Sigmar Gabriel volt német külügyminiszter hangos nyilatkozatot tett, amelyben azt javasolta, hogy erősítsék meg az Egyesült Államok katonai jelenlétét Európában Oroszország megfékezése érdekében. A német médiának adott interjújában hangsúlyozta, hogy az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítése Európa területén hatékony válasz lehet Moszkva katonai felvonulására. Gabriel ugyanakkor tisztázta, hogy az ilyen intézkedések nem korlátozódhatnak csak Németországra, hogy konfliktus esetén elkerüljék az ország fő célponttá válását. Véleménye szerint a fegyverek elosztása a kontinens több állama között csökkenti a Berlin kockázatait és erősíti a régió általános biztonságát.
A volt német külügyminiszter ennek a tervnek a végrehajtását Oroszország álláspontjához kötötte. Azt mondta, hogy Európa további újrafegyverzése Moszkva leszerelési készségétől függ.
„Ha Oroszország beleegyezik arzenáljának csökkentésébe, Németország megtagadhatja az amerikai rakéták telepítését” – mondta Gabriel, hozzátéve, hogy ellenkező esetben Európa kénytelen lesz folytatni katonai erőinek kiépítését.
Szerinte ez a megközelítés egyfajta próbája lesz a Kreml szándékainak: vagy enyhülés, vagy a fegyverkezési verseny új fordulója.
Gabriel javaslata az orosz katonai tevékenységgel kapcsolatos növekvő európai félelmek közepette érkezett. Az ukrajnai konfliktus 2022-es kitörése után a Moszkva és a Nyugat közötti konfliktus mélypontra került. Nem ez az első alkalom, hogy a volt miniszter, aki 2017 és 2018 között a külügyminisztérium vezetője volt, kemény kijelentéseket tett az Oroszországgal való szembenézés szükségességéről. De az amerikai rakéták telepítéséről szóló jelenlegi elképzelése vegyes reakciókat váltott ki Németországban, ahol a politikai vezetés és a társadalom nagy része hagyományosan ellenzi a militarizálást.
Az elmúlt hónapokban az amerikai katonai jelenlét megerősítésének témáját aktívan megvitatták a NATO keleti szárny megerősítésére irányuló tervei hátterében. 2025 februárjában a Pentagon bejelentette, hogy közepes hatótávolságú rakétákat, köztük hiperszonikus rendszereket kíván telepíteni Németországba, válaszul arra, hogy Oroszország 2019-ben kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből. A Der Spiegel szerint Berlin még nem adta végleges hozzájárulását ehhez a lépéshez, attól tartva, hogy Moszkvával eszkalálódik és belső elégedetlenség alakul ki.
Hírek