Következetesen objektív tudomány – A természetben, a világegyetemben az anyagon kívül más nincs! – SaLa világnézete
“Következetesen objektív tudomány – A természetben, a világegyetemben az anyagon kívül más nincs! – SaLa világnézete” bejegyzéshez 27 hozzászólás
Csak a címet olvasva: az objektív mi is valójában?
Szubjektumok összessége.
Sok-sok szubjektum ha azonos, azt tiszteljük meg objektumként.
Innentől hogyan is lehetne reális?!
Mi a reális?
Amit valósnak vélünk szubjektum nélkül?
Mivel a vélemény mögött mindig ott van egy-egy ember, aki soha nem határolódhat el szocializációs szubjektumától, – mivel nem kikapcsolható bennünk!, – tehát szubjektum nélkül nincs objektum!
Sok-sok szubjektum egyező véleménye CSAK! az objektum.
Tehát, a természetfeletti, vagyis mindaz, ami mai szellemi kvalításunkat meghaladja, hogyan is lehetne bizonyítható?!
Itt lép életünkbe a hit!
A hit abban a csodában, ami mindennapi életünket megkomponálta!
Mekkora ötletgazdagság kellett a természet csodás tájaihoz, a víz világok mesés sokszínű életéhez, a fauna ezerarcúan színes létéhez, hol van az az intelligencia, akiben ez a sokmilliói változatosan csodás ötlet létrejött?!
Egy-egy ember is alkothat lenyűgözőt, ami a többi lelkét elvarázsolja.
De ilyen volumenben, ilyen mértékben, ugyan hogyan is lehetett megkomponálni, csak ami a mi kis Glóbusunkon jelen van?!
És a naprendszerek többikén?
Fantaziánk túl véges ahhoz, hogy megérthesse!
Itt jön a hit, ami kitölti az űrt, és csodálatos létünk köszönetét adhatja!
Amit nap mint nap égetve rombolunk, kockáztatva a csoda megsemmisítését!
Pedig nem a miénk, nincs jogunk hozzá!
Csak kölcsönkaptuk, utódainktól megőrzésre!
Jelenleg hogyan őrizzük?!?!
Masszív igyekezettel megsemmisítve mindazt, ami szép:(((( élhető, nemes!
Ideje megfelelni a szerepünknek!
Hálásan óvni, védeni ezt a fantasztikus szeretettel komponált ezer arcú csodát, amit létrejött nekünk, hogy boldogan élhessünk!
Valóban !
Ám az élőlény egyénileg (sok külső , belső tényező ráhatására) határozza meg , hogy mi tetszik s mi nem .
A giliszta csak a föld alatt érzi magát biztonságban , egy „marslakó” általunk kietlennek tartott tájat gyönyörűnek lát .
A hit és a tudás nem azonos. A világ jelenségeiről az emberiség tudása elég kevés, de van. A hit azonban, ha a nemtudás a motiválója akár lehet életveszélyes is. A képzelődés minden haszna ellenére, ha elvezet egy semmivel sem alátámaszthatóra az mit ér? Káros! A képzeletre alapupló hit a lelket pátyolgathatja, de nem visz előre a valóság megismerésére. A valóság az valamilyen módon bizonyítható, ellenőrizhető, létező vagy létezhet, így az ilyen állítás távolodik a hittől és tudássá alakul. De az emberiség csak a valóságban létezik és nem a képzeletben. A képzelet és a valóság nem mindig találkozik, de esetleg megnyudtató lehet. Inkább legyen valami ismeretlen, amit meg kell fejteni, mint valójában hazugság, vak hit. A tudomány igyekszik a valóság megfejtésére, de a vak, a valóságtól eltávolodó képzelődésre alapuló hit nem ilyen és a hiszékenységre alapul. A hiszékenység káros és a szellemi mélységekbe vihet, a nem létezőt létezőnek tartóra, ez butaság, még akkor is, ha a tudományoskodás mögé bújik. A vak, a tudományoskodásra alapuló hit, ami végül is a nemtudást jelenti, lehet aranyos rózsaszín álom, de nem biztos, hogy igaz. Azonban én hiszem, hogy a tudomány a hit felett áll, még akkor is, ha keveset tudok a világ dolgairól. A hiszékenységet, a vak hitet nem szeretem, ez megalázó. A képzelődés egy emberibb világról, hinni ebben csak a tudomány, a valóság megismerésével valósítható meg. A vak, a tudományos korlátokat nem tisztelő hiszékenység butaság, bármilyen rosszra elvezethet. A tudomány csak akkor tudomány, ha bizonyíthatóan a valóság talaján áll. Az idealizmus és a vallás nem ilyen, az a képzeletben létezőt valósnak tartja, ez vak hit és messze áll a valóságtól.
SaLa
Távoli őseink (5-10000 év)nyitottabbak voltak a természet meglátására . Láttak , éreztek , tapasztaltak , tudtak olyan dolgokat ami a mai „civilizált”eltunyult , elpuhult „emberiségnek” nem és ha az irány marad nem is fognak tudni .
A mai napig emberek pl. megéreznek dolgokat DE a zömtől való félelmük? miatt elnyomják magukban de ha nem is legalább is nem publikálják .
Távoli őseink az ősemberek sokkal butábbak, tudatlanabbak voltak, minta a ma élő emberek. A tudományt nélkülöző ösemberek csak a képzeletükre, a félelmeikre hagyatkozhattak. Ez azonban még távol áll a valóságtól, a tudománytól. Nem kellene lebecsülni az emberi gondolkodás lehetőségeit és megmaradni az ősember képzeletvilágában. A képzelgés (ősi ösztön?) az a tudományon, a tudáson alapult? Egyáltalán nem. Az ősi ösztön az állati ösztön, de az még nem emberi. Az emberi a tudomány alapján való gondolkodás. Vagy a képzelgés vagy a tudomány. Vagy az idealizmus vagy a materializmus. Az idealizmus a képzelgés, a materializmus a tudományos gondolkodás alapján alkotja meg állításait.
SaLa
Pedig ha szétnézünk a világban ez a „képzelgés” az emberi fajban az evolúció során valahogy mégiscsak dominánsan fennmaradt. Ez viszont azt jelenti, hogy a „képzelgőknek” szelekciós előnyük volt a „nem-képzelgőkhöz” képest. Különben az entrópia miatt mindenképpen ki kellett volna szelektálódnia, mivel még ha egy semleges tulajdonság is lenne, a fennmaradása/fenntartása erőforrást igényel. Pláne ki kellett volna szelektálódnia, ha ez mellett, még kifejezetten káros is!
Tehát pl. egy döntési helyzetben ha a biztosan helyes döntéshez kevés az információ, ezek a „képzelgők” nagyobb arányban hoztak a „képzelgés” alapján helyes döntéseket, mint pl. ha véletlenszerű pénzfeldobással döntöttek volna.
Röviden és tömören, ahol megáll az ész, ott kezdődik a hit.Létezésünk okán miben reménykednél…
A képzelgés (idealizmus) nagyon fontos az emberiség (az ember) életében. Azonban, ha a valóság ezt nem igazolja, akkor az akár lehet végzetes is. Persze az ember képzelődik szinte mindig, de el kell jutnia a valósághoz, vagy bajba juthat, „ezt általában meg is teszi”. Nem elég kitalálni valamit, ha az nem felel meg a valóságnak, akkor káros lehet. A tudományos módszer lényege, hogy bizonyíthatóan megfeleljen a valóságnak. Mi a különbség a képzelődés, idealizmus, a hazugság, a szélhámosság és az objektív valóság között? Az, hogy az objektív állításnak meg kell felelnie az objektív valóságnak. A tudományos módszer fontos feladata, szétválasztani a hamisat az igaztól. Az idealizmus és a materializmus lényeges tulajdonsága, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Az emberiség számára az igazság fontos, meghatározó, persze ezt csak a következetesen az igazságot kereső gondolkodó emberek számára igazán fontos. Akinek elegendő a felszínes magyarázat, az ki van szolgáltatva a szélhámos buta hazugságoknak. Ez azonban, ha felismeri, ha nem káros számára.
SaLa
A hit nem törvényszerűen az, amit vallásnak nevezünk!
A hit annak elismerése, hogy véges lehetőséggel bírunk a lét megfejtéséhez.
A hit egyben köszönet ezért az ezerszínűen változatos csodáért, ami teremtetett az embernek, hogy boldogan éljen.
Amit szerte a Földünkön nap mint nap, ezer módon próbál megsemmisíteni.:(((
Nem vagyunk méltóak rá!
Érdekes eszmefuttatások, mindkét oldal felkészültnek mutatkozik, ezért én – mivel gyakorlatiasabb megközelítő vagyok -, nem is akarok vitába szállni egyik oldallal sem.
A remény hal meg utoljára-, tartja a mondás, és ebben sok igazság van. Több olyan eset ismert, ahol a hit ereje gyógyított, mindegyik beteg nem lehetett „csak” szerencsés. És ház : zuhanó repülőgépen még az ateista is Istenhez fohászkodik.
Aztán ott van a 6.érzék. Ezt én már többször megtapasztaltam. Ez egy nagyon gyengén érkező sugallat, amit az ember halványan érez , inkább csak sejtetni enged, de többnyire elhessegeti magától, és talán el is felejti. De amikor a gyenge sugallat által vizionált jövő mégis bekövetkezik, rádöbben, hogy hiszen meg is éreztem, de nem hittem el, hogy bekövetkezik.
—-
A pszichokinetikus energia bizonyítottan létezik, ez a szellem képessége a fizikai anyagra.
