Az ember gondolkodó állati léte.
Az ember valójában ember-állatként él, alapvetően úgy mint a többi állat. Mert az ember élőlény rendszertani alapja az állatvilág, így az élete alapvetően az állatvilághoz hasonlít. Az ember-állat a léte érdekében a gondolkodóképességével és társadalmi életével válik ki az állatvilágból.
Az ember-állat az életfeltételeit, eltérően a többi állattól (élőlénytől) alapvetően a gondolkodóképessége segítségével teremti (munkával termeli) meg, ettől lesz az ember a gondolkodó anyag, mert a létét alapvetően a gondolkodása teszi lehetővé. Az ember-állat létéhez a szerszámok, gépek, tárgyak, fegyverek, munkafolyamatok, stb. – a termeléséhez szükséges dolgok elkészítésére -, a gondolkodó és képzelőerő képességével modellt, tervet készít, amit az emberiség elért tudományos ismeretének felhasználásával, a tapasztalat segítségével, az ehhez szükséges eszközök felhasználásával tervez meg, ami a modern korban egyre inkább a társadalmi létére alapozva az ehhez szükséges közös – kollektív – munkával készül el.
Az ember-állat csak a társadalomban létezhet, mint „EMBER”!
Az ember-állat, mint „EMBER”, ami már több, mint csak ember-állat (már gondolkodó állat sőt gondolkodó ember), nem létezhet a gondolkodás és társadalmi lét nélkül. Így az ember, a gondolkodás, a beszéd, a létfeltételeinek munkával történő termelése és a társadalom elválaszthatatlan egymástól, csak így létezhet, mint „EMBER”.
Az ember a gondolkodó és a képzelőképessége alapján a szerszámkészítéssel, a munkával, az összefogással már a gondolkodó állat képességgel rendelkezik, azonban, ha erre megvannak a lehetőségek, a valódi demokráciára, a kollektív társadalmi létre, a tudományos világnézetre alapozottan képes gondolkodó emberként is létezni. Ez azonban csak a kommunizmusban a kollektivizmussal válik lehetővé, ahol az emberi jogok, a szabadságjogok a valódi demokrácia, a szocialista demokrácia már megvalósul és csak ekkor valósulhat meg teljességében.
SaLa