A kapitalizmus alapvető ellentmondása
A kapitalizmusban a termelési eszközök alapvetően magántulajdonban és a kapitalista állam tulajdonában vannak, ezért a termelés minden költsége is tőkés befektetés a befektető profitja vagy, a kapitalizmus működése érdekében! A kapitalista állam tőkebefektetése a kapitalizmust szolgáló befektetés, semmi köze a valódi szocializmushoz! A termelőeszközök magántulajdona azt jelenti, hogy a működése a tulajdonos hasznáért történik. Ebben a vonatkozásban a dolgozó proletár bérrabszolga csak beszélőszerszám lehet, annyi a beleszólása a társadalom életébe csupán, mint egy szerszámnak. Végezze el azt a munkát amiért a bérét kapja, ami a lehető legalacsonyabb bér, bár az értéket ő hozza létre, de csak szerszám, még akkor is ha beszélő szerszám. A munkaerő árán felülit a kapitalisták törvényesen elsajátítják, mert ők a termelési tényezők tulajdonosai.
A kapitalizmus alapvető ellentmondása a munka társadalmi jellege és az elsajátítás magántőkés formája közötti ellentmondás, mely a tőkés társadalom két alapvető osztálya, a proletariátus és a burzsoázia antagonizmusában nyilvánul meg! Alapvetően ez az osztályharc motiválója!
Proletár nem rendelkezik termelőeszközzel, így a léte érdekében kénytelen eladni a munkaerejét a termelőeszközzel rendelkező tőkésnek és ezzel profitot termel neki. A proletár dolgozó így lesz a bérmunkás, a munkaerő áru, akinek a bére az előállítási és működtetési költsége, amit a tőkés (a kapitalizmusban), mint minden árut, mint a szerszámot a legalacsonyabb szinten tartja. Így lesz a dolgozó proletár bér-rabszolga a beszélőszerszám, hasonlóan, mint a rabszolgatartó társadalomban. Bár a kapitalizmusban már szabadon, csak a létérdeke kényszer miatt válik a proletár bér-rabszolga beszélőszerszámmá!
A kapitalizmusban a beszélőszerszám emberi és szabadságjogai, a demokráciája csak ezen a szinten valósulhat meg. De a szerszámnak, így a beszélőszerszámnak semmi köze a hatalomhoz, ez valósul meg a kapitalizmusban, ennyi lehet csak a demokráciája, szabadon, saját elhatározásából lehet bér-rabszolga, ami azonban a létérdeke. Választania kell, bér-rabszolga lesz vagy elpusztul.
A kapitalizmusban az embertársai kárára az erősebb, az okosabb, a rátermettebb, a jobb körülményekben élő ember-állat, a gondolkodó állat a totális győztes a létfeltételekért folyó harcban, úgy mint az állatvilágban, ez szinte minden emberi értéket felülmúl, lehetetlenné téve a kollektivizmust, a valódi demokráciát, az emberi jogokat, a gondolkodó emberi létet!
„Kapitalizmus: a feudalizmust felváltó társadalmi-gazdasági alakulat, amely a termelési eszközök magántulajdonán, a bérmunka kizsákmányolásán alapszik. A tőkés termelés alaptörvénye: az értéktöbblet-szerzés. A kapitalizmust a termelés anarchiája, időszaki válságok, krónikus munkanélküliség, a tömegek nyomora, konkurencia és háborúk jellemzik. A kapitalizmus alapvető ellentmondása a munka társadalmi jellege és az elsajátítás magántőkés formája közötti ellentmondás, mely a tőkés társadalom két alapvető osztálya, a proletariátus és a burzsoázia antagonizmusában nyilvánul meg. A proletariátusnak a kapitalizmus egész történetén végighúzódó osztályharcát a szocialista forradalom tetőzi be. A tőkés alap felépítményének fő elemeit a politikai és jogi intézmények, valamint a polgári ideológia rendszere alkotják. A kapitalizmus ideológusai által proklamált egyenlőséget teljesen formálissá teszi a gazdasági egyenlőtlenség, s a dolgozókat a politikai élettől távol tartó államgépezet.“ – Marxista fogalomlexikon
SaLa