Mi az ember?
Az ember a földön az anyag gondolkodó formája, aki a következetesen objektív tudomány szerint az állatvilágból az evolúcióval fejlődött ki. Az élővilág és az ember létrejötte minden bonyolultságával együtt az anyagban rejlő lehetőség, csak erre van következetesen objektív tudományos bizonyíték, még akkor is, ha korántsem teljes a kép. 1
A mindörökké mozgásban változásban létező anyagon 8(6) kívül a következetesen objektív tudomány szerint más nincs, így ami létezik az az anyag fejlődésének eredménye, a csillagok, a galaxisok, az univerzum az élővilág és az ember is, de nem minden forma jöhet létre a véletlen kölcsönhatások alapján. A gondolkodó anyag az ember képes létrehozni olyan formákat is, ami a természetben nem jön létre a véletlen alapján.
A következetesen objektív tudományos módszer mindig az objektív valóságra 8(3) támaszkodva vizsgálja a világ jelenségeit és a megállapításait a valóságban ellenőrzi!
A gondolkodó anyag.
Mi a gondolkodó anyag?
A gondolkodó anyag a földön az ember, aki a következetesen objektív tudomány szerint azonban minden tudatosság nélkül a véletlen kölcsönhatásokkal, az élő anyag alkalmazkodóképességének, változóképességének, az evolúciónak 4 és a mutációnak, stb., az anyag tulajdonságainak az eredményeként jött létre, mert csak erre van következetesen objektív tudományos bizonyíték és magyarázat. A következetesen objektív tudományos módszer célja a valóságban objektíven létező világnak az objektív valóságnak megfelelő megismerése. A következetesen objektív tudományos módszernek (tudományos módszer 8) nincs észszerű alternatívája. A gondolkodó anyag az ember képes a tudományos módszerrel a világ megismerésére! Talán mindent nem ismerhet meg az emberiség, de arra amire szüksége van arra képes.
Az objektíven létező világ megismerése
csak a következetesen objektív tudományos módszerrel lehetséges!
Erre támaszkodik a marxizmus-leninizmus következetesen objektív tudományos világnézete. 7 A következetesen objektív tudományos módszer alapvető jellemzője, hogy magyarázatai megalkotásához minden körülmények között az objektíven létező világ észlelt, a megismert, a tudományos módszerrel 8 vizsgált tényeiből, az ez alapján készült hipotézisből, elméletből indul ki és állításait a valóságban ellenőrzi. A következetesen objektív tudományos világnézet a következetesen objektív tudománnyal együtt fejlődik, egymásra támaszkodnak.
A következetesen objektív tudomány az objektíven létező valóságból a megfigyeléssel, a tapasztalatokkal, az elért tudományos ismeretek felhasználásával, a tudományos következtetésekkel, a képzelőerővel, a logikus tudományos gondolkodással alkotja meg a természet, a társadalom törvényeit, az elméleteit, a hipotéziseit, ezeket azonban a valóságban, a gyakorlatban ellenőrzi kell. Csak ez fogadható el tudományosan, csak ez nevezhető tudománynak!
A nem tudomány az, amely nem következetesen az objektíven létező valóságra támaszkodik!
Így amely elmélet állítása objektíven, ellenőrizhetően, következetesen nem az objektív valóságra támaszkodik az nem tudományos módszer, így az nem tudomány, az még csak a fantázia birodalma, még csak a képzelet világa. Az objektív valóságtól elrugaszkodva a képzelet által alkotott elmélet, hipotézis, magyarázat, világnézet nem tudományos értékű, így nem nevezhető tudománynak sem. Azonban sok még az ismeretlen, ezért szükségszerűen sok a fantázia, a spekuláció, ezért gyakran nehéz eldönteni, hogy melyik állítás az objektív igazság! Csak óvatosan, körültekintéssel, azaz tudományos módszerrel és világnézettel kell kezelni, hozzáfogni a vizsgálathoz, az értékeléshez!
Ilyen nem tudomány alapvetően a vallás 17 és végeredményben az idealizmus 16 is, ami azért nem tudomány, mert nem ragaszkodnak, vagy nem tudnak vagy nem akarnak ragaszkodni következetesen az objektív világ tényeihez és a valóságban nem igazolható a világnézetük, az állításaikat csak el kell hinni. Ez még akkor is igaz, ha a tudomány eredményeit is felhasználják elméleteikben. A vallás alapvetően a tudatlanságra, a hiszékenységre, a képzeletre, az óhajra, a félelemre alapozott és nem a következetesen objektív tudományos módszerre 8, ezért alapvetően buta, hamis, tudománytalan az állítása, a világképe, így a vallás az semmiképpen sem tudomány 17.
A vallás pozitív szerepe az emberré válásban.
A vallásnak az emberiség gondolkodó állat korában, egészen a szocializmusig, az ember által képzelt istenei, az erre alapuló erkölcse, világnézete, intézményei minden hibája – a haladó gondolkodók üldözése és embertelensége – ellenére is alapvetően „hasznos” és valószínűleg elkerülhetetlen volt. Mert a képzelet segítségével összefogta az emberiséget egy virtuálisan létező felsőbbrendű istennel vezetett világba. Ami lehetővé tette az emberiség összefogását a virtuális isten vezetésével és előrevitte a fejlődést a gondolkodó emberré válás felé. Azonban csak a gondolkodó állat színvonalát érte el és időnként még azt is üldözte, így ha lassan is, de fejlődött az emberiség. Mert ekkor még az emberiség a következetesen objektív tudományos világnézet hiányában másra nem is volt képes.
Az idealizmus 16 különböző irányzatai a következetesen objektív tudományos világnézet ellen a tudomány eredményeit is felhasználja, de még mennyire, azonban keveri a képzelettel, nem következetesen az objektív valóságra támaszkodik. Az idealizmus a spekulált, a kitalált, az óhajtott úton jár hasonlóan a valláshoz és nem a következetesen objektív tudományos módszerrel készíti elméleteit, amelyek így nem tudományos értékűek. Mivel az idealizmus következetesen nem az objektív valóságra támaszkodik, nem a tudományos módszerrel alkotja állításait, ezért zavaros nem tudományos a világképe.
Az idealizmus módszerével gondolkodó filozófusok 16 azonban nagymértékben segítették az igazi tudományos világnézet, a dialektikus és történelmi materializmus kialakítását. Az út rögös volt. A következetesen objektív tudományos világnézet hiányában egészen dialektikus materializmus kialakulásáig azonban a materializmus és az idealizmus is minden hibájuk ellenére vagy éppen a hibájuk miatt elősegítették a fejlődést. Azonban a dialektikus és történelmi materializmus az egyetlen következetesen objektív tudományos világkép 10, így a vallás és az idealizmus ideje lejárt. Nincs már szükség a kitalált, a képzelt világképre, így a vallásnak és az idealizmusnak a történelem sülyésztőjében a helye. Az alternatíva az emberiség pusztulása, ha ezen az úton jár tovább, mert ez elvezetett végül is a fasizmusra!
A gondolkodó anyag létrejötte.
A következetesen objektív tudomány szerint, ha megvannak a feltételek, akkor a véletlen kölcsönhatásokkal létrejön a szervetlen anyagból a szerves anyag és csak idő kérdése az evolúcióval 4 a gondolkodó anyag kifejlődése. Mivel a földön létezik a gondolkodó anyag, így ehhez meg is voltak a feltételek, amit a következetesen objektív tudomány tár fel és bizonyít.
Vajon hová fejlődhet a gondolkodó anyag, milyen formába változhat, van, lehet a mai ismertnél fejlettebb forma vagy a pusztulása törvényszerűen bekövetkezik? A fasiszta-kapitalizmus 21 ebbe az irányba, a pusztulásba viszi a gondolkodó anyagot. Ez lenne az emberiség vége? Vajon elfogadható a gondolkodó ember számára, hogy az emberiség csak a gondolkodó állat lehet és csak a fasiszta-kapitalizmusban képes létezni, és végül kipusztulni?
Az idealizmus és a vallás a képzelet világa!
A képzelődés és a spekuláció alapvetően az ember nagyon fontos jellemzője. Azonban, ha a képzelődés, a spekuláció, ami akár a valóságból, akár a részigazságból vagy nem a következetesen objektív tudományos módszerrel 8 bizonyíthatóból indul ki és végül a valós vagy a képzelt jelenségre adott magyarázatával nem az objektíven létező valóságba érkezik 8(2) meg, a vizsgálata alatt nem ragaszkodik következetesen az objektív valósághoz, a tudományos módszerhez az még csak a fantázia birodalma. Ami bárhova elvezethet, ez lehet akármilyen butaság is, bármilyen szép is, de az még nem az objektív valóság 8(5), ha léte nem bizonyítható vagy nem valósítható meg az anyagi 8(6) párja, nem materializálható. Az idealizmus 16 és a vallás 17 ilyen, fantázia csupán, az általuk képzelt világ nem létezik, nem működik, nem található meg az objektív valóságban.
Csak az anyagi világ létezik!
Mivel az anyagon 8(6) kívül a következetesen objektív tudomány szerint más nem létezik, így csak az anyag spontán mozgásával, változásával, az egyszerűből a bonyolultba fejlődésével jöhetett létre minden ami létezik (kivétel a gondolkodó anyag tudatos alkotásai), így a gondolkodó anyagi forma, az ember is a földön. Amit következetesen objektíven csak a marxizmus-leninizmus 7 dialektikus materialista tudományos világnézetre alapozott tudományos módszerrel lehet, érdemes vizsgálni. Bármely tudományos és gyakorlati eredmény csak a marxista dialektika 10(4) törvényeinek alapján jöhet létre, még akkor is, ha erről (a marxista dialektikáról) a létrehozónak fogalma sincs, nem érti vagy éppen tagadja.
Az ember gondolkodó állati léte.
Azonban az ember valójában mégiscsak ember-állatként él, alapvetően úgy mint a többi állat. Mert az ember élőlény rendszertani alapja az állatvilág, így az élete alapvetően az állatvilághoz hasonlít. Az ember-állat 1 a léte érdekében a gondolkodóképességével 3 és társadalmi 2 életével válik ki az állatvilágból.
Az ember-állat 1 az életfeltételeit, eltérően a többi állattól (élőlénytől) alapvetően a gondolkodóképessége 3 segítségével teremti (munkával termeli) meg, ettől lesz az ember a gondolkodó anyag, mert a létét alapvetően a gondolkodása teszi lehetővé. Az ember-állat 1 létéhez a szerszámok, gépek, tárgyak, fegyverek, munkafolyamatok, stb. – a termeléséhez szükséges dolgok elkészítésére -, a gondolkodó 3 és képzelőerő képességével modellt, tervet készít, amit az emberiség elért tudományos ismeretének felhasználásával, a tapasztalat segítségével, az ehhez szükséges eszközök felhasználásával tervez meg, ami a modern korban egyre inkább a társadalmi létére alapozva az ehhez szükséges közös – kollektív – munkával készül el.
A gondolkodó anyag lehetősége és képessége.
A modern korban az elképzelt, a megálmodott dolgokról a gondolkodás a képzelőerő segítségével a modell készítés és az ez alapján a megvalósítás már sokkal fejlettebb, mint az emberiség kezdetekor volt. A fejlődéssel az emberiség már képes a tudományos módszerrel 8 a közvetlen létfeltételein túlmenően az objektív világ megismerésére is, de csak a következetesen objektív tudományra alapozott tudományos világnézettel és világképpel. Ez a dialektikus és történelmi materializmus 10 a marxizmus-leninizmus 5, 6, 7 világnézete. Bár a tudományos világnézetet elvető is alkothat és alkot is valóságos értéket, de tudatlanul mégiscsak a tudományos világnézet útján járva teheti ezt meg.
Az ember-állat csak a társadalomban létezhet, mint „EMBER”!
Az ember-állat, mint „EMBER” 1, ami már több, mint csak ember-állat (már gondolkodó állat sőt gondolkodó ember), nem létezhet a gondolkodás 3 és társadalmi 2 lét nélkül. Így az ember, a gondolkodás, a beszéd, a létfeltételeinek munkával történő termelése és a társadalom elválaszthatatlan egymástól, csak így létezhet, mint „EMBER”.
Az ember a gondolkodó és a képzelőképessége alapján a szerszámkészítéssel, a munkával, az összefogással már a gondolkodó állat képességgel rendelkezik, azonban, ha erre megvannak a lehetőségek, a valódi demokráciára, a kollektív társadalmi létre, a tudományos világnézetre alapozottan képes gondolkodó emberként is létezni. Ez azonban csak a kommunizmusban 24 a kollektivizmussal válik lehetővé, ahol az emberi jogok, a szabadságjogok 28 a valódi demokrácia 12, 31 már megvalósul és csak ekkor valósulhat meg teljességében.
A gondolkodó anyag a kommunizmusban létezik a gondolkodó ember állapotában!
A szerszámkészítő ember-állat 1 szükségszerűen még csak a gondolkodó állat lehet, ha még alapvetően az embertársaival is a létéért kell küzdenie, harcolnia és versenyeznie, akkor még a társadalmi léte is alapvetően ezt szolgálja, túlélni a mindennapokat. Ez még a gondolkodó anyagnak a gondolkodó állat korszaka.
Amint már nem kell a létéért harcolnia, akkor nem is fog harcolni embertársai ellen, ha megvannak a létszükségletei a verseny már nem a létért folyik, hanem azért, hogy örömet szerezzen magának, embertársainak, hogy felfedezze a világ titkait, azért, hogy kellemes civilizált társadalmi élete legyen.
Ez azonban még nem elégséges a gondolkodó emberré váláshoz. Ez majd csak a kommunizmusban 24(4), az osztály nélküli társadalomban válik lehetővé, ahol már nincs élősködő és ennek nincs is értelme, nincs felsőbbrendű emberi kapcsolat, mert valódi demokrácia 31 valósul meg.
A gondolkodó emberré válás lehetősége.
Gondolkodó emberré csak úgy lehet válni, ha az emberiség életében az emberi jogok, a szabadságjogok 28, a valódi demokrácia 31, a kollektivizmus teljességében megvalósulnak, ha megvalósulhatnak, ami a fejlett termelőerőkre alapozottan a kommunizmussal 24, a tudományos világnézettel 7, 10 valósulhat csak meg, amihez átmeneti forma a népi demokrácia 29, majd erre alapozottan a szocializmus 22. Bár a fejlődési sorba beletartozik a kapitalista-szocializmus is, ami azonban a kapitalizmus hanyatló korszaka és velejárója a fasiszta 21-kapitalizmus 25.
Gondolkodó emberré válni a haladó polgári demokratikus gondolatok, majd az eredményeik továbbfejlesztőinek, a marxizmus 6, 7 gondolkodóinak tudományos elméleti munkáinak a megvalósításai alapján lehetséges, amihez azonban elkerülhetetlen a következetesen objektív tudományos, a marxista-leninista 7 világnézet térnyerése.
A gondolkodó emberré válást azonban csak a termelőerők fejlődése, a tudományos világnézet és a kommunista társadalmi modell teszi lehetővé, amihez szükséges átmeneti társadalmi formák a népi demokrácia 29, majd a szocializmus 22, ami azonban már a következetesen tudományos világnézet alapján szervezi a társdalom életét.
Az emberré, a gondolkodó emberré válás csak a kommunizmussal válik lehetővé, bár az ember ekkor még mindig csak az ember-állat marad. A továbblépés még a homályba vész, a fantázia birodalma. Talán az embernek az állati mivoltától, rabságától kellene megszabadulnia, amit még csak elképezni, találgatni, fantáziálni lehet csupán.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!