Az árak már repülőrajtot vettek: brutális számokat közölt a KSH az inflációról
A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet.
A KSH kedd reggel kiadott tájékoztatása szerint 2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak. Januárban a KSH 5,5 százalékos áremelkedést mért.
12 hónap alatt, 2024. februárhoz viszonyítva:
- Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött.
20 hónapja nem mért akkora éves áremelkedést a Privátbankár Árkosár-felmérése, mint most.
- A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 18,9, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,9 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
- A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, 2025. januárhoz viszonyítva:
- A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj- és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került.
- A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal többe kerültek.A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,2, a vezetékes gázért 0,3 százalékkal A járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal csökkent. (privatbankar.hu)
Brüsszelig ment a közmédia összevetni a magyar árakat, de egy fontos részlet kimaradt a cikkükből
A hirado.hu vezető cikkében egy belga és egy magyar diszkontlánc boltjában hasonlította össze a legolcsóbb alapvető élelmiszerek árait.
Összevetették a magyar „meglepetés-infláció” hatását az árstoppal, a lakosság pénztárcájával nem törődő brüsszeli árakkal. Ugyan választhattak sok ország közül, de nem a szomszédos országok vagy Olaszország mellett, hanem Brüsszel mellett döntöttek, mivel erre az összehasonlításra szerintük „az Európai Unió központja a legjobb terep”.
A cikkből kiderül, amit mindenki sejtett, sok termék drágább a cikkben csak „brüsszeli buboréknak” hívott helyen, főleg az üdítők és a hús. A csirkehús kilója majdnem kétszer annyi, mint idehaza, viszont a liszt, a kristálycukor és a vaj ára is bőven több mint 30 százalékkal drágább a magyarországi üzletek polcain, mint Belgiumban.
„Mindent összegezve, sem az európai statisztikák, sem pedig a bevásárlási tapasztalataink
nem támasztják alá, hogy Magyarországon kedvezőtlenebbek lennének a bolti árak,
mint Európa nyugati felén” – tér vissza a sikerkommunikációhoz a cikk.
Valami fontos azonban kimaradt a cikkből, vajon mi?
Egy szóval sem említik, mekkora összegből kell megvenni a szerencsére ugyanolyan áron kínált dolgokat a két országban, azaz mennyit keresnek Belgiumban, és mennyit Magyarországon.
Az Eurostat 2023-ra közölt mind a két országra érvényes medián keresetet, ez Belgiumban évente 28 997 euró, Magyarországon 7428 euró volt. Ha ez az adat azóta nem változott drasztikusan, az azt jelenti, hogy
Belgiumban szinte négyszer annyit keresnek, mint Magyarországon,
ami kicsit más megvilágításba helyezi a „szerencsére” szinte azonos árakat, de még a kétszer annyiba kerülő csirkehúst is. – írja a telex.hu.
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Mindent összegezve, sem az európai statisztikák, sem pedig a bevásárlási tapasztalataink nem támasztják alá, hogy…” – Döbrögisztánban – „…kedvezőtlenebbek lennének a bolti árak, mint Európa nyugati felén…” – állapítja meg a „magyar közmédia” ZÁSZLÓS HAJÓJÁNAK, a – hirado.hu – nak a
KORÁNTSEM A MAGYAR ÁTLAGKERESETBŐL, hanem BORÍTÉKOLHATÓAN A BELGA ÁTLAGKERESETET IS JÓVAL TÚLSZÁRNYALÓ HAVI FIZETÉSÉRT „robotoló tényfeltáró” stábja.
Nem is csoda, hogy az abban a ‘zátkozott Brüsszelben – abban ‘a ZELLENSÉGES ÚTÁLKOZÓ KÖRNYEZETBEN – nem maradt idejük egy kis összehasonlító kalkulációra! Mert ha MÉG ILYESMIT IS MEGTETTEK VOLNA, hát akkor bizony kiderülhetett volna az ő számukra is, hogy:
„…Belgiumban szinte négyszer annyit keresnek, mint…” – Döbrögisztánban – „…ami kicsit más megvilágításba helyezi a „szerencsére” szinte azonos árakat, de még a kétszer annyiba kerülő csirkehúst is…”