Az objektív valóság megismerése
Az objektív valóság megismerése csak a tudományos módszerrel és a tudományos világnézettel együtt lehetséges, ennek nincs alternatívája! A tudományos világnézet legfejlettebb formája a dialektikus és történelmi materializmus, a gondolkodó emberek, a kommunisták, a marxizmus-leninizmus világnézete. Aki a tudományos világnézetet támadja az a tudományos módszert is támadja.
A valamely módon észlelt jelenség, ami az ismert törvényekkel nem vagy nem kielégítően magyarázható meg az még ismeretlen vagy részben ismert, de nem csoda, nem a természetfeletti kitalált valami műve, mert ilyet nem ismer a tudomány. A tudomány eredményeire, a tapasztalatra, kísérletre, a modellezésre, stb. támaszkodó következtetést, hipotézist az objektív igazsága érdekében a tudományos módszerrel a valóságban ellenőrizni kell! Amely állítás, hipotézis, magyarázat, képzelet, spekuláció, stb. az objektív valóságban a tudományos módszerrel megtalálható, észlelhető, következtethető, megvalósítható, bizonyítható, akkor az az objektív igazság.
Amely jelenség jellemzője, hogy nincs rá következetesen objektív tudományos magyarázat vagy csak részben ismert, az még a felfedezésre, módosításra, pontosításra vár. A megfejtésére tudományos értékű spekulációval, képzelőerővel a tudomány által bizonyított alapokra támaszkodva tudományos értékű hipotézis már készíthető róla, amit azonban a valóságban a tudományos módszerrel ellenőrizni kell. Ha ez a hipotézis, spekuláció, magyarázat, képzelet hibás, a valóságnak nem felel meg, akkor a módosítása szükséges vagy akár el is kell vetni azt!
igazság: az objektív valóság történetileg adekvát visszatükrözése, amikor a megismerő szubjektum az objektumot, a megismerés tárgyát úgy reprodukálja, ahogyan az a tudaton kívül és tőle függetlenül létezik, a társadalmi gyakorlat által ellenőrzött emberi képzetek, fogalmak, ítéletek, következtetések, elméletek objektív tartalma. – Filozófiai kislexikon
objektív valóság: az anyagi világmindenség a maga teljességében, valamennyi formájában és megnyilvánulásában. Az objektív valóság az alapvető gnoszeológiai kérdés aspektusában vizsgálva az emberi tudattól függetlenül és vele szemben elsődlegesként létezik. – Filozófiai kislexikon
Ismeretelmélet (gnoszeológia, episztemológia): a filozófia része, amely a megismerés természetének és lehetőségeinek, az ismeret valósághoz való viszonyának problémáit, a megismerés általános előfeltételeit, illetve hitelességének és igazságának kritériumait tanulmányozza. – Filozófiai kislexikon
„Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik. A megismerés módszereit igyekszik meghatározni, a tudományok