—–
És nálam ott vannak a kutyák. Imádom a kutya kinézetű kutyákat (tehát nem a másfél kilós pincsiket, és nem az ocsmány pofájú pitbullokat), és ezt a kutyák megérzik. Hiába vagyok többedmagammal, a farkaskutya, labrador vagy vizsla hozzám jön, az én kezemet nyaldossa, és nyüszít, ha távoznom kell. Embertársaimat le sem szarja, csak engem favorizál. Ez egy kölcsönös szimpátia mely oda -vissza sugároz.
Igy van, csupán az anyag önszerveződésre, alkotásra képtelen.Hiába rakod bele egy zsákba a világ összes létező anyagát, abból ezer millió év után sem fog homo sapiens, vagy bármilyen más élőlény kimászni.Idealizmus versus materializmus mérlege egyenlőre döntetlen.
Érdekes! Az anyag bizonyíthatóan létezik, nem teremthető és nem semmisíthető meg. Az isten az mi? Sehol semmi nyoma sincs, csak spekuláció. Az univerzum az ember az van, valahogy létrejött. Az anyag állandó mozgásban, kölcsönhatásban változásban, fejlődésben mindörökké létezik, ami a tudomány megállapítása. Csak ezen az alapon jöhetett létre ami van. Választani kell. Vagy a tudománytalan spekuláció és képzelgés, azaz idealizmus vagy a tudomány eredményeire támaszkodó materializmus között. Az idealizmus végül is butaság, mert a semmit valaminek tartja. De nem tudja csak hiszi, hogy van isten. A semmi az a kitalált és nem bizonyított valami, ez az idealizmus, ez az istenhit, a semmi semmiből valamit teremtő. A materializmus a tudomány alapján bizonyított valami létét igazolja. Vagyis választani kell a butaság, a tudománytalan hit és a valóság, a tudomány között. Azonban nagyon sok még az ismeretlen, ami még a homályban dereng, na ott van az isten, a semmi valami. Az idealista ott talál mentsvárat a képzelgései bizonyítására. De végül is nem talál semmit, de megtalálja a semmi valamit, az istent. Az isten a semmi valami a semmiből valamit teremtő, aki a képzelet szerin létezik csupán, a valóságban nyoma sincs.
SaLa
A „mindörökké, a végtelen, az időtlen, a semmi, a szellemi energiák” kategóriák ember által nem meghatározható, nem értelmezhető kategóriák.Mi fogalmaztunk igy hogy nevet adjunk az ismeretlennek, amit nem tudunk soha sem pontosan felfogni és meghatározni.Ennek oka az, hogy halandó lények vagyunk ezen a földgolyón, ennél fogva evilági emberi megismerési lehetőségeink erősen korlátozottak.
Először van a képzelgés (terv) utána a tett (megvalósítás).
Ha „képzelgés” nélkül állsz neki a megvalósításnak az a legjobb esetben is káoszt okoz .
Sa.La.
Egyenlőre !
Sokáig nem tudta senki mi az a gravitáció csak azt , hogy az alma és sok más leesik míg meg nem jelent a színen egy okostojás és el nem nevezte .
Azért mert valaminek adunk nevet de nem tudjuk fizikailag megfogni , bizonyítani az létezhet .
Az éterben folyó lelki-szellemi harc -a ” a jó és rossz között”- kivetül az általa teremtett világra is?Nem tudhatjuk ezt sem, csak sejtéseink vannak erről, hogy ennek is valami köze lehet teremtett anyagba zárt világunkhoz.Ha van odaát, ezt is előbb-utóbb megtudhatjuk egyszer…ha oda kerülünk.
A dejavu nincs, kinek ne lett volna.
Az érzés, ami erősen ismerős, holott tudod, ezen léted során még nem találkoztál vele.
Sokszor oda sem figyelünk rá.
Az első, amire felfigyeltem a húszas éveim végefelé történt.
Messze, ismeretlen kultúrájú közegben, már az első napokban jobban tájékozódtam ösztönből, mint akik hónapok óta próbáltak rá szert tenni.
Nem tudtam, honnan, de mindig jó felé vezetett az ösztönöm.
Minden országnak van egy illata.
Mi azt hallottam, tej illatúak vagyunk, – eredet, bölcső?!
Ott, az első, amikor kiléptem a repcsiből az illat volt.
Remegett a forróságtól a levegő, az illata beazonosíthatatlan volt számomra, de mégis ismerősen nyugtató…
Csak mélyeket lélegeztem, és nem éreztem magam idegennek ott, ahová akkor csöppentem ezen életem során először.
Azóta tudom, hogy csak átutazóban vagyok most itt!
Továbbra is a személyes példáimnál maradva:
A 80-as évek közepén lengyel barátnőm volt, akiknek az édesapja a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP, valójában lengyel kommunisták) Poznan megyei (ott Vajdasági) titkára volt, tehát ideológiailag erősen elkötelezett.
Ennek ellenére vasárnap miséken imádkozott, és évi rendszerességgel jár Czestohowaba, a Jasna Gora Kolostorhoz, ahova egyszer engem is elvittek. Az nem egy 1 órás ima volt, én kínomban már a 3.teámat ittam egy közeli kávéházban, mert nem bírtam kivárni imáik végét.
