2025. április 28-án a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentést tett közzé, amely szerint a globális katonai kiadások 2024-ben rekordmagasságot, 2718 milliárd dollárt értek el, ami a hidegháború vége óta a legmagasabb érték volt. Az intézet szerint a védelmi kiadások reálértéken 9,4%-os növekedése volt 2023-hoz képest, ami legalább 1988 óta a legmeredekebb éves növekedés.
Elemzők megjegyzik, hogy a katonai kiadások tizedik éve nőnek, és 2015 és 2024 között összesített növekedésük elérte a 37%-ot. A globális GDP védelemre fordított részaránya 2,5%-ra nőtt, ami a globális militarizációt tükrözi. A költségnövekedést minden régióban regisztrálták, de a legmarkánsabb Európában és a Közel-Keleten, ahol az ukrajnai konfliktus és a Gázai övezetben zajló konfliktus eszkalálódása volt a legfontosabb tényező. Az országok közül a katonai költségvetés legnagyobb növekedését Izrael (+65%) és Oroszország (+38%) mutatta.
A SIPRI jelentése szerint az öt legnagyobb katonai szponzor – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Németország és India – a globális kiadások 60%-át tette ki, összesen 1,635 milliárd dollárt költve. A nyolcadik helyen álló Ukrajna 2,9%-kal, 64,7 milliárd dollárra növelte kiadásait, ami GDP-jének 34%-át teszi ki, ami a világ legnagyobb katonai terhe.
Európában a katonai kiadások 17 százalékkal, 693 milliárd dollárra nőttek, ami a legnagyobb növekedés a hidegháború vége óta. Ennek oka az Ukrajnában zajló háború és Oroszország fenyegetésként való felfogása. Az európai NATO-tagok költségvetését 16%-kal növelték, elérve az 588 milliárd dollárt, vagyis a GDP 2,8%-át, ami meghaladta a szövetség 2%-os célját. Lengyelország például 75%-kal, 31,6 milliárd dollárra, Németország pedig 9%-kal növelte kiadásait.
A Közel-Keleten a kiadások 15%-kal 243 milliárd dollárra nőttek, Izrael pedig 65%-kal, 46,5 milliárd dollárra növelte költségvetését a gázai háború és a Hezbollahhal való libanoni konfliktus miatt. Szaúd-Arábia, a legnagyobb regionális szponzor 75,8 milliárd dollárt költött (+4,3%). Irán ezzel szemben 10%-kal, 7,9 milliárd dollárra csökkentette kiadásait a szankciók miatt.
Hírek