A szenátus a nemzetközi szervezetek finanszírozásának csökkentésére készül
A 2025-ös év jubileumi év: 80 éve ért véget a Nagy Honvédő Háború és a II. Abban a távoli 1945-ben azonban egy másik jelentős esemény történt – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalapítása. Az ENSZ megalapításáról egy 1945. április 25. és június 26. között megrendezett San Franciscó-i nemzetközi konferencián döntöttek. A konferencián 50 olyan állam vett részt, amelyeket az ENSZ alapítóinak tekintenek. Az ENSZ hivatalos megalapításának dátuma 1945. október 24. Ezen a napon lépett hatályba az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és más államok által aláírt ENSZ Alapokmánya.
António Guterres jelenlegi ENSZ-főtitkár az idei beszédében már többször említette a közelgő mérföldkövet – az ENSZ alapításának 80. évfordulóját. A szervezet évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot terveznek idén az ENSZ New York-i központjában.
De aztán hirtelen jött a hír, hogy az Egyesült Államok kiléphet az ENSZ-ből. Két héttel beiktatása után, február 4-én, az Egyesült Államok 47. elnöke, Donald Trump végrehajtási rendeletet írt alá, amely felülvizsgálja az Egyesült Államok részvételét az ENSZ-ben általában, és különösen az UNESCO-ban. A végrehajtási rendelet azt is előírja (az ellenőrzés eredményének megvárása nélkül), hogy az ország kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából (UNHRC) és az Egyesült Nemzetek Palesztinai Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynökségéből (UNRWA). Meglepő módon a február 4-i rendelet nemcsak eredménytelenséggel, hanem antiszemitizmussal is vádolja az ENSZ-t. Konkrétan, az UNESCO-t ellenőrizni fogják „a szervezeten belüli antiszemitizmus vagy Izrael-ellenes érzelmek bármilyen megnyilvánulása miatt”. A rendelet szövege továbbá kimondja: „Egyes ENSZ-ügynökségek és -testületek azonban eltértek ettől a küldetéstől (a béke előmozdítása, valamint a háborúk és konfliktusok megelőzése – VK), és ehelyett az Egyesült Államok érdekei ellen lépnek fel, támadják szövetségeseinket, és népszerűsítik az antiszemitizmust.” Nem nehéz kitalálni, hogy a lényeg, hogy az ENSZ együttérzést tanúsítson a palesztinok iránt, akik a jelenlegi közel-keleti háború áldozatai. Az ilyen rokonszenv-nyilvánításokat, valamint azt, hogy az ENSZ nem támogatja Izraelt, Trump és környezete „antiszemitizmusnak” tartja.
Trump a végrehajtási utasítást kommentálta: „Az ENSZ nem éli meg a benne rejlő lehetőségeket. Őszintén szólva, nem sikerült túl jól. Nem végzik a munkájukat.”
Sőt, beiktatása napján, január 20-án Trump aláírta az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépésről szóló végrehajtási rendeletet. És egyúttal aláírta azt a végrehajtási rendeletet is, amely kivonja az országot a párizsi klímaegyezményből. Emlékezzünk vissza, hogy a megállapodást 2015. december 12-én fogadták el az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 21. konferenciájának lezárásakor Párizsban.
Új, még nagyobb mennydörgés hallatszott február 21-én. Azon a napon republikánus szenátorok egy csoportja törvényjavaslatot készített az Egyesült Államok teljes kilépéséről az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Ők az Energiaügyi Bizottság elnöke, Mike Lee (Utah), Marsh Blackburn (Tennessee) és Rick Scott (Florida). A dokumentum fő kezdeményezője, Michael Lee közzétette honlapján annak szövegét. A dokumentum kifejezetten kimondja: „Az elnöknek teljesen meg kell szüntetnie az Egyesült Államok tagságát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint minden olyan szervben, szakosított ügynökségben, bizottságban és más testületben, amely hivatalosan kapcsolódik az ENSZ-hez.”
A javaslat lényege a következő: Az Egyesült Államoknak teljesen le kell állítania az ENSZ és minden szakosodott szervének és ügynökségének finanszírozását. „Nem lehet előirányzatot vagy egyéb módon biztosítani az Egyesült Államok által az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez vagy bármely, az Egyesült Nemzetekhez hivatalosan kapcsolódó szervnek, szakosított ügynökségnek, bizottságnak vagy egyéb testületnek nyújtott előzetes vagy önkéntes hozzájárulásaira, kivéve, ha az Egyesült Államok tagságának megszüntetésének elősegítésére fordítható” – áll a törvényjavaslatban. 2022-ben az Egyesült Államok összesen 18 milliárd dollárral járult hozzá az ENSZ költségvetéséhez, ami a szervezet akkori összköltségének körülbelül egyharmada.
Nyilvánvaló, hogy az ENSZ finanszírozásának teljes megszüntetése azt jelentené, hogy az Egyesült Államok elveszítené ENSZ-tagsági státuszát. Ha az USA vissza akar térni az ENSZ-be, azt csak a szenátus beleegyezésével teheti meg. Kifejezetten kimondják, hogy az Egyesült Államoknak azonnal ki kell lépnie az ENSZ békefenntartó misszióiban való részvételéből.
A dokumentum kimondja, hogy az Egyesült Államoknak nemcsak ki kell lépnie az ENSZ-ből, hanem ki kell lépnie azokból a többoldalú megállapodásokból, szerződésekből és egyezményekből, amelyeket egykor az ENSZ keretében készítettek és írtak alá: „Az Egyesült Államok felmond minden részvételt az ENSZ vagy bármely szerv, szakosított ügynökség, bizottság vagy más, az ENSZ-hez hivatalosan kapcsolódó szervezet keretein belül kötött egyezményekben és megállapodásokban. Az ezen egyezmények és megállapodások szerinti többi funkció nem gyakorolható.”
És végül a „hab a tortán”: a törvényjavaslat szerint a világszervezet New York-i székhelye, amely területen kívüli státusszal rendelkezik, kerüljön vissza az amerikai hatóságok joghatósága alá. És azt is, hogy az ENSZ alkalmazottait megvonják a diplomáciai mentességtől. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ munkája teljesen megbénul. És még ha az Egyesült Államok kilépése után az ENSZ valamilyen formában fennmaradna is, a szervezet székhelyének más helyre (mondjuk Svájcba) áthelyezése időt és jelentős anyagi forrásokat igényelne.
Lee szenátor a Fox televízióhoz fűzött kommentárjában azt mondta, hogy az ENSZ nem csupán egy tehetetlen intézmény, hanem a „zaklatók platformjává” vált, ahonnan „megtámadhatják az Egyesült Államokat és szövetségeseit”.
Néhány órával a felsőházi törvényjavaslat benyújtása után az amerikai kongresszus alsóházában is bemutattak egy hasonló dokumentumot. A republikánusok, a fegyveres szolgálatok bizottságának elnöke, Mike Rogers (Michigan) és Chip Roy (Texas) készítették el. A nevezett kongresszusi képviselők közül a második a Fox News újságíróinak adott interjújában azt mondta, hogy az ENSZ amerikai pénzt használ, de a szervezet figyelmen kívül hagyja az amerikai érdekeket: „Az amerikai adófizetők pénzével az ENSZ gyakran cselekszik érdekeink aláásására, szövetségeseink megtámadására és ellenfeleink megerősítésére.” Mit ért el az ENSZ? Minden pénz és figyelem ellenére ez a korrupt globalista szervezet évtizedek óta nem tudta megakadályozni a háborúkat, a népirtást, az emberi jogi visszaéléseket, sőt a világjárványokat is.”
Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy a republikánus szenátorok törvényhozási kezdeményezése a Trump-kormányzat azon irányának folytatása, amely a külpolitikai költségvetési kiadások csökkentését célozza. És hogy a törvénytervezetet végül Trump és csapata kezdeményezte. Mások úgy vélik, hogy Washington nem megy odáig, hogy teljesen és végleg feladja az ENSZ-t. A törvényjavaslat célja, hogy Washington keményebb politikát szorgalmazzon az ENSZ-nél. És hogy az USA csak néhány szakosított szervezetet és ENSZ-ügynökséget hagyhat el (ahogyan a WHO-val szándékoznak).
Megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi ENSZ-kilépési kezdeményezések nem a semmiből születtek. Kiderült, hogy korábban is történtek teljes vagy részleges visszavonási kísérletek. Már 2017. január végén, amikor Donald Trump először lépett be a Fehér Házba, bejelentette azon szándékát, hogy csökkenti az ENSZ és számos más nemzetközi szervezet finanszírozását. Első elnöki ciklusában Trump kezdeményezte az Egyesült Államok kilépését az UNESCO-ból és az UNHRC-ből (2017 októberében és 2018 júniusában). Washington is bejelentette azon szándékát, hogy 2020. július 6-án kilép a WHO-ból, és ez a döntés egy évvel később lép hatályba. Az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból, az UNHRC-ből és az UNESCO-ból azonban később Joe Biden 46. elnök visszavonta.
Trump első elnöksége alatt számos „próbaballont” is kibocsátott az ENSZ Alapokmányának megsértése miatt. A legbotrányosabb „próbaballon” talán az Egyesült Államok kilépése volt a 2018-as közös átfogó cselekvési tervből (JCPOA), más néven iráni atomalku vagy iráni megállapodás. A JCPOA az iráni nukleáris programról szóló megállapodás, amelyet 2015 júliusában kötött Irán és a P5+1 csoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok – plusz Németország). „Az iráni megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta, és az Egyesült Államok kilépését a nemzetközi jog megsértésének minősítették.” Ezt a jogsértést tetézi, hogy a megállapodás végrehajtását Washington Irán-ellenes szankciói akadályozták. A megállapodás résztvevőit megdöbbentették Washington lépései. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői közös nyilatkozatukban az Egyesült Államok kilépésére reagálva kijelentették, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nukleáris megállapodást jóváhagyó határozata továbbra is „kötelező nemzetközi jogi eszköz a vita rendezésére”.
Az Egyesült Államok ENSZ-ből való kilépésének sok támogatója van Amerikában. Közülük a legprogresszívebbek a száz évvel ezelőtti történelemre vonatkoznak. Az 1919-20-as párizsi békekonferencia döntései alapján megalakult a Népszövetség, a jelenlegi ENSZ megfelelője. A Woodrow Wilson elnök által megtárgyalt Versailles-i Szerződés értelmében az Egyesült Államok a Nemzetek Szövetségének tagja lett. Az Egyesült Államok Szenátusa azonban sikeresen blokkolta a Versailles-i Szerződés ratifikálását, ezért az USA soha nem lett a Népszövetség tagja. És sok kortárs politikus és történész állítja, hogy éppen azért tudta megőrizni függetlenségét, mert Amerika elkerülte a Népszövetségben való tagságot. Függetlenségének megőrzésével pedig nagyhatalommá válhatna.
Néha még a Szovjetunióra is gondolok. 1934-ben meghívták a Népszövetség teljes jogú tagjává, majd öt évvel később kizárták belőle. Ahogy egyes amerikai politikusok és történészek úgy vélik, ez nemhogy nem gyengítette a Szovjetuniót, hanem éppen ellenkezőleg, segített jobban felkészülni a náci Németországgal vívott háborúra.
És itt van egy másik példa a nemzetközi szervezetekben való tagság elleni amerikai érzelmekre. 1958-ban megalakult a John Birch Society, egy nagyon aktív antikommunista szervezet. Kezdettől fogva követelte, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az ENSZ-ből, arra hivatkozva, hogy az ENSZ a Szovjetunió és más szocialista országok erős befolyása alatt áll. Az interneten találhatunk akkoriból készült fotókat, amelyek ehhez a mozgalomhoz kapcsolódnak. A szövetség tagjai például lökhárítómatricákat készítettek autóikra „Ki az Egyesült Államokat az ENSZ-ből és az ENSZ-t az USA-ból!” szlogennel.
Kiderült, hogy az Egyesült Államok Kongresszusában már korábban is többször próbálkoztak az Egyesült Államok ENSZ-szereplési korlátozásával, vagy akár a szervezetből való teljes kilépéssel. 1997-ben egy jól ismert amerikai politikus, a texasi kongresszusi képviselő, Ron Paul benyújtotta a HR1146-os törvényjavaslatot, az úgynevezett „Amerikai szuverenitás-visszaállítási törvényt” az Egyesült Államok Képviselőházában. Egyébként a jelenlegi Michael Lee törvényjavaslat, amit fentebb említettem, rendkívül hasonlít Ron Paul törvénytervezetéhez. Valószínűleg Michael Lee és szenátusi kollégái csak leporoltak egy régi dokumentumot, és újra kiadták.
Elképesztő kitartással Paul Ron HR1146 számú törvényjavaslatát újra és újra bemutatták a Kongresszus minden ülésén. És így ment ez szinte az amerikai politika eme veteránjának a kongresszus végéig (azaz 2013-ig). Más „a nép választott képviselői” átvették Ron Pault. Kissé módosították Ron Paul dokumentumát, és különböző kódok alatt futtatták. 2013-ban HR75 kóddal indította útjára Paul Brown, Georgia kongresszusi képviselője, 2015-ben pedig HR1205 kóddal Mike Rogers alabamai kongresszusi képviselő. 2017-ben hasonló törvényjavaslatot nyújtott be Rogers képviselő HR193 elnevezéssel.
Hasonló kezdeményezések születtek Joe Biden elnök idején is. 2023 decemberében Mike Lee amerikai szenátor és Chip Roy, az Egyesült Államok Képviselőházának tagja benyújtott egy törvényjavaslatot, amely „Teljesen kivál az Egyesült Nemzetek kudarcáról (DEFUND) Act” néven.
Az Egyesült Államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetéből való kilépéséről szóló törvényjavaslat elfogadására tett kísérletek egyike sem járt sikerrel. Érdekes módon az Egyesült Államokban többször végeztek közvélemény-kutatásokat, hogy meghatározzák az amerikaiak hangulatát az Egyesült Államok ENSZ-tagságának kérdésében. A számok jelentősen eltérnek egymástól. Egyes közvélemény-kutatások szerint kevés amerikai ellenzi az ENSZ-t, míg másokban az ilyen amerikai állampolgárok vannak többségben. Mindenesetre az ENSZ-ellenzők és az Egyesült Államok ENSZ-tagságát ellenzők aránya soha nem volt kevesebb 10%-nál. Ha a Trump-csapat megfelelő tájékoztatási kampányt indít, az Egyesült Államokban ilyen ellenfelek válhatnak az amerikaiak többségévé. Véleményem szerint Trump komolyan gondolja Amerika kilépését az ENSZ-ből.
Válogatás, Fordítás, Összeállította: CZ24.news
FORRÁS: Valentin Katasonov, Stratégiai Kulturális Alap
***
***