Ők egyáltalán nem tartották összeegyeztethetetlennek a vallást és a kommunizmust, ami egyébként nem ellenszenves tulajdonság, és voltak is követőik főleg Dél Amerikában és Kubában.
Ami pedig a Jasna Gorai Fekete Madonnát illeti, az tényleg „megér egy misét”, és 1655-ös „csodatétele (A maroknyi pálos szerzetes és lengyel katona győzelme a tízszeres túlerőben lévő svéd-fin hadsereggel szemben) legalább egy kitűnő regény ihletője volt Sienkiewicz „Özönvíz” című művében. Ajánlom mindenkinek!
Biztos, hogy valóban kommunisták voltak?
A kommunista az a tudományos világnézet szerint dondolkodó ember. A vallás minden formája tudománytalan világnézet, még csak a gondolkodó állat világának megfelelő színvonalon. Mert aki a kitalált világot valósnak tartja az nem gondolkodó ember. Bár ettől még lehet a vallásos ember nagyon rendes és megbecsülendő, de kommunista az nem. A megdöntött szocializmusban még sokkal több ember volt csak gondolkodó állat színvonalának megfelelő tudattal, mint ami megvalósításához szükséges lett volna, ezért bukott el. A gondolkodó állat „ember-állat” még alapvetően a szerszámkészítésre és a használatára alkalmas csak. A fejlettlen termelőerők ezt teszik csak lehetővé. Kedvezőbb lett volna a népi demokratikus forma, ami már átmenet a gondolkodó emberré váláshoz. Az idealizmus bármely formáját elfogadó az csak a gondolkodó állat lehet még, mert a képzelet uralkodik a tudatán. A kapitalizmusnak erre van szüksége a kizsákmányoláshoz és a háborúkhoz is. Becsapni a bér-rabszolgákat, hogy engedelmesen, gondolkodás nélkül szolgálják kifosztóikat. Akinek csak ilyen a tudata az nem lehet kommunista!
SaLa
Hát nem nagyon akartam ebbe a sületlenségbe beleszólni, de …
Az állatok természetüknél fogva nem gondolkodnak. A gondolkodó állat fogalma ugyanúgy egyfajta tudománytalan vallási világnézet. 🙂 Ennek megfelelően aki olyan hsz.-t ír, mint amire én most reflektálok, az nem lehet jó kommunista az Ön állítása szerint. 😀 😀 😀
Ne keverjük a vallásokat (az eredeti tanításokat), az azt kiforgató, eredeti értelmüket pont az ELLENKEZŐJÉRE változtató, arra rátelepedő, parazita, sátánista klérussal!
Ez kb. ugyanaz, mint a szocializmus, kommunizmus eredeti, a nép számára egy igazságos és méltó életet lehetővé tenni akaró törekvéseit összemosni az erre rátelepedő fertelmes talmudista zsidó bagázzsal!
Persze ezek mint a kullancsok, minden másra is rátelepszenek, ugyanígy a környezetvédő „zöld” mozgalmakra, valódi liberálisokra, manapság még magára a szélsőjobboldalra is!
SaLa!
A hozzászólásodban cáfolod saját állításodat.
Viszont a kommunista tan ugyanúgy ítélkezett a hit felett mint a hit ő felette .
Nem mérlegelte , hogy nem magával a hittel van a baj hanem amire azt felhasználták , a tömegek félelemben , tudatlanságban ez által elnyomásban irányíthatóságban tartani.
A kolostormalac is ezt a politikát folytatja .
SaLa-nak válaszolok a lengyel kommunisták ügyében.
A kommunista pártok tagjai között voltak elvhű kommunisták és voltak karrieristák. Ez minden országban így volt/van / és lesz, és minden pártra igaz, nem csak a kommunistákra.
Aki elvhű volt, az hitt is az eszmékben, nemcsak érdekből lett párttag. (Már megint a HIT!?)
Lengyel barátnőm nem volt kommunista, már csak azért sem, mert egyrészt a nők mindig is apolitikusabbak voltak, másrészt erősen katolikus neveltetésben részesült – részben ez lett szakításunk oka is -, harmadrészt pedig a lengyel fiatalok annyira nem szerették az oroszokat, és gyakran összemosták a kommunizmust a Szovjetunióval.
(Mi orosz nyelven ismerkedtünk össze, csak később tanítgatott lengyelre, és az orosz alap miatt nem is volt nehéz…pedig nem szép nyelv. )
Édesapját kevésbé tudom megítélni, hiszen őt csak felületesen ismertem, de amikor rákérdeztem a vallásos kommunistára-, visszakérdezett: Nálatok, Magyarországon, a párttagok nem íratják be hittanórára gyerekeiket? De bizony, válaszoltam , és visszagondolva általános iskolai éveimre: A Kádár rendszerben – legalábbis a 70-es évek elején, közepén -, sokkal több gyerek járt hittanórára, mint manapság.
Csak a címet olvasva: az objektív mi is valójában?
Szubjektumok összessége.
Sok-sok szubjektum ha azonos, azt tiszteljük meg objektumként.
Innentől hogyan is lehetne reális?!
Mi a reális?
Amit valósnak vélünk szubjektum nélkül?
Mivel a vélemény mögött mindig ott van egy-egy ember, aki soha nem határolódhat el szocializációs szubjektumától, – mivel nem kikapcsolható bennünk!, – tehát szubjektum nélkül nincs objektum!
Sok-sok szubjektum egyező véleménye CSAK! az objektum.
Tehát, a természetfeletti, vagyis mindaz, ami mai szellemi kvalításunkat meghaladja, hogyan is lehetne bizonyítható?!
Itt lép életünkbe a hit!
A hit abban a csodában, ami mindennapi életünket megkomponálta!
Mekkora ötletgazdagság kellett a természet csodás tájaihoz, a víz világok mesés sokszínű életéhez, a fauna ezerarcúan színes létéhez, hol van az az intelligencia, akiben ez a sokmilliói változatosan csodás ötlet létrejött?!
Egy-egy ember is alkothat lenyűgözőt, ami a többi lelkét elvarázsolja.
De ilyen volumenben, ilyen mértékben, ugyan hogyan is lehetett megkomponálni, csak ami a mi kis Glóbusunkon jelen van?!
És a naprendszerek többikén?
Fantaziánk túl véges ahhoz, hogy megérthesse!
Itt jön a hit, ami kitölti az űrt, és csodálatos létünk köszönetét adhatja!
Amit nap mint nap égetve rombolunk, kockáztatva a csoda megsemmisítését!
Pedig nem a miénk, nincs jogunk hozzá!
Csak kölcsönkaptuk, utódainktól megőrzésre!
Jelenleg hogyan őrizzük?!?!
Masszív igyekezettel megsemmisítve mindazt, ami szép:(((( élhető, nemes!
Ideje megfelelni a szerepünknek!
Hálásan óvni, védeni ezt a fantasztikus szeretettel komponált ezer arcú csodát, amit létrejött nekünk, hogy boldogan élhessünk!
Valóban !
Ám az élőlény egyénileg (sok külső , belső tényező ráhatására) határozza meg , hogy mi tetszik s mi nem .
A giliszta csak a föld alatt érzi magát biztonságban , egy „marslakó” általunk kietlennek tartott tájat gyönyörűnek lát .
A hit és a tudás nem azonos. A világ jelenségeiről az emberiség tudása elég kevés, de van. A hit azonban, ha a nemtudás a motiválója akár lehet életveszélyes is. A képzelődés minden haszna ellenére, ha elvezet egy semmivel sem alátámaszthatóra az mit ér? Káros! A képzeletre alapupló hit a lelket pátyolgathatja, de nem visz előre a valóság megismerésére. A valóság az valamilyen módon bizonyítható, ellenőrizhető, létező vagy létezhet, így az ilyen állítás távolodik a hittől és tudássá alakul. De az emberiség csak a valóságban létezik és nem a képzeletben. A képzelet és a valóság nem mindig találkozik, de esetleg megnyudtató lehet. Inkább legyen valami ismeretlen, amit meg kell fejteni, mint valójában hazugság, vak hit. A tudomány igyekszik a valóság megfejtésére, de a vak, a valóságtól eltávolodó képzelődésre alapuló hit nem ilyen és a hiszékenységre alapul. A hiszékenység káros és a szellemi mélységekbe vihet, a nem létezőt létezőnek tartóra, ez butaság, még akkor is, ha a tudományoskodás mögé bújik. A vak, a tudományoskodásra alapuló hit, ami végül is a nemtudást jelenti, lehet aranyos rózsaszín álom, de nem biztos, hogy igaz. Azonban én hiszem, hogy a tudomány a hit felett áll, még akkor is, ha keveset tudok a világ dolgairól. A hiszékenységet, a vak hitet nem szeretem, ez megalázó. A képzelődés egy emberibb világról, hinni ebben csak a tudomány, a valóság megismerésével valósítható meg. A vak, a tudományos korlátokat nem tisztelő hiszékenység butaság, bármilyen rosszra elvezethet. A tudomány csak akkor tudomány, ha bizonyíthatóan a valóság talaján áll. Az idealizmus és a vallás nem ilyen, az a képzeletben létezőt valósnak tartja, ez vak hit és messze áll a valóságtól.
SaLa
Távoli őseink (5-10000 év)nyitottabbak voltak a természet meglátására . Láttak , éreztek , tapasztaltak , tudtak olyan dolgokat ami a mai „civilizált”eltunyult , elpuhult „emberiségnek” nem és ha az irány marad nem is fognak tudni .
A mai napig emberek pl. megéreznek dolgokat DE a zömtől való félelmük? miatt elnyomják magukban de ha nem is legalább is nem publikálják .
Távoli őseink az ősemberek sokkal butábbak, tudatlanabbak voltak, minta a ma élő emberek. A tudományt nélkülöző ösemberek csak a képzeletükre, a félelmeikre hagyatkozhattak. Ez azonban még távol áll a valóságtól, a tudománytól. Nem kellene lebecsülni az emberi gondolkodás lehetőségeit és megmaradni az ősember képzeletvilágában. A képzelgés (ősi ösztön?) az a tudományon, a tudáson alapult? Egyáltalán nem. Az ősi ösztön az állati ösztön, de az még nem emberi. Az emberi a tudomány alapján való gondolkodás. Vagy a képzelgés vagy a tudomány. Vagy az idealizmus vagy a materializmus. Az idealizmus a képzelgés, a materializmus a tudományos gondolkodás alapján alkotja meg állításait.
SaLa
Pedig ha szétnézünk a világban ez a „képzelgés” az emberi fajban az evolúció során valahogy mégiscsak dominánsan fennmaradt. Ez viszont azt jelenti, hogy a „képzelgőknek” szelekciós előnyük volt a „nem-képzelgőkhöz” képest. Különben az entrópia miatt mindenképpen ki kellett volna szelektálódnia, mivel még ha egy semleges tulajdonság is lenne, a fennmaradása/fenntartása erőforrást igényel. Pláne ki kellett volna szelektálódnia, ha ez mellett, még kifejezetten káros is!
Tehát pl. egy döntési helyzetben ha a biztosan helyes döntéshez kevés az információ, ezek a „képzelgők” nagyobb arányban hoztak a „képzelgés” alapján helyes döntéseket, mint pl. ha véletlenszerű pénzfeldobással döntöttek volna.
Röviden és tömören, ahol megáll az ész, ott kezdődik a hit.Létezésünk okán miben reménykednél…
A képzelgés (idealizmus) nagyon fontos az emberiség (az ember) életében. Azonban, ha a valóság ezt nem igazolja, akkor az akár lehet végzetes is. Persze az ember képzelődik szinte mindig, de el kell jutnia a valósághoz, vagy bajba juthat, „ezt általában meg is teszi”. Nem elég kitalálni valamit, ha az nem felel meg a valóságnak, akkor káros lehet. A tudományos módszer lényege, hogy bizonyíthatóan megfeleljen a valóságnak. Mi a különbség a képzelődés, idealizmus, a hazugság, a szélhámosság és az objektív valóság között? Az, hogy az objektív állításnak meg kell felelnie az objektív valóságnak. A tudományos módszer fontos feladata, szétválasztani a hamisat az igaztól. Az idealizmus és a materializmus lényeges tulajdonsága, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Az emberiség számára az igazság fontos, meghatározó, persze ezt csak a következetesen az igazságot kereső gondolkodó emberek számára igazán fontos. Akinek elegendő a felszínes magyarázat, az ki van szolgáltatva a szélhámos buta hazugságoknak. Ez azonban, ha felismeri, ha nem káros számára.
SaLa
A hit nem törvényszerűen az, amit vallásnak nevezünk!
A hit annak elismerése, hogy véges lehetőséggel bírunk a lét megfejtéséhez.
A hit egyben köszönet ezért az ezerszínűen változatos csodáért, ami teremtetett az embernek, hogy boldogan éljen.
Amit szerte a Földünkön nap mint nap, ezer módon próbál megsemmisíteni.:(((
Nem vagyunk méltóak rá!
Érdekes eszmefuttatások, mindkét oldal felkészültnek mutatkozik, ezért én – mivel gyakorlatiasabb megközelítő vagyok -, nem is akarok vitába szállni egyik oldallal sem.
A remény hal meg utoljára-, tartja a mondás, és ebben sok igazság van. Több olyan eset ismert, ahol a hit ereje gyógyított, mindegyik beteg nem lehetett „csak” szerencsés. És ház : zuhanó repülőgépen még az ateista is Istenhez fohászkodik.
Aztán ott van a 6.érzék. Ezt én már többször megtapasztaltam. Ez egy nagyon gyengén érkező sugallat, amit az ember halványan érez , inkább csak sejtetni enged, de többnyire elhessegeti magától, és talán el is felejti. De amikor a gyenge sugallat által vizionált jövő mégis bekövetkezik, rádöbben, hogy hiszen meg is éreztem, de nem hittem el, hogy bekövetkezik.
—-
A pszichokinetikus energia bizonyítottan létezik, ez a szellem képessége a fizikai anyagra.
—–
És nálam ott vannak a kutyák. Imádom a kutya kinézetű kutyákat (tehát nem a másfél kilós pincsiket, és nem az ocsmány pofájú pitbullokat), és ezt a kutyák megérzik. Hiába vagyok többedmagammal, a farkaskutya, labrador vagy vizsla hozzám jön, az én kezemet nyaldossa, és nyüszít, ha távoznom kell. Embertársaimat le sem szarja, csak engem favorizál. Ez egy kölcsönös szimpátia mely oda -vissza sugároz.
T. 78sansz !
Igy van, csupán az anyag önszerveződésre, alkotásra képtelen.Hiába rakod bele egy zsákba a világ összes létező anyagát, abból ezer millió év után sem fog homo sapiens, vagy bármilyen más élőlény kimászni.Idealizmus versus materializmus mérlege egyenlőre döntetlen.
Érdekes! Az anyag bizonyíthatóan létezik, nem teremthető és nem semmisíthető meg. Az isten az mi? Sehol semmi nyoma sincs, csak spekuláció. Az univerzum az ember az van, valahogy létrejött. Az anyag állandó mozgásban, kölcsönhatásban változásban, fejlődésben mindörökké létezik, ami a tudomány megállapítása. Csak ezen az alapon jöhetett létre ami van. Választani kell. Vagy a tudománytalan spekuláció és képzelgés, azaz idealizmus vagy a tudomány eredményeire támaszkodó materializmus között. Az idealizmus végül is butaság, mert a semmit valaminek tartja. De nem tudja csak hiszi, hogy van isten. A semmi az a kitalált és nem bizonyított valami, ez az idealizmus, ez az istenhit, a semmi semmiből valamit teremtő. A materializmus a tudomány alapján bizonyított valami létét igazolja. Vagyis választani kell a butaság, a tudománytalan hit és a valóság, a tudomány között. Azonban nagyon sok még az ismeretlen, ami még a homályban dereng, na ott van az isten, a semmi valami. Az idealista ott talál mentsvárat a képzelgései bizonyítására. De végül is nem talál semmit, de megtalálja a semmi valamit, az istent. Az isten a semmi valami a semmiből valamit teremtő, aki a képzelet szerin létezik csupán, a valóságban nyoma sincs.
SaLa
A „mindörökké, a végtelen, az időtlen, a semmi, a szellemi energiák” kategóriák ember által nem meghatározható, nem értelmezhető kategóriák.Mi fogalmaztunk igy hogy nevet adjunk az ismeretlennek, amit nem tudunk soha sem pontosan felfogni és meghatározni.Ennek oka az, hogy halandó lények vagyunk ezen a földgolyón, ennél fogva evilági emberi megismerési lehetőségeink erősen korlátozottak.
SaLa:
Miből van a szellemi tudatod, a lelked?!
Mi az anyaga?!
Először van a képzelgés (terv) utána a tett (megvalósítás).
Ha „képzelgés” nélkül állsz neki a megvalósításnak az a legjobb esetben is káoszt okoz .
Sa.La.
Egyenlőre !
Sokáig nem tudta senki mi az a gravitáció csak azt , hogy az alma és sok más leesik míg meg nem jelent a színen egy okostojás és el nem nevezte .
Azért mert valaminek adunk nevet de nem tudjuk fizikailag megfogni , bizonyítani az létezhet .
T. Mici !
Az éterben folyó lelki-szellemi harc -a ” a jó és rossz között”- kivetül az általa teremtett világra is?Nem tudhatjuk ezt sem, csak sejtéseink vannak erről, hogy ennek is valami köze lehet teremtett anyagba zárt világunkhoz.Ha van odaát, ezt is előbb-utóbb megtudhatjuk egyszer…ha oda kerülünk.
A dejavu nincs, kinek ne lett volna.
Az érzés, ami erősen ismerős, holott tudod, ezen léted során még nem találkoztál vele.
Sokszor oda sem figyelünk rá.
Az első, amire felfigyeltem a húszas éveim végefelé történt.
Messze, ismeretlen kultúrájú közegben, már az első napokban jobban tájékozódtam ösztönből, mint akik hónapok óta próbáltak rá szert tenni.
Nem tudtam, honnan, de mindig jó felé vezetett az ösztönöm.
Minden országnak van egy illata.
Mi azt hallottam, tej illatúak vagyunk, – eredet, bölcső?!
Ott, az első, amikor kiléptem a repcsiből az illat volt.
Remegett a forróságtól a levegő, az illata beazonosíthatatlan volt számomra, de mégis ismerősen nyugtató…
Csak mélyeket lélegeztem, és nem éreztem magam idegennek ott, ahová akkor csöppentem ezen életem során először.
Azóta tudom, hogy csak átutazóban vagyok most itt!
Továbbra is a személyes példáimnál maradva:
A 80-as évek közepén lengyel barátnőm volt, akiknek az édesapja a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP, valójában lengyel kommunisták) Poznan megyei (ott Vajdasági) titkára volt, tehát ideológiailag erősen elkötelezett.
Ennek ellenére vasárnap miséken imádkozott, és évi rendszerességgel jár Czestohowaba, a Jasna Gora Kolostorhoz, ahova egyszer engem is elvittek. Az nem egy 1 órás ima volt, én kínomban már a 3.teámat ittam egy közeli kávéházban, mert nem bírtam kivárni imáik végét.
