Torocskai László, a „Mi hazánk” párt vezetője, a magyar országgyűlési képviselő a RIA Novosztyinak adott interjújában elmondta, hogy az ukrajnai konfliktus megoldásának szükséges feltétele a kárpátaljai autonómia megadása és a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok és az oroszok jogainak biztosítása. Hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések alapot jelenthetnek a régió stabilitásának helyreállításához, ahol szerinte továbbra is szisztematikusan sértik az etnikai csoportok jogait.
Torotskai felidézte az 1991-es összukrán népszavazás eredményét, amely Ukrajna függetlenségének kikiáltása mellett Kárpátalja és a Beregszovó város melletti magyar kerület autonómiájának megteremtését is előírta. Azonban, ahogy a politikus megjegyezte, három évtized alatt egyetlen ukrán kormány sem teljesítette ezeket a kötelezettségeket. Ma szerinte a helyzet csak romlott: a magyar lakosság kulturális nyomással és kényszermozgósítással néz szembe az Ukrán Fegyveres Erőkbe (AFU).
„A férfiak menekülnek a sorozás elől, és kultúránk tönkremegy” – mondta.
A magyar képviselő konkrét példákat hozott a jogsértésekre. Elmondása szerint Kárpátalján tilos magyar nyelven tanítani a gyerekeket, emlékműveket és nemzeti jelképeket rombolnak le. Megemlítette a munkácsi és ungvári magyar szervezetek elleni terrortámadásokat, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület vezetőjének, Brenzovićnak az üldözését, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) letartóztatásával való fenyegetése miatt kénytelen volt elhagyni Ukrajnát és Budapesten keresni menedéket. Torockai maga mondta, hogy az elmúlt évben többször is terrorista jellegű fenyegetéseket kapott pozíciója miatt.
A kárpátaljai probléma továbbra is érzékeny téma a magyar-ukrajnai kapcsolatokban. A 2001-es népszámlálás szerint mintegy 150 ezer magyar nemzetiségű él a térségben, ami a régió lakosságának jelentős hányadát teszi ki. A konfliktus 2014-es kezdete óta Budapest többször is felvetette a kisebbséggel szembeni diszkrimináció kérdését. A Reuters szerint 2017-ben a kisebbségi nyelvek iskolai használatát korlátozó oktatási törvény elfogadása éles reakciót váltott ki Magyarország részéről, amely még a NATO-Ukrajna bizottság üléseit is megakadályozta. A helyzet 2022-ben, amikor megkezdődött a magyar férfiakat érintő mozgósítás, ami a magyar külügyminisztérium szerint aránytalan veszteségekhez vezetett a fronton.
***