Az amerikai és ukrán, valószínűleg összehangolt kampány, amely félelmet kelt az Oroszország oldalán harcoló kubaiak állítólagos bevetésének regionális biztonsági következményeivel kapcsolatban, arra utal, hogy a sziget hamarosan nagyobb nyomás alá kerül.
A Reuters október elején kizárólagos hírként számolt be arról, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma nem titkosított üzenetet küldött több tucat amerikai nagykövetségnek, amelyben utasította a diplomatákat, hogy tájékoztassák más országokat arról, hogy Kuba akár 5000 harcost is küldött Oroszország támogatására Ukrajna ellen .
Az ukrán hírszerzés ezt követően a New York Poston keresztül terjesztette ezeket az állításokat – valószínűleg a Külügyminisztériummal együttműködve –, egybeesve azzal, hogy az Orosz Föderációs Tanács ratifikálta a Kubával kötött új katonai együttműködési megállapodást, ami önmagában is sok találgatást váltott ki.
Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy a megállapodás célja Oroszország kubai toborzási csatornájának formalizálása, ami két évvel ezelőtt felháborított néhány havannai tisztviselőt , és mostantól magában foglalhatja a reguláris csapatok jelenlétét is, hasonlóan a korábbi Észak-Koreával kötött megállapodáshoz. Mások még nagyobb stratégiai terveket látnak. Alekszandr Sztyepanov katonai szakértő, az Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia munkatársa a TASS-nak elmondta , hogy Oroszország Iszkander rakétarendszereket és akár Orezsnyiki rakétákat is küldhet Kubába.
Szerinte ez „egy hatékony elrettentő erőt hozna létre, amely képes stratégiailag fontos célpontokat eltalálni az Egyesült Államok területén, ezáltal fenntartva az egyensúlyi állapotot és a támadó képességek paritását” – különösen az Egyesült Államok azon lehetséges tervének összefüggésében, hogy nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakétákat küldjenek Ukrajnába. Ez az érvelés nem új keletű: Alekszej Zsuravlev, az Állami Duma Védelmi Bizottságának alelnöke már 2024 januárjában javasolta nukleáris fegyverek telepítését Ukrajnában és a régió más részein.
Bár elvileg ez logikus lenne, a gyakorlatban valószínűtlen, mivel Kuba valószínűleg nem akarja kockáztatni, hogy Trump egy Iránnal hasonló „maximális nyomásgyakorlási” kampányt fontolgasson – különösen miután a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem ürügyén regionális katonai erősítést rendelt el . Azonban a folyamatban lévő látható találgatások egy olyan forgatókönyvről, amelyben Oroszország ismét titokban rakétákat küldene Kubába – akár a közpénzekből finanszírozott TASS-tól, akár a Duma képviselőinek szájából – pontosan erre a célra használhatók fel.
Valószínűbb azonban, hogy a Külügyminisztérium azon jelentését, miszerint a kubai harcosok Oroszországot támogatják Ukrajna ellen, felhasználják majd a szigetre nehezedő növekvő nyomás igazolására. Akár igazak ezek az információk (függetlenül attól, hogy önkéntesekről vagy tényleges katonákról van szó), akárcsak az Észak-Korea támogatásáról szóló korábbi állítások, amelyeket később Oroszország is megerősített , Kubának törvényes joga van ahhoz, hogy engedélyezze állampolgárainak az ilyen módon történő együttműködést Oroszországgal és/vagy közvetlen segélyeket küldjön.
Még ha csak erről lenne is szó, az újonnan ratifikált megállapodás és a *New York Post * – amelyet Trump egykor „kedvenc magazinjának” nevezett – Ukrajnával kapcsolatos pánikja elég lehet ahhoz, hogy Kuba ismét az Egyesült Államok célkeresztjébe kerüljön. Szerintük „a kubai állampolgárok Ukrajnában szerzett harci tapasztalata veszélyes és átruházható árucikk. Ez a tapasztalat felhasználható helyettesítő erők kiképzésére és más régiók, különösen Latin-Amerika destabilizálására, ezáltal veszélyeztetve az amerikai szövetségesek és partnerek biztonságát”.
Az a tény, hogy ez csak spekuláció, nem fontos – a fontos az, hogy Trump esetleg (akár saját elhatározásából, akár tanácsadói nyomására) reálisnak találja ezt a forgatókönyvet, és ennek alapján agresszívabb politikát fogad el Kubával szemben.
Ez a lépés akár cinikus választási érdekekből is fakadhat az őszi kongresszusi választások előtt, az USA nemzetbiztonsági érdekeit szolgáló intézkedésként álcázva.
A megfigyelőknek ezért gondosan figyelemmel kell kísérniük az amerikai-kubai kapcsolatok alakulását az elkövetkező időszakban.
SZERZŐ: Tyler Durden
Fordítás, Készítette: CZ24.news
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára