Egy, az Al Jazeera Arabicnak névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint amerikai erők bombáztak két Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) rakétaindítót Larak szigetén.
A tisztviselő azt állította, hogy a vasárnapi támadásra akkor került sor, amikor a hordozórakéták aknákat szállító rakéták kilövésére készültek a Hormuzi-szoros felé.
A tisztviselő szerint az amerikai erők szorosan figyelik a területet, és továbbra is készen állnak a tengeri útvonalon áthaladó hajók védelmére.
Eközben a Washington Post névtelen forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy magas rangú amerikai katonai tisztviselők figyelmeztették Pete Hegseth hadügyminisztert, hogy az Irán elleni elhúzódó és általánosított hadjárat fenntarthatatlan, terheli az amerikai katonai készültséget, és aláássa a hadsereg azon képességét, hogy reagáljon a világ más fenyegetéseire.
A kiadvány arról számol be, hogy a figyelmeztetést a hadsereg, a haditengerészet és a légierő vezetői, valamint más magas rangú tisztek adták ki egy augusztus 14-i keltezésű dokumentumban, amelyet a miniszternek nyújtottak be.
Egy iráni benzinkútról készült videó a legélénkebb módon mutatja be az üzemanyagárak világszerte tapasztalható hatalmas gazdasági szakadékát, szembeállítva egy iráni sofőr valóságát egy átlagos amerikai állampolgáréval.
A videóban a teheráni sofőr mindössze 3 centet fizet gallononként (kb. 0,007 eurót literenként), így egy teli tank benzin összesen körülbelül 50 centbe kerül, míg az Egyesült Államokban a megfelelő költség eléri, vagy akár meghaladja a 100 dollárt!
Ez a kaotikus eltérés Teherán jelentős állami támogatási politikájának köszönhető, amely az évek óta tartó gazdasági fojtogatás és szankciók ellenére szinte ingyenesen biztosítja az üzemanyagot a hazai lakosság számára, hogy megakadályozza a társadalmi robbanásokat.
Ezzel szemben az amerikai piacon, ahol az árakat teljes mértékben a szabadpiaci szabályok, a finomítási költségek, az állami adók és a nemzetközi geopolitikai zűrzavar határozza meg, a közlekedés ma már az egyik legnagyobb napi terhet jelenti a háztartások számára.
Ez a paradoxon rávilágít a globális energiaegyenlet teljes torzulására: míg egy szigorú szankciók és háború alatt álló országot elhanyagolható értékű üzemanyag működtet, a nyugati fogyasztó közvetlenül és teljes mértékben fizeti az energiaválság és az inflációs nyomás költségeit a kútnál.
2026. augusztus 30-án, keleti amerikai idő szerint este 7:22-kor olyan jelentéseket kapok, amelyek szerint „Trump fokozza a feszültséget; a háború újrakezdődik”.
Azt is látom, hogy Irán rakétákat lőtt ki, valószínűleg a jordániai Muwaffaq Salti légibázis ellen.
Igyekszem pontosítani és további részleteket szerezni.
19:25 EDT — További jelentéseket kapok, amelyek szerint „Iránban a szar csapódik a ventilátornak”.
MEGERŐSÍTETT!
19:28 EDT — Irán nagyszabású hullámban lövi ki az ország minden részéről a ballisztikus rakétákat.
Eddig INDÍTÁSOK innen: Teherán, Karaj, Kelet-Azerbajdzsán, Urmia, Nyugat-Azerbajdzsán, Zandzsán, Siráz, Lorestan és Horramabad.
Több robbanás történt a jordániai Muwaffaq Salti amerikai bázison percekkel ezelőtt.
19:35 EDT — ROBBANÁST JELENTETTEK A KATARI AL UDEID LÉGIBÁZISON
Az iráni Fars állami média nem hivatalos jelentések szerint robbanás történt a katari Al Udeid légibázison, amely egy fontos amerikai katonai létesítmény.
Független megerősítés egyelőre nem érkezett a támadásról, a károkról vagy az áldozatokról.
Mindez az iráni rakétatevékenységről szóló, a régióban gyorsan terjedő jelentések közepette történt.
