(idézet: A Magyar Tanácsköztársaság 1919 – Szikra)
A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának harmincadik évfordulóján bocsátjuk útjára ezt az albumot. Harminc évnek kellett eltelnie, hogy megmutathassuk a magyar népnek a Tanácsköztársaság igazi arculatát. Csaknem három évtizeden keresztül az ellenforradalom felbérelt tollnokai és megfizetett politikusai gyalázták és rágalmazták a magyar dolgozó nép, a magyar munkásosztály nagyszerű küzdelmeit, a proletárok államát, a Magyar Tanácsköztársaságot. Ami hazugságot, szennyet, történelemhamisítást ki lehetett gondolni, azt mind rázúdították a legyőzött proletárdiktatúrára. Nem elégedtek meg természetesen a terrorral, elnyomással, a forradalom híveinek üldözésével és megsemmisítésével. Meg akarták semmisíteni a kommün ragyogó emlékét, ki akarták törölni a magyar dolgozók agyából a természetes vágyakozást és törekvést arra a társadalmi rendszerre, amelyben a hatalom a dolgozók kezében és csakis a dolgozók kezében volt. A magyar urak, akik 1919-ben a nyugati imperialisták jóvoltából szerezték vissza földjeiket és gyáraikat, kapták vissza az egyszer már elvesztett hatalmat, féltek, nagyon féltek — és hozzátehetjük: joggal féltek — 1919 március 21-nek megismétlődésétől. Ez magyarázza görcsös törekvésüket arra, hogy kiirtsák a Magyar Tanácsköztársaság ragyogó emlékét, hogy az 1919 március 21-től augusztus elsejéig terjedő 134 napot történelmen kívüli időnek, az Antikrisztus uralmának állítsák be.
Segítségére volt a magyar ellenforradalomnak ebben a törekvésében a jobboldali szociáldemokrácia. Emlékiratokban és történelmi tanulmányokban, politikai beszédekben és újságcikkekben hirdették és bizonygatták, hogy a Magyar Tanácsköztársaság „elvetélt kísérlet”, „hiábavaló véráldozat”, „fejjel a falnakmenés” volt. Saját árulásaik leplezésére, az ellenforradalmi rendszert kiszolgáló tevékenységük igazolására, segítettek meggyalázni és sárbarángatni a munkásosztály uralmának emlékét.
A magyar munkásosztály és a dolgozó nép legjobbjai azonban nem hagyták magukat megtéveszteni. Minden üldözés és elnyomás ellenére, az illegális Kommunista Párt hirdette és terjesztette a Magyar Tanácsköztársaság dicsőségét. Ahol a magyar dolgozók jobb jövőjéért folyt a harc, a földeken és a gyárakban, a tárnák mélyén és az irodákban, csillogó szemű emberek hajoltak össze és meséltek egymásnak arról a néhány hónapról, amikor a hatalom a dolgozók kezében volt. Rákosi Mátyás megrázó beszédei az életére törő ellenforradalmi rendszer osztálybírósága előtt, melyekben haláltmegvető bátorsággal megvédte és fényesre csiszolta a magyar kommün emlékét, újra és újra erőt adtak és segítséget nyújtottak az üldözött, illegális harcosoknak ebben a küzdelemben. A kommün emléke lobogva világította be a szabadságért folytatott áldozatos küzdelem útját.
A felszabadulás óta négy év telt el. Lassanként előkerültek innen is, onnan is a harminc év előtti küzdelem írásos dokumentumai, történelmi bizonyítékai. Itt az ideje, hogy a dolgozók kezébe adjuk ezeket. Célunk ezúttal nem az, hogy kerek elbeszélést, történelmi leírást adjunk a múlt nagy eseményeiről, hanem az, hogy magát a múltat beszéltessük, hogy az eredeti dokumentumok és visszaemlékezések alapján, való fényében mutassuk be a három évtizede lezajlott küzdelmeket. Nem törekedtünk szépítésre, a hibák és tévedések elkenésére. Meggyőződésünk, hogy a munkásosztálynak a múlt hibáiból éppúgy tanulnia kell, mint eredményeiből, hogy a végső győzelmet csak a vereségek tapasztalatainak helyes felhasználása biztosíthatja.
Ez az album, amikor nyers valóságában, szinte fotografikus hűséggel mutatja be a Magyar Tanácsköztársaság keletkezését, küzdelmeit és elbukását, egyúttal legvilágosabb és legteljesebb cáfolatát adja minden múltbeli rágalomnak és hazugságnak.
Az itt közreadott dokumentumok megmutatják azt a hatalmas küzdelmet, melyet a magyar munkásosztály 1919-ben az elnyomás rendszerének megszüntetéséért, a haza szabadságának megvédéséért, a dolgozók jólétének biztosításáért, szóval a magyar dolgozó nép felemelkedéséért, a szocializmus megvalósításáért folytatott. Nagyszerű fénnyel és ragyogással rajzolódik ki itt az a vitathatatlan tény, hogy a magyar kommün a magyar nép évszázados szabadságharcainak természetes folytatása, a magyar történelem egyik legragyogóbb fejezete volt.
Megmutatják ezek a dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi vonatkozásait és jelentőségét is. Megmutatják, hogy a magyar kommün egyrészt terméke volt a Nagy Orosz Októberi Forradalomnak, az Orosz Tanácsköztársaság kisebbik testvére, másrészt fennállásával, harcaival, néhányhónapos létével segítséget is nyújtott az akkor élet-halál harcát vívó orosz proletárforradalomnak.
Ma, amikor a Szovjetunió felszabadító tevékenysége következtében és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt újra a munkásosztály által vezetett dolgozó nép az ura országunknak, amikor építjük azt a szocialista társadalmat, melyért a Magyar Tanácsköztársaság harcolt és melyért annyi proletár hős és mártír vére ömlött — ma különösen fontos kötelességünk és tisztségünk „kijelölni a kommün helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között”.
A Magyar Munkásmozgalmi Intézet, ezen album kiadásával, ennek a becsületbeli tartozásnak egy részét igyekszik törleszteni.
RÉTI LÁSZLÓ
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!