükröző magyarázatig! A tudományos hit ereje ebben van, az állításai a valóságban ellenőrizhetően léteznek.
Elmélet és Gyakorlat: a filozófiai kategóriák, amelyek a megismerésnek, valamint a természet és a társadalom átalakításának mint egységes társadalmi-történeti folyamatnak szellemi és anyagi oldalát jelölik. Az elmélet az emberi tudatban általánosított emberi tapasztalat, az objektív világról alkotott ismeretek összessége; az ismeretek viszonylag önálló rendszere, amelyben a fogalmak belső logikája a dolgok objektív logikáját tükrözi. – Marxista fogalomlexikon
Megismerés: a valóság gondolati visszatükrözésének és reprodukálásának a társadalom fejlődéstörvényei által meghatározott és a gyakorlattal szorosan összefüggő folyamata, amelynek célja az objektív igazság feltárása. A megismerési folyamat során a külvilág tudatosodik bennünk, ismereteket, fogalmakat nyerünk a reális jelenségekről, amelyeket a gyakorlati tevékenységünkben a világ megváltoztatására, a természet emberi szükségleteknek megfelelő átalakítására alkalmazunk. A megismerés, valamint a természet és társadalom gyakorlati átalakítása az egységes történelmi folyamat két, egymást kölcsönösen feltételező, egymást kölcsönösen átható oldala. Maga a megismerés a társadalmi-gyakorlati tevékenység szükségszerű mozzanata, minthogy az emberek e tevékenységet csakis a dolgok és tárgyak tulajdonságainak és funkcióinak megismerése alapján folytathatják. … Az ismeretelmélet akkor vált valódi – az anyagi világról szerzett ismeretek keletkezésének és fejlődésének objektív törvényeit feltáró – tudománnyá, amikor a gyakorlatot is bekapcsolták az ismeretelmélet körébe. … Csak akkor beszélhetünk a nézetek, ismeretek, elméletek igaz voltáról, ha a társadalmi-termelési gyakorlat igazolja, hogy megfelelnek a valóságnak. Lenin ezt írta: ”Az eleven szemlélettől az absztrakt gondolkodáshoz, és ettől a gyakorlathoz – ez az igazság megismerésének dialektikus útja”. – Marxista fogalomlexikon
SaLa