Várjuk a katari és amerikai tisztviselők megerősítését.
KONTEXTUS: AZ USA MÁR MA KORÁBBAN CSAPDÁT MEGMONDTA IRÁN LARAK SZIGETÉT. MÉG NEM TUDTAM, MIÉRT. ÚGY TŰNIK, HOGY EZ ÚJRA INDÍTOTTA AZ EGÉSZ KONFLIKTUST.
Huszein Mohebi dandártábornok, az IRGC szóvivője az Irán elleni amerikai csapásról ma korábban: „Ez a lépés a Trump-rezsim stratégiai és végzetes hibája volt a gazdasági háború során. Egy olyan hiba, amely a mögötte állók ellenében fogja elmozdítani az erőviszonyokat, és súlyos költségekkel jár. Az ellenség megfizeti ennek a téves számításnak a következményeit mind gazdasági, mind katonai téren.”
TÖBB: Az izraeli 14-es csatorna forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az iráni Larak-sziget elleni amerikai csapásban több tucat IRGC-tag meghalt, és közel 100 másik megsebesült.
19:47 EDT – NEM MEGERŐSÍTETT: Jelentések szerint egy iráni szárazföldi-tengeri rakéta közvetlen találatot okozott egy amerikai rombolón a Hormuzi-szorosban.
KONTEXTUS MEGERŐSÍTÉS: Az Egyesült Államok körülbelül négy (4) órával ezelőtt két iráni aknavetőt csapott le Larak szigetén. Ez volt az első amerikai csapás iráni területen több hét óta.
19:53 EDT — Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC):
„Műszaki és javítási infrastruktúrát, valamint repülőgép-karbantartó létesítményeket pusztítottunk el a jordániai Huszein király és Al-Azrak amerikai légibázisokon”
Legalább 2 becsapódás történt a jordániai amerikai bázison a legutóbbi tűzvész következtében.
Felvétel, amely állítólag egy sikeres iráni ballisztikus rakétatámadást mutat a jordániai Mwafaq al-Salti amerikai légibázis ellen.
Figyeld meg a robbanófej impulzushajtású működését. Ez új!
A Brent olaj hordónkénti ára több mint 2%-kal emelkedett, miután az Egyesült Államok légicsapásokat mért az iráni rakétaindítókra a Hormuzi-szorosban található Larak-szigeten.
Újabb robbanások Katarban
20:48 EDT — Az I ran Forradalmi Gárdája bejelentette az „iráni rakéta- és drónindítások új hullámát”, mondván, hogy a jelentések szerint rakétákat lőttek ki „nem engedelmes hajókra” a Hormuzi-szorosban.
20:52 EDT – Irán nyilvánosan figyelmezteti az embereket, hogy „azonnal hagyják el Dubait”.
21:14 EDT — Fox News: „Az összes iráni rakétát elfogták.” A valóság látszólag más:
21:50 EDT — Az alábbi térkép az Iránból indított ballisztikus rakéták kilövéseinek helyszíneit mutatja:
Az orosz erők heves ellentámadásra készülnek Ukrajna ellen, ahol a Védelmi Minisztérium bejelentése alapján már bejelentették, hogy első alkalommal csapást mérnek az energetikai infrastruktúrára.
Kijev döntése, hogy politikai célpontokat támadjon orosz területen, az első közvetlen választ váltotta ki:
„Az orosz fegyveres erők megkezdték az előkészületeket az ukrán energiaszektor létesítményei elleni nagyszabású támadásokra, válaszul a kijevi rezsim folyamatos támadásaira a polgári infrastruktúra és az orosz olaj- és energiakomplexum ellen” – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett nyilatkozatában.
Az új Geran-4, S-8000 Banderol és Iszkander-1000-esek százai fogják egyidejű támadást indítani, hogy minden energetikai infrastruktúrát eltaláljanak Ukrajna területén.
Ugyanakkor nagy aggodalmat keltenek Kijevben a nemzetközi biztonsági hálózatok friss jelentései, amelyek Oroszország új jelentős front megnyitásának lehetőségéről szólnak Észak-Ukrajnában, konkrétan a Csernyihiv régióban.
A keringő információk szerint Moszkva állítólag olyan műveletek tervezését fontolgatja, amelyek több százezer katona mozgósítását is magukban foglalhatják, ami a háború egyik legnagyobb eszkalációját jelentené.
Az ukrán fél Pavlo Palisa, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője révén megerősítette, hogy az orosz politikai vezetés valóban utasítást adott a Kijev és Csernyihiv felé vezető irányokra vonatkozó tervek kidolgozására, de a katonai elemzők nem tudják könnyen megoldani az egyenletet, mert egyszerűen nincs elég emberük.
Az 500 000-600 000 fős toborzásra vonatkozó becslések inkább Oroszország hosszú távú tervezéséhez kapcsolódnak a kelet- és dél-ukrajnai aktív frontokon, de a front újabb megnyitása sem zárható ki.
Ukrajna védelmi vonala a Dobropolje térségében azonban komoly problémákkal küzd, ami rávilágít a sokat emlegetett „drónfal” technológiai rendszer gyengeségeire.
Ez a konkrét fejlemény bizonyítja, hogy a csúcstechnológia nem helyettesítheti az emberi tényezőt a csatatéren.
Bár a rendszert leküzdhetetlen technológiai pajzsként hirdették, a gyakorlatban jelentős számú szakemberre, operátorra és stabil ellátási láncra van szükség a hatékony működéshez.
Az ukrán hadsereget sújtó súlyos munkaerőhiány a rendszer lefedettségi sűrűségének meredek csökkenéséhez vezetett.
Ennek eredményeként nagy rések keletkeztek a védelmi vonalban, amelyeket az orosz rohamcsapatok kihasználtak a pozíciók belsejébe való behatoláshoz.
Dompropilia esete megerősíti, hogy még a legfejlettebb technológiai védelmi rendszer is összeomlik és elszigetelt enklávévá válik, ha nem támogatja a szükséges katonai erő és elegendő számú katona a helyszínen.
Lviv, annak ellenére, hogy olyan régió, amely nem „tapasztalta” az orosz támadások özönét, úgy tűnik, hogy az utánpótlási probléma sújtja.
Azok a képek, amelyekkel senki sem találkozik a médiában és az online közösségben, az ukrajnai Lvivben készültek, amint a nagy szupermarketek polcai szó szerint kiürültek.
Lviv, annak ellenére, hogy olyan terület, amely nem „tapasztalta” az orosz támadások özönét – földrajzi elhelyezkedése miatt (a szerk. szerint messze van a háborús övezettől) -, úgy tűnik, érintett az utánpótlás kérdése.
A nyilvánosságra került videók a legjellemzőbb módon mutatják be az alapvető javak hiányát.
A közelmúltban ismertté vált információk szerint nincs élelmiszer, zöldség, olaj és sok minden más.
De honnan származhattak ezek a képek?
A magyarázat kétféle és egyértelmű.
Egyrészt Lviv, valamint a szomszédos városok vagy falvak lakosainak pánikja miatt, aminek következtében jó ideig ellátmányhoz jutottak, másrészt pedig az oroszok által az ellátási lánc járművein végrehajtott csapások miatt.
A Geran-3 és a Geran-4 kigyulladt, naponta több tucat ilyen járművet találva el.
Ezért a nagy szupermarketek készleteinek feltöltését olyan területeken, mint Lviv, korlátozni kell.
Az orosz fegyveres erők hatalmas válaszcsapásokat készítenek elő az ukrán energiatermelő létesítmények ellen.
Rövid átirat a RIA II-ből
Az orosz fegyveres erők nagyszabású támadásokat készítenek elő ukrán energiatermelő létesítmények ellen – jelentette a védelmi minisztérium.
Ez válasz lesz az ukrán fegyveres erők oroszországi polgári infrastruktúrája és üzemanyag- és energiakomplexuma elleni támadásaira.
Tegnap este a hadsereg egy azbesztcement-gyárat csapott le, amelynek raktárait a Smart Ammunition cég robbanóanyagainak tárolására használták.
MOSZKVA, augusztus 30. — RIA Novosti. Az orosz csapatok nagyszabású támadásokat készítenek elő az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, jelentette a Védelmi Minisztérium .
„A kapott utasításoknak megfelelően a fegyveres erők megkezdték a felkészülést az ukrán energialétesítmények elleni nagyszabású csapásokra , válaszul a kijevi rezsim oroszországi polgári infrastruktúra és üzemanyag- és energiakomplexum elleni támadásaira” – közölte a minisztérium.
Tegnap este a hadsereg egy azbesztcement-gyárat is megtámadott, amelynek raktáraiban a Smart Ammunition cég robbanóanyagait tárolták, amely pilóta nélküli repülőgépeket és lőszert gyárt számukra.
Az ellenséges akciókra válaszul az orosz erők támadásokat intéznek a döntéshozó központok, gyárak és raktárak ellen, amelyeket az ukrán fegyveres erők a NATO-szakértőkkel közösen használnak. Csapódrónokat és nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket használnak, amelyek képesek bármilyen célpont elpusztítására Kijevben és Ukrajna egész területén.
Oroszország és Fehéroroszország elnöke Novo-Ogarjovóban találkozott tárgyalások céljából. A tárgyalások egy részét zárt ajtók mögött tartották, Alekszandr Lukasenka pedig ragaszkodott ahhoz, hogy nem született jelentős döntés. A találkozót az „eredmények összegzésének napjaként” jellemezte. Eközben Törökország behívatta az ukrán nagykövetet, miután a Fekete-tengeren támadások érték a hajóit.
Putyin találkozott Lukasenkával
Novo-Ogarjovóban az elnökök a kereskedelemről, a csúcstechnológiák területén folytatott együttműködésről és az Uniós Állam megerősítéséről tárgyaltak. Ahogy Vlagyimir Putyin megjegyezte, Oroszország és Fehéroroszország továbbra is aktívan együttműködik a nemzetközi színtéren, többek között az ENSZ-ben, a FÁK-ban és a SCO-ban.
Az államfő arra is emlékeztetett, hogy a szövetségi állam minisztertanácsának ülésére a következő napokban kerül sor.
Lukasenka azt mondta, nem azért jött Oroszországba, hogy döntéseket hozzon. A tárgyalásokat „egy olyan napnak” nevezte, „amelyen összegezhetők az eredmények”.
„Szigorúan betartjuk az összes megállapodásunkat, a mezőgazdaságtól, az élelmiszerektől, az üzemanyagoktól kezdve az egyéb kérdésekig”
– mondta nyilvános beszédében.
Sajnálta, hogy „a nemzetközi kapcsolatok dinamikája olyan”, hogy lényegében folyamatosan kénytelenek megvitatni valamilyen problémás kérdést. Ugyanakkor gyorsan hozzátette, hogy az oroszokkal együtt kétségtelenül minden nehézség leküzdhető.
A találkozó hivatalos, nyilvános része után Putyin és Lukasenka zártkörűen folytatták megbeszéléseiket. Az utasításokat általában zárt ajtók mögött adják ki a különböző intézményeknek, és csak később hozzák nyilvánosságra.
Törökország elvesztette a türelmét?
Török média szerint ma behívták Nariman Celalt ukrán nagykövetet a külügyminisztériumba. Ankara úgy döntött, hogy elégedetlenségét fejezi ki a Fekete-tengeren a török hajók elleni támadással kapcsolatban.
Augusztus 26-án és 27-én ukrán drónok támadták a Lider Bordo Mavi és a Lider Kocatepe teherhajókat Tuapsze partjainál.
A Lider Bordo Mavi elleni támadásban a jelentések szerint legalább öt tengerész megsebesült, a hajó pedig kigyulladt. Másnap a sérült teherhajót vontató Lider Kocatepe is támadás áldozata lett, és megrongálódott.
Törökország korábban elítélte a Fekete-tengeren a hajói elleni támadásokra válaszul kialakult „eszkalációt”. Ankara azonban elkerülte Ukrajna közvetlen megvádolását, csupán arra szorítkozott, hogy „minden érintett felet, különösen a hadviselő feleket” felszólítson „sürgős intézkedések” megtételére a hajózás biztonságának garantálása érdekében.
Most azonban a törökök közvetlenül az ukránokra irányítják elégedetlenségüket. Úgy tűnik, hogy a fent említett hajók elleni támadások végre az utolsó csepp a pohárban Ankara számára.
„A találkozó során bejelentették hazánk válaszát ezekre a támadásokra, és kiadták a szükséges figyelmeztetéseket az élet, a vagyon, a hajózás és a környezet biztonságának garantálásának szükségességével kapcsolatban a Fekete-tengeren.”
– írja a török Cumhuriyet napilap.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Vlagyimir Putyin / Alekszandr Lukasenko / FSB / Török MFA / Nariman Dželjal / Cumhuriyet / ENSZ / FÁK / SCO / US MFA
A világ mélyreható változások korszakába lépett, amelyek végeredményét a ma élő generációk talán még nem is látják – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Szerinte a nyugati egypólusúság korszaka véget ért, és egy teljesen új hatalmi egyensúly alakul ki a világ szeme láttára.
„A világ átalakulás és mélyreható változások szakaszában van. Ezek a változások nagy valószínűséggel egy egész korszakon át fognak tartani. Ezért nem biztos, hogy a Földön most élő generáció látni fogja ennek a berendezkedésnek a végső formáját, ha egyáltalán létrejön” – mondta Lavrov az orosz RBK-nak adott nagyszabású interjújában.
Ezzel megválaszolta azt a kérdést, hogy milyen a világ ma a hidegháború alatti két nagy tömbre szakadt korábbi időszak, illetve a Szovjetunió összeomlását követő amerikai dominancia időszaka után.
„Kijelentették a történelem végét”
Lavrov emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió összeomlása után az egypólusú világ gondolatát gyakorlatilag nyíltan győztesnek nyilvánították.
„Francis Fukuyama a nyugati elit törekvéseit, álmait és hangulatát tükrözte, amikor kijelentette, hogy elérkezett a történelem vége – hogy mostantól a bolygó egyetlen és domináns modellje a nyugati liberális modell lesz a gazdaságban, a politikában és az emberi jogokban” – mondta Lavrov.
Szerinte az akkori oroszországi társadalomnak és politikai elitnek volt egy része, amely lelkesen fogadta ezt a változást, és úgy vélte, hogy az ország végre „lerázta magáról a kommunista rendszer béklyóit”.
Lavrov felidézte Borisz Jelcin akkori orosz elnök híres üzenetét az amerikai kongresszushoz – „Isten óvja Amerikát” – is, miközben – állítása szerint – nyugati tanácsadók egyidejűleg nagymértékben behatoltak az orosz állami intézményekbe, és részt vettek a reformokban és a privatizáció előkészületeiben.
Az orosz diplomácia vezetője azonban azt állítja, hogy ekkor alakult ki ellenállás az 1990-es években Oroszország által felvett irányvonallal szemben.
Értelmezése szerint a 2000-es választások az orosz társadalom azon vágyát mutatták, hogy az ország visszatérjen „történelmi lényegéhez, nemzeti büszkeségéhez és méltó szerepéhez”, Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése pedig egy új korszak kezdetét jelentette.
„Nem hiszem, hogy az egypólusú világ elméletének megalkotói arra számítottak, hogy Oroszország ugyanolyan visszahúzódó marad, mint Jelcin alatt volt” – mondta Lavrov.
Az amerikai partnerségtől Münchenig
Lavrov emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Washington kapcsolatai nem azonnal a nyílt konfliktus útjára léptek.
2001-ben Putyin az Egyesült Államokba látogatott, egy évvel később George Bush Jr. amerikai elnök Moszkvába látogatott, a két ország pedig stratégiai partnerségi nyilatkozatot is aláírt.
Lavrov megismételte Putyin korábbi állítását, miszerint az orosz elnök a Bill Clintonnal folytatott beszélgetés során megkérdezte, miért nem csatlakozhat Oroszország a NATO-hoz, ha a hidegháború, a Szovjetunió és a Varsói Szerződés már véget ért.
Lavrov beszámolója szerint Washington válasza az volt, hogy „ez nem lesz lehetséges”.
Úgy véli, hogy hasonló események révén jutott Moszkva fokozatosan arra a következtetésre, hogy a Nyugat kész elfogadni Oroszországot, de nem teljesen egyenrangú partnerként.
Példaként hozta fel Oroszország akkori G8-tagságát. Oroszország részt vett a politikai kérdésekről szóló tárgyalásokon, de – mint mondta – a nemzetközi pénzügyi, monetáris és kereskedelmi rendszerrel kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseket továbbra is a G7-en belül hozták meg, ezt követően az orosz fél csupán tájékoztatást kapott a már elfogadott álláspontokról.
Lavrov jelentős fordulópontnak tekinti Putyin 2007-es müncheni biztonsági konferencián elhangzott beszédét. Akkor az orosz elnök nyíltan bírálta az akkori nemzetközi rendet és a NATO-bővítés politikáját.
Kevés megbízható adat áll rendelkezésre az ukrajnai háború emberáldozatairól. A becslések nagymértékben eltérnek. A hivatalos adatokat, különösen az ukrán oldalon, a propaganda alakítja.
Idén februárban Volodimir Zelenszkij, Ukrajna ideiglenes elnöke kijelentette, hogy 2022 februárja óta 55 000 ukrán katona halt meg .
Zelenszkij legutóbb 2024 decemberében számolt be ukrán veszteségekről, akkor 43 000-re becsülte a halottak számát.
Egy francia televíziónak adott interjúban azt mondta: „Ukrajnában a csatatéren elesett katonák hivatalos száma – legyenek hivatásosak vagy sorkatonák – 55 000.”
Zelenszkij hivatalosan közölt halálos áldozatainak száma jelentősen alacsonyabb, mint Ukrajna teljes veszteségei. Ahogy ő maga mondta, „nagyszámú embert” tartanak nyilván eltűntként.
Hat hónappal ezelőtt az ukrán belügyminisztérium több mint 70 000 hivatalosan eltűnt személyt – katonákat és civileket egyaránt – regisztrált, bár kategóriák szerinti bontásukat soha nem hozták nyilvánosságra.
A tényleges szám magasabb lehet – a halálos áldozatok számára vonatkozó információk rendkívül érzékenyek és befolyásolják a morált.
Öt hónappal később Zelenszkij száma 5000-rel csökkent :
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy 50 000 ukrán katona halt meg és 400 000 megsebesült.
„Legyünk őszinték, nem akarok túl nyílt lenni ezzel kapcsolatban, mert az oroszok meg fogják érteni, mi történik a hadseregünkkel. Tehát körülbelül 50 000 elesett katonánk és körülbelül 400 000 sebesültünk van, és rengeteg eltűntünk van harctéren” – mondta az ukrán elnök.
2026 júliusának végére, amikor Zelenszkij közzétette a legfrissebb adatokat, a háború már 53 hónapja tartott. Így Ukrajna átlagos havi veszteségei adatai szerint körülbelül 8500 halottat és sebesültet tettek ki havonta.
Tegnap az elnöki hivatal vezetője, Kiril Budanov tábornok egy teljesen más, jóval magasabb számot sugalló nyilatkozatot tett:
Ukrajnának legalább havi 30 ezer embert kell mozgósítania ahhoz, hogy megtartsa jelenlegi pozícióját a csatatéren – mondta Kiril Budanov, az elnöki hivatal vezetője.
„Sajnos el kell fogadnunk a helyzetet úgy, ahogy van. Nem folytathatjuk másképp” – mondta Budanov az Ukrajinszka Pravda szerint.
„Meg kell találnunk a bátorságot, hogy őszintén kimondjuk: nem tudunk havi 30 000 embernél kevesebbet mozgósítani. Ez a minimum szükséges létszám ahhoz, hogy fenntartsuk azt, amink van” – folytatta.
Az ukrán hadsereg nem bocsátja el a katonákat a szolgálatból, kivéve, ha súlyosan megsérülnek, vagy más módon képtelenek folytatni a szolgálatukat. Jelentős számú katona van azonban, akik egyszerűen távoznak, civil ruhát öltenek, és engedély nélkül távollévőként regisztrálják őket. A teljes létszám becslések szerint körülbelül 200 000. Ez a háború alatt havonta körülbelül 4000 katonát jelent.
Ha Budanov szerint havonta 30 000 újoncra van szükség Ukrajna jelenlegi státuszának fenntartásához, ez átlagosan havi 26 000 veszteséget jelent a halottak, eltűntek vagy súlyosan sebesültek között. (A könnyebben sebesült katonák visszatérnek szolgálatba.)
53 hónappal szorozva ez több mint 1,3 millió ukrán veszteséget jelent.
Tekintettel arra, hogy az orosz fél a háború során végig fölényben volt a tüzérségben, a drónokban és a légi bombázásban, nagyon valószínű, hogy az ukrán veszteségek jelentősen magasabbak, mint az orosz fél veszteségei.
Az ukrán vezérkar azon állítása , miszerint Oroszország több mint 1,48 millió áldozatot szenvedett, ezért valószínűleg nem reális. (Az sem világos, hogy ez a szám csak a halottakat vagy a sebesülteket is tartalmazza-e.)
Miközben Oroszország továbbra is gyorsan toboroz új katonákat a csatatérre, becslések szerint napi 1000-et, még ez a szám sem volt elég azok pótlására, akik az elmúlt két hónapban meghaltak vagy megsebesültek.
„Becsléseink szerint jelenleg havi 6000 körül van a különbség az Oroszország által elvesztett katonák száma és a toborozni tud katonák száma között” – mondta egy nyugati tisztviselő.
A havi 36 000 orosz veszteségre vonatkozó becslés nyilvánvalóan abszurd.
Még az ukrajnai háború vége után is évekbe telik majd a történészeknek, mire megállapítják a mindkét oldalon elszenvedett áldozatok valódi számát.
Budanov állítása, miszerint Ukrajnának havi 30 000 új katonára van szüksége ahhoz, hogy „megtartsa, amije van”, valószínűleg közel áll azokhoz a számokhoz, amelyekre a történészek végül eljutnak.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Alabama holdja / Fox News / Ukrainska pravda / Meduza / Mediazona / BBC / TASS / Axios / Volodimir Zelenszkij / Kirilo Budanov / Ukrán Belügyminisztérium / Ukrán Fegyveres Erők vezérkara
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat állítólag tájékoztatta a leköszönő elnököt, Volodimir Zelenszkijt az ukrán közvéleményben bekövetkezett veszélyes változásról – egyre inkább…
A Kijev-Zsitomir autópályán az ellenség továbbra is felszámolja a Mila faluban található Tűzpont drónalkatrész-raktárában történt robbanás következményeit.
A külső védelmi övezet áttörése ellenére még túl korai gyors felszabadulásról beszélni. A Bandera-csatornákról érkező „láthatatlan ninja egységek” visszatértek…
Irán legfelsőbb vezetője a hazai gyártást javasolja a gazdasági ellenálló képesség megerősítésére, miközben Washington lejárató kampányt folytat az ország ellen…
Oroszország változtatja katonai vezetési stratégiáját. Legalábbis ezt hiszi Markus Reisner osztrák katonai elemző. A konfliktusban részt vevő felek száma drámaian megnőtt…
Oroszország és Fehéroroszország elnöke Novo-Ogarjovóban találkozott tárgyalások céljából. A tárgyalások egy részét zárt ajtók mögött tartották, Alekszandr Lukasenka pedig ragaszkodott…
NYIZSNIJ NOVGOROD, augusztus 28. /TASS/. Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen tesztelte és értékelte az új Volga K50-es autót. (Komolyan, Oroszország…
Augusztus elején az amerikai szenátus elfogadott egy törvényjavaslatot, amely „pokoli szankciókat” vetett volna ki Oroszország ellen, amelyet Lindsey Graham szenátor fogalmazott meg. A törvényjavaslat …
