Oroszország kezdeményezése, hogy 2025. május 15-én Isztambulban folytassa a közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával, élénk reakciót váltott ki a nemzetközi színtéren, és mély különbségeket tárt fel a felek konfliktusmegoldási megközelítésében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a javaslatot, de szigorú feltételt szabott: a tárgyalások csak egy teljes, hosszú és megbízható tűzszünet után lehetségesek, amelynek május 12-én kell megkezdődnie.
Moszkva azonban elutasította a fegyverszünet előfeltételének ötletét, és ragaszkodott a konfliktus „kiváltó okának” megvitatásához.
Putyin május 11-én éjjel nyilatkozott arról, hogy kész az előfeltételek nélküli párbeszédre. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó szerint a tárgyalásoknak a 2022-es isztambuli találkozók eredményein kell alapulniuk, valamint figyelembe kell venniük a fronton kialakult jelenlegi helyzetet. Ezután a felek megvitatták Ukrajna semleges státuszát és fegyveres erőinek korlátozását, de a folyamat megszakadt.
A nemzetközi közösség eltérő nézeteket képviselt a párbeszéd kilátásairól. Donald Trump amerikai elnök optimizmusát fejezte ki, május 15-ét „potenciálisan nagy napnak” nevezte mindkét fél számára. A Truth Social közösségi hálózaton közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a tárgyalások több százezer életet menthetnek meg, és véget vethetnek a „vérfürdőnek” – jelentette a Reuters. Emmanuel Macron francia elnök azonban visszafogottabb volt. Az AFP szerint Moszkva kezdeményezését időnyerési kísérletnek tartja, nem pedig a béke felé tett lépésnek. Macron ragaszkodik ahhoz, hogy feltétel nélküli tűzszünetnek kell megelőznie minden tárgyalást, hogy megteremtsék a konstruktív párbeszéd feltételeit.
Törökország, akárcsak 2022-ben, készen áll a közvetítésre. Recep Tayyip Erdogan elnök Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében megerősítette, hogy Ankara platformot biztosít a találkozóhoz, és a jelenlegi helyzetet „a lehetőségek ablakának” nevezte.
Hírek
