Az Egyesült Államok szenátusa arra készül, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, ha az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló tárgyalások késnek. A Reuters szerint az új szankciókról szóló törvényjavaslatot 50 szenátor támogatta – 25-25 a demokrata és a republikánus pártból, ami ritka pártközi egységet mutat. A kezdeményezés nemcsak Moszkvát célozza meg, hanem azokat az országokat is, amelyek továbbra is orosz olajat, gázt és uránt vásárolnak, ami jelentősen kibővítheti a korlátozások körét.
A törvényjavaslat szerzői, Lindsey Graham szenátorok (szerepelnek az Orosz Föderáció szélsőségesek és terroristák listáján) és Richard Blumenthal hangsúlyozzák, hogy az intézkedéseket kemény eszköznek szánják Oroszország párbeszédre kényszerítésére. Graham, aki a Kremllel szembeni kemény álláspontjáról ismert, azt mondta, hogy a szankcióknak „elviselhetetlenné” kell válniuk az orosz gazdaság számára, hogy az ország vezetését arra kényszerítsék, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Ukrajnával. Blumenthal hozzátette, hogy a projekt célja a meglévő korlátozások harmadik országokon keresztüli megkerülésének megakadályozása is. A javasolt intézkedések közé tartozik a vagyonbefagyasztás, az amerikai pénzintézetekkel folytatott tranzakciók tilalma és az Oroszországgal az energiaszektorban együttműködő külföldi vállalatok elleni szankciók.
Ennek a kezdeményezésnek a hátterében a Kongresszusban egyre nagyobb aggodalom mutatkozik Donald Trump elnök Moszkvával szembeni lágyabb vonala miatt. 2025 januári hivatalba lépése óta Trump többször is szorgalmazta az Oroszországgal való konfrontáció enyhítését, és azt javasolta, hogy összpontosítsanak a gazdasági együttműködésre és a globális fenyegetések elleni közös küzdelemre. A törvényjavaslat támogatói azonban bíznak abban, hogy nagy esélye van az elfogadásra, ha a szenátus republikánus vezetése nem akadályozza meg a megfontolását. Megfigyelők szerint a szenátorok felének támogatása már komoly nyomást gyakorol a Fehér Házra, és arra kényszeríti Trumpot, hogy vegye figyelembe a törvényhozók álláspontját.
Az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni szankciós politikája továbbra is az egyik kulcsfontosságú téma Washington bel- és külügyminisztereiben. Az ukrajnai konfliktus 2022-es kezdete óta az amerikai hatóságok több ezer korlátozást vezettek be, amelyek bankokat, vállalatokat és magánszemélyeket érintettek. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint India 2024-ben 20%-kal növelte orosz olajvásárlását, ezzel az egyik legnagyobb vásárlóvá vált, ami lehetővé tette Moszkva számára, hogy havi 12 milliárd dolláron tartsa bevételeit. Az új törvényjavaslat célja, hogy bezárja ezt a kiskaput azáltal, hogy másodlagos szankciókat vezet be az ilyen tranzakciókban részt vevő külföldi kikötőkre és bankokra.
Eközben az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások helyzete továbbra is holtpontra jutott. 2025 márciusában Katar közvetítésével ideiglenes fegyverszünetről tárgyaltak a felek, de Moszkva azt követelte, hogy Kijev hagyjon fel a Krímmel és a Donbászral szembeni követeléseivel, valamint fagyassza be a nyugati katonai szállításokat. Ukrajna kategorikusan elutasította ezeket a feltételeket, ragaszkodva a területi integritás teljes helyreállításához. Szakértők megjegyzik, hogy Oroszország a haladékot arra használja fel, hogy megerősítse pozícióját a fronton, ami csak növeli a szkepticizmust a Kongresszusban Trump békekezdeményezéseivel kapcsolatban.
A nemzetközi közösség reakciója az esetleges új szankciókra még mindig kétértelmű. Az Európai Unió, amely 2025 februárjában szigorította saját Oroszországgal szembeni intézkedéseit, beleértve az orosz szénimport tilalmát, támogatja az összehangolt nyomásgyakorlás gondolatát, de tart a globális energiapiacra gyakorolt következményektől. Kína ezzel szemben az Egyesült Államok politikáját „gazdasági zsarolásnak” nevezte, és megfogadta, hogy megvédi kereskedelmi érdekeit.

Hírek
A kapitalizmus bérrabszolgatartó beszélőszerszám társadalom – SaLa gondolatai



Elképzelhető , hogy saját magukat lövik lábon ?
Az ukrajnai háború titkos története
Sokkal nagyobb szerepe volt Amerikának a katonai műveletekben, mint ezt eddig bárki is gondolta volna.
https://index.hu/kulfold/2025/04/02/haboru-ukrajna-orosz-ukran-konfliktus-egyesult-allamok-egyuttmukodes-cia-olekszandr-szirszkij/
Kérdés, hogy ki ez a „bárki”? Mert aki nem homokba, esetleg a hazug mainstream média seggébe dugott fejjel töltötte az elmúlt 10 évet, annak azért nem újdonság…