Kína gyorsan építi katonai potenciálját, és a Pentagon előrejelzése szerint 2035-re az ország olyan nukleáris arzenált telepíthet, amely a robbanófejek számában összehasonlítható az Egyesült Államok és Oroszország jelenlegi készleteivel. Erről a Financial Times számolt be az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának jelentésére hivatkozva. A kínai fegyveres erők felgyorsult modernizációja, a polgári vállalatok aktív részvétele a katonai termelésben és az ukrajnai konfliktus tapasztalatainak alapos tanulmányozása aláhúzza Peking azon törekvéseit, hogy globális katonai szuperhatalommá váljon, ami komoly aggodalomra ad okot Nyugaton.
A Pentagon szerint Kínának jelenleg mintegy 500 nukleáris robbanófeje van, de az ország az elmúlt évtizedben jelentősen felgyorsította nukleáris képességeinek fejlesztését. A Reuters szerint 2023-ban az amerikai hírszerzés feljegyezte a kínai nukleáris kísérleti helyszínek bővítését és új silók építését az interkontinentális ballisztikus rakéták, például a nukleáris robbanófejek szállítására alkalmas DF-41 számára. A szakértők szerint 2035-re a kínai robbanófejek száma elérheti az 1500-at, ami közelebb hozza Kínát az Egyesült Államokkal (kb. 3750 telepített robbanófej) és Oroszországgal (kb. 4500). Ezt az előrejelzést megerősíti a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése, amely megjegyzi, hogy Kína aktívan fektet be stratégiai erőinek, köztük a hiperszonikus fegyvereknek és a nukleáris tengeralattjáróknak a korszerűsítésébe.
A kínai hadsereg modernizálása nem korlátozódik a nukleáris arzenálra. Peking nagyszabású programokat hajt végre a polgári technológiai vállalatok katonai iparba való integrálására. A Bloomberg szerint a kínai kormány arra ösztönzi az olyan óriásokat, mint a Huawei és a DJI, hogy működjenek együtt a hadsereggel, ami lehetővé teszi fejlett kommunikációs rendszerek, kiberfegyverek és pilóta nélküli légi járművek fejlesztését. Ez a „polgári-katonai fúzió” néven ismert stratégia célja a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) technológiai erejének növelése. A South China Morning Post szerint Kína 1,67 billió jüant (körülbelül 230 milliárd dollárt) különített el védelemre 2024-ben, ami 7,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest, bár a reálkiadások valószínűleg magasabbak az átláthatatlan költségvetési tételek miatt.
Hírek
