13
A proletárok osztályharca a kizsákmányolás, az élősködés ellen történik!
Az osztályharc többféle formában működhet, lehet a beszélőszerszám közömbös, passzív, morgó, szervezkedő és harcoló is, mert csak az osztály-öntudatlan, a buta tanulatlan, a gerinctelen, a megfizetett osztályáruló dolgozó proletár fogadja el osztályharc nélkül az élősködők uralmát.
Mindegyik osztályharc forma csökkentheti a profitot, végül is a szocialista forradalommal az élősködők uralmát megszünteti, ami elkerülésére a tőkésállam törvényes és akár törvénytelen segítséget is nyújt a vállalkozó tőkéseknek az emberi jogaikért küzdő dolgozó proletár bérrabszolga beszélőszerszámok ellen, hogy ne érvényesülhessenek az osztályérdekeik, az emberi és szabadságjogaik. Fejlett öntudatos ember számára azonban a kapitalizmus élősködése, primitív gondolkodó állat léte elviselhetetlen, ezért szenved és úgy harcol ellene ahogy tud. Az osztályharcnak a forradalom a legmagasabb formája, aminek a kommunizmus megvalósítása a célja.
A proletárok osztályharca az emberi jogaikért történik!
A kapitalisták részéről az osztályharc a proletárok demokráciája és az emberi jogaik ellen, a felsőbbrendűség, a kizsákmányolás és az élősködés jogáért, a bérrabszolgaság fenntartásáért való kapitalista osztályharc. Így a kapitalisták és a bérrabszolgák osztályharca a kibékíthetetlen osztály ellentétre alapul, aminek oka a kizsákmányolás. Az osztályharc sokáig csak lappang, majd tombol és végül elkerülhetetlenül osztályháborúvá válik. A kapitalista törvényesen élősködik a beszélőszerszámai felett, ami az öntudatos gondolkodó ember számára bűncselekmény! A kommunizmus/szocializmus ezt a bűncselekményt szünteti meg!
A polgári demokrácia vívmányai, az emberi jogok, a demokratikus szabadságjogok, a jogállami forma a kapitalizmusban csak a kizsákmányolás és a beszélőszerszám színvonalon valósulhatnak meg, ami kibékíthetetlen osztályharcot generál.
A kapitalizmusban az értéket létrehozó, a dolgozó proletár bérrabszolga az beszélőszerszám!
A dolgozó proletárok a kapitalizmusban csak beszélőszerszámok, ennek megfelelően érvényesülhetnek csupán az emberi és szabadságjogaik , ezért valójában nem is érvényesül. Így a beszélőszerszám ember valójában nem is ember, csak bérrabszolga, mert az élősködők érdekében csupán szerszámként létezhet, ha nincs rá szükség a kapitalizmusban, akkor a humán kukába, az ócskaságok közé kerül és ez nem vicc, ez a valóság. Bár a kapitalizmus kezdeteihez képest ez a humán kuka már sokkal komfortosabb, mert fejlődtek a termelőerők és az osztályharc is megtette a hatását.
Mi az értelme a kapitalizmusban a beszélőszerszámok számára az emberi jogok és a demokrácia érvényesüléséről beszélni? Mert ez alapvetően nem valósulhat meg, mint ahogy a szerszámok esetében sem valósul meg. Ennek megvalósításához sokáig bőven elegendő csak a szociális demagógia és a hamis zavaros idealista, vallásos világnézet, a kapitalizmus társadalmi tudata és erkölcse, az alap és a felépítmény hatalma, ezek segítségével a proletár bérrabszolga beszélőszerszámok gondolatai, cselekedetei feletti uralom.
A kapitalizmusban a beszélőszerszámok számára a valódi demokrácia és az emberi jogok érdemben megvalósulásáról csak hazudozni lehet, meg is teszik mosolyogva az élősködő kapitalisták és híveik, a mosolygó fasiszták. Bár valószínűleg ezek a gondolkodó állatok képtelenek felfogni megalázó, az emberi méltóságot, az emberi jogokat sértő embertelenségüket, de mégis jó embernek tartják magukat, jó gazdának. A kapitalisták azonban jogosnak és emberségesnek vélik felsőbbrendűként való uralkodásukat, kizsákmányolásukat, élősködésüket az értéket létrehozó dolgozó proletár bérrabszolga beszélőszerszám tudatra nevelt emberek felett. Ezért a kapitalizmus még csak gondolkodó állatok kora! Az élősködő és a beszélőszerszám is csak gondolkodó állat még.
A kapitalizmus bérrabszolga társadalmi forma, így még csak a gondolkodó állatok kora!
A termelés, a gazdaság szabályozása a kapitalizmusban alapvetően az értéktörvény alapján a kereslet kínálat dominanciájában valósul meg, ami valójában verseny és végül is harc az elsőbbségért, a fennmaradásért és mindig vannak vesztesek is, sőt a túlnyomó többség a proletárok a vesztesek, a kapitalista győztesek kiszolgálói, így azonban az ember-állat még csak a létéért küzdő gondolkodó állat lehet, mert ez az ember-állat az állati mivoltához még nagyon közel van. Milyen emberiség az, ahol a bérrabszolgákon élősködnek a kapitalisták? Ez a gondolkodó állatok kora még! Végül is a kapitalizmus mégiscsak az emberiség felemelkedését szolgálja, de milyen áron? Ezen túl kell lépni!
A kapitalizmus modell hasonlatos az állatvilágban a létért folyó élet-halál harchoz. Ezért a kapitalizmusban az ember-állat még csak a létért harcoló gondolkodó állat lehet, az elkerülhetetlen osztályharc, a megosztott emberiség lehetetlenné teszi a gondolkodó emberi létet, az emberi jogok és méltóság megvalósulását. Az emberiség elenyésző kisebbsége felsőbbrendűen uralkodik, élősködik a dolgozók, az értékeket létrehozók felett.
A kapitalista az valóban felsőbbrendű ember!?
A kapitalizmus hívei igyekeznek az emberiség megosztottságát nyíltan vagy burkolt, álcázott felsőbbrendűséggel különböző módon igazolni, lásd a hitleri vagy az USA mosolygó fasizmusát. Nézetük szerint a kapitalizmus a bérrabszolgáknak jó, mert a kapitalista a kiemelkedő képességével a jótevőjük így jogosan a kenyéradó gazdájuk. A kapitalisták a jól megfizetett hitvány osztályáruló proletár híveik közreműködésével bizonyítják be, hogy megérdemlik kivételes helyzetüket, hogy ők az emberiség érdekeit szolgálják. Pedig ők csak élősködők, hitvány gondolkodó ember-állatok, bár a szocializmusig ezt a felsőbbrendűséget, ezt az állatként viselkedést nem lehet elkerülni.
Gondolkodó emberré válni azonban csak az osztály nélküli társadalomban, a kommunizmusban lehetséges. A kapitalizmus hívei nem is akarnak gondolkodó emberré válni, jó nekik a gondolkodó állat színvonala. A gondolkodó állat színvonalán lévők azonban ezt a primitív erkölcsüket nem is értik meg. A beszélőszerszámok túlnyomó többségét valójában csak a működési költségeik érdeklik, a létfeltételeikért küzdenek, így ők is csak a gondolkodó állat színvonalán léteznek. A kapitalistákat azonban a minél nagyobb profi kizsákmányolással történő megszerzése érdekli. A lét határozza meg a tudatot, ezért a szocializmusig kíméletlen, állati színvonalú a verseny a létfeltételekért és szükségszerűen az emberré válásért osztályharc is van .
A kapitalizmus a létért folyó verseny színtere; mint az állatvilágban.
A verseny azonban nem rossz, előreviszi a fejlődést. Azonban idővel a kapitalizmus működési módjában a termelőerők világméretűvé fejlődésével, növekedésével már embertelenné, feleslegessé, értelmetlenné, pusztítóvá válik a verseny. Mert a kapitalisták konkurenciaharca lehetetlenné teszi az emberiség érdekében a népgazdaság, a világgazdaság szükségszerűvé, elkerülhetetlenné váló észszerű tervezését, így a társadalom fejlődését, az emberiség harmonikus együttműködését. A hanyatló, rothadó kapitalizmusban a tervszerűség helyett az értelmetlen, felesleges verseny az emberiséget szélsőségesen egyre inkább megosztja és válságok, háborúk pusztítanak, dühöngenek a földön.
Az így megosztott emberiséget a termelőerők világméretű anarchiájában a kíméletlen versengéssel végül a pusztulással fenyegeti. A kapitalizmus gazdasága társadalmilag és világméretekben alapvetően szervezhetetlen, mert individualista az erkölcse, tudománytalan zavaros a világnézete, így a megosztottságában, az anarchiában rothad a társadalom és az emberiség szenved.
A verseny a magánérdekre alapozott termelőerők világméretű koncentrációjára és centralizációjára vezetett, ami a fasiszta-kapitalizmussal világméretekben kapitalista önkényuralommal, totális gazdasági-politikai hatalommal diktatúrában valósult meg igen kevés fasiszta-kapitalistának, az emberiség feletti uralmáért, a kizsákmányolás jogáért a világméretekben harcoló kaptalisták érdekében. Így azonban a nagyon kevés szuper gazdag fasiszta-kapitalista önkényuralmi formában totális hatalommal uralkodik az egész emberiség felett. Ez lett a kapitalista verseny eredménye, a gondolkodó, de fasiszta-kapitalista állat uralma az emberiség felett.
A kíméletlen versenyre alapuló individualista kapitalista erkölcs, az embertelensége, a népgazdaság, a világgazdaság anarchiája, szervezhetetlensége, a válságok, a háborúk ellenére az emberiség zömének, a proletár beszélőszerszámok bérrabszolga tudatában dominánsan uralkodik, ez azonban megállíthatatlanul, elkerülhetetlenül rothasztja az emberiséget. Ha azonban időben nem ismeri fel az emberiség zömét kitevő dolgozó proletár bérrabszolga a saját osztályérdekeit, azt hogy így csak beszélőszerszám, alacsonyabb rendű ember lehet, akkor ez a rothadás az egész emberiséget, a gondolkodó anyagot elpusztítja.
A kapitalizmus rothadása megállíthatatlan!
A kapitalizmusban elkerülhetetlenek a válságok, a háborúk, a népirtások, a felsőbbrendűség, az emberi és szabadságjogok megsértése, a bérrabszolgák feletti kapitalista osztály önkényuralom a fasizmus. A kapitalizmus individualista erkölcse és a működési módja miatt azonban mégis határtalan pazarlás alakul ki, szinte állandóan sok és felesleg van, de földön élő proletárok jelentős része mégis nyomorog, sőt pusztul is, a dolgozó proletár többség nem képes a termelőerők elért lehetőségeinek megfelelő emberi létet élni. De nagyon érződik a rothadás bűze, persze csak azoknak, akik a tudományos világnézettel rendelkeznek, a többség azonban birka módon élő gondolkodó állat.
A kapitalizmusban a kizsákmányolás, a népgazdaság, a világgazdaság szervezetlensége, valójában a kapitalista modell alapján a szervezhetetlensége, a hihetetlen mértékű kapitalista kizsákmányolás miatt nincs és nem is lehet a lehetőségekhez képest megfelelő fogyasztás a dolgozó proletárok nagy tömegei számára, pedig a termelőerők fejlettsége már lehetővé teszi a megfelelő, az elfogadható életszínvonalat az egész földön. Talán már a szocializmust is.
De ez csak a kollektivizmussal, a szocializmus társadalmi formájában lehetséges, a kizsákmányolásra, az individualizmusra, a bérrabszolgaságra alapuló, a fasiszta-kapitalizmussá fejlődött kapitalizmusban ez lehetetlen. A kapitalizmus meghatározó célja a kapitalisták minél nagyobb profitja , és nem az emberiség (a beszélőszerszámok) jóléte.
A kizsákmányolás néhol eléri és bőségesen meghaladja a 100%, az élősködő tőkés sokkal többek vesznek (lopnak törvényesen), mint az értéket létrehozók. Azonban ezt törvényesen megtehetik, a termelőeszközök magántulajdonának szentsége alapján a kizsákmányolás, az élősködés, a fasiszta-kapitalizmus ezt szolgálja.
A kapitalizmus individualista erkölcse és a működési módja miatt ez elkerülhetetlen, az élősködő kapitalisták a kizsákmányolással törvényesen szerzett felesleget egyszerűen elpazarolják, háborúkra költik, ami több, sőt sokkal több, mint ami az értéket létrehozóknak jut.
A kapitalizmus anarchikus világgazdaság!
A kapitalizmus gazdaság társadalmi és világméretű szervezetlenségének bármilyen törekvése ennek leküzdésére alapvetően hatástalan. A kapitalizmus individualizmusa, liberalizmusa, működési módja, a konkurenciaharc a termelés társadalmi, világméretű szükségletekre tervezhetetlenségét okozza, így a világgazdaság egyre inkább válságról válságra támolyog, ami alapvetően a beszélőszerszámok rovására történik.
A kapitalizmus az alapvetően az értéktörvény szerint lényegében a vakon ható kereslet kínálat alapján szabályozott gazdaságban a termelési tényezőkre, így a beszélőszerszámokra is időnként csökken a kereslet és az ezzel járó fogyasztás. A proletár beszélőszerszámok jelentős része a válságokban nyomorog és gyakran el is pusztul, a többi szerszámhoz, termelési tényezőhöz hasonlóan. Ez a kapitalizmusban elkerülhetetlen. A beszélőszerszám alacsonyabb rendű ember, mint a tőkés gazdája, hasonló a kutya és gazdája viszonyhoz, azonban a kutyájának joga van az ugatáshoz, bár harapnia neki sem szabad.
A kapitalizmusban mindenki (minden gondolkodó ember-állat) harcol, küzd versenyez mindenki ellen, még akkor is ha ez már értelmetlené válik (mint a jóllakott macska, aki mégis megfogja az egeret). A kapitalizmus klasszikus szabadságelvét, liberalizmusát az individualista erkölcse, működési módja felülírja, így az egyéni érdek elsőségre törekvése érvényesül az embertársak, a társadalom, az emberiség érdeke felett, ez a kapitalizmusban elkerülhetetlen. Végül is ez vezet a fasiszta-kapitalizmusra, a elenyészően kevés kapitalista élősködő világméretű osztály önkényuralmára.
A kapitalizmusban megállíthatatlanul válság válságot követ, a népgazdaság, a világgazdaság szervezhetetlensége, a kíméletlen konkurenciaharca miatt sok megtermelt érték felesleges, nem juthat el azokhoz akik megtermelik, vagy azokhoz, akik a termelésben részt vehetnének, ha tervgazdálkodás folyna, a kizsákmányolók pedig nagyrészt a felesleget elpazarolják. Ez az az individualizmus kora, ahol alapvetően mindenki csak a saját érdekét nézi.
A kapitalizmus működési módja, individualista erkölcse miatt „Mindenki szabadon dönthet gazdasági ügyeiben” azonban a kapitalizmus társadalmi és világméretekben szervezhetetlen, anarchikus gazdasági modell, minden „előnyével” és katasztrófájával együtt. Persze ez a szabad döntés a gazdasági ügyekben a kapitalista hatalom legfőbb urainál sokszorosan fokozottan érvényes és egészen az államhatalom feletti totális uralom kialakulásával állammonopolista formában valósul meg. „az állammonopolista kapitalizmus, melyre az jellemző, hogy a legnagyobb monopóliumok összefonódnak a burzsoá államapparátussal és azt saját céljaiknak — a dolgozok maximális kifosztásának és magas monopolprofit biztosításának — rendelik alá.”
A kapitalizmus szélsőségesen megosztott társadalom, ahol „Az emberek fő ösztönzői a pénzjövedelem, a profit és a bér”. Azonban a tőkések jövedelme a proletárok kizsákmányolásával keletkezik, a proletár jövedelme pedig a munkaerő árú ára, a munkabér. Így alakul a tőkések profitjövedelme a kizsákmányolással, a dolgozó proletár bére azonban csak a beszélőszerszám termelési költsége, mint a többi szerszámé, amit mint minden termelési költséget a kapitalista a legalacsonyabb áron igyekszik tartani, hogy minél több profitja legyen.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!