Ők egyáltalán nem tartották összeegyeztethetetlennek a vallást és a kommunizmust, ami egyébként nem ellenszenves tulajdonság, és voltak is követőik főleg Dél Amerikában és Kubában.
Ami pedig a Jasna Gorai Fekete Madonnát illeti, az tényleg „megér egy misét”, és 1655-ös „csodatétele (A maroknyi pálos szerzetes és lengyel katona győzelme a tízszeres túlerőben lévő svéd-fin hadsereggel szemben) legalább egy kitűnő regény ihletője volt Sienkiewicz „Özönvíz” című művében. Ajánlom mindenkinek!
Biztos, hogy valóban kommunisták voltak?
A kommunista az a tudományos világnézet szerint dondolkodó ember. A vallás minden formája tudománytalan világnézet, még csak a gondolkodó állat világának megfelelő színvonalon. Mert aki a kitalált világot valósnak tartja az nem gondolkodó ember. Bár ettől még lehet a vallásos ember nagyon rendes és megbecsülendő, de kommunista az nem. A megdöntött szocializmusban még sokkal több ember volt csak gondolkodó állat színvonalának megfelelő tudattal, mint ami megvalósításához szükséges lett volna, ezért bukott el. A gondolkodó állat „ember-állat” még alapvetően a szerszámkészítésre és a használatára alkalmas csak. A fejlettlen termelőerők ezt teszik csak lehetővé. Kedvezőbb lett volna a népi demokratikus forma, ami már átmenet a gondolkodó emberré váláshoz. Az idealizmus bármely formáját elfogadó az csak a gondolkodó állat lehet még, mert a képzelet uralkodik a tudatán. A kapitalizmusnak erre van szüksége a kizsákmányoláshoz és a háborúkhoz is. Becsapni a bér-rabszolgákat, hogy engedelmesen, gondolkodás nélkül szolgálják kifosztóikat. Akinek csak ilyen a tudata az nem lehet kommunista!
SaLa
Hát nem nagyon akartam ebbe a sületlenségbe beleszólni, de …
Az állatok természetüknél fogva nem gondolkodnak. A gondolkodó állat fogalma ugyanúgy egyfajta tudománytalan vallási világnézet. 🙂 Ennek megfelelően aki olyan hsz.-t ír, mint amire én most reflektálok, az nem lehet jó kommunista az Ön állítása szerint. 😀 😀 😀
Ne keverjük a vallásokat (az eredeti tanításokat), az azt kiforgató, eredeti értelmüket pont az ELLENKEZŐJÉRE változtató, arra rátelepedő, parazita, sátánista klérussal!
Ez kb. ugyanaz, mint a szocializmus, kommunizmus eredeti, a nép számára egy igazságos és méltó életet lehetővé tenni akaró törekvéseit összemosni az erre rátelepedő fertelmes talmudista zsidó bagázzsal!
Persze ezek mint a kullancsok, minden másra is rátelepszenek, ugyanígy a környezetvédő „zöld” mozgalmakra, valódi liberálisokra, manapság még magára a szélsőjobboldalra is!
SaLa!
A hozzászólásodban cáfolod saját állításodat.
Viszont a kommunista tan ugyanúgy ítélkezett a hit felett mint a hit ő felette .
Nem mérlegelte , hogy nem magával a hittel van a baj hanem amire azt felhasználták , a tömegek félelemben , tudatlanságban ez által elnyomásban irányíthatóságban tartani.
A kolostormalac is ezt a politikát folytatja .
SaLa-nak válaszolok a lengyel kommunisták ügyében.
A kommunista pártok tagjai között voltak elvhű kommunisták és voltak karrieristák. Ez minden országban így volt/van / és lesz, és minden pártra igaz, nem csak a kommunistákra.
Aki elvhű volt, az hitt is az eszmékben, nemcsak érdekből lett párttag. (Már megint a HIT!?)
Lengyel barátnőm nem volt kommunista, már csak azért sem, mert egyrészt a nők mindig is apolitikusabbak voltak, másrészt erősen katolikus neveltetésben részesült – részben ez lett szakításunk oka is -, harmadrészt pedig a lengyel fiatalok annyira nem szerették az oroszokat, és gyakran összemosták a kommunizmust a Szovjetunióval.
(Mi orosz nyelven ismerkedtünk össze, csak később tanítgatott lengyelre, és az orosz alap miatt nem is volt nehéz…pedig nem szép nyelv. )
Édesapját kevésbé tudom megítélni, hiszen őt csak felületesen ismertem, de amikor rákérdeztem a vallásos kommunistára-, visszakérdezett: Nálatok, Magyarországon, a párttagok nem íratják be hittanórára gyerekeiket? De bizony, válaszoltam , és visszagondolva általános iskolai éveimre: A Kádár rendszerben – legalábbis a 70-es évek elején, közepén -, sokkal több gyerek járt hittanórára, mint manapság.
Na de a robbanás valamiből létre jött !
A semmi nem exponál .
Állítólag 13 milliárd év múlva összeesik miután megállapították , hogy lassul a tágulás .