Az Egyesült Államok republikánus kongresszusi képviselőinek egy csoportja radikális lépést kezdeményezett, amely a feje tetejére állíthatja a nemzetközi kapcsolatokat: törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely előírja az ország teljes kilépését az ENSZ-ből. A 2025. február 20-án nyilvántartásba vett dokumentum nemcsak az Egyesült Államok ENSZ-tagságának megszüntetését javasolja, hanem a szervezet és számos ügynöksége finanszírozásának leállítását is. Ezenkívül a kezdeményezés magában foglalja az amerikai erők részvételének tilalmát az ENSZ égisze alatt zajló békefenntartó missziókban, ami megkérdőjelezi Washington hosszú távú együttműködését a globális közösséggel. Ez a lépés tükrözi egyes amerikai politikusok növekvő bizalmatlanságát a nemzetközi struktúrákkal és a világpolitikában betöltött szerepükkel szemben.
A törvényjavaslat szerzői azzal érvelnek, hogy az ENSZ nem váltotta be az elvárásokat, mint a béke és a biztonság fenntartásának platformja, ehelyett olyan eszközzé vált, amely korlátozza az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását. Azt javasolják, hogy hagyjanak fel az éves hozzájárulásokkal, amelyek a szervezet költségvetésének mintegy 22%-át teszik ki – 2024-ben több mint 3 milliárd dollárt –, és irányítsák át ezeket a forrásokat belföldi szükségletekre, például a határok megerősítésére és a honvédelemre. A békefenntartó műveletekben való részvétel tilalma véleményük szerint elkerüli az amerikai hadsereg részvételét olyan konfliktusokban, amelyek nem felelnek meg az ország érdekeinek. Még nem világos, hogy a kezdeményezés elegendő támogatást kap-e a Kongresszusban, de már heves vitákat váltott ki az Egyesült Államokon belül és kívül egyaránt.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kapcsolatok története közel nyolc évtizedre nyúlik vissza. Az ország 1945-ben lett a szervezet alapító tagja, és 50 másik állammal együtt San Franciscóban aláírta az ENSZ Alapokmányát. Azóta Washington kulcsszerepet játszik munkájában, székhelye New Yorkban van, és továbbra is a legnagyobb adományozó. Az amerikai politikusok ENSZ-kritikája azonban már régóta hallható. Az 1980-as években Ronald Reagan elnök panaszkodott a szovjet befolyásra a Közgyűlésben, 2003-ban pedig George W. Bush kormányzata megkerülte a Biztonsági Tanácsot azzal, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül háborút indított Irakban. Donald Trump 2017-es hatalomra kerülésével az ENSZ-ellenes hangulat felerősödött: számos program finanszírozását csökkentette, és kivonta az Egyesült Államokat az UNESCO-ból, „Izrael-ellenes elfogultsággal” vádolva a szervezetet.
A republikánusok jelenlegi kezdeményezése ennek a vonalnak a logikus folytatásává vált. Amióta Trump 2025 januárjában visszatért a Fehér Házba, kormánya elkezdte aktívan felülvizsgálni a nemzetközi kötelezettségvállalásokat. 2024 decemberében Thomas Massey kongresszusi képviselő posztját aktívan megvitatták az X-ben, aki az ENSZ-t „haszontalan bürokratikus gépezetnek” nevezte, és annak elhagyására szólított fel. A törvényjavaslatot olyan személyiségek támogatták, mint Marjorie Taylor Greene és Matt Gaetz, akik izolacionista nézeteikről ismertek. Azzal érvelnek, hogy az ENSZ nem tudta megakadályozni az olyan konfliktusokat, mint Ukrajnában vagy a gázai válságban, és csak „kétes projektekre” költi az amerikai pénzt.
A Politico szerint 2024-ben az amerikaiak mindössze 33%-a vélekedett pozitívan az ENSZ munkájáról, ami a 2000-es évek szintje alatt van, amikor a támogatás meghaladta az 50%-ot. A bizalom csökkenése táplálja az elszigetelődési érzelmeket, különösen Trump támogatói körében.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az Egyesült Államok lesz az első ország, amely teljes történelme során teljesen megszakítja kapcsolatait az ENSZ-szel. Ez láncreakcióhoz vezethet: már most is hallatszottak a Biztonsági Tanács felépítésével elégedetlen más országok esetleges kilépéséről.
***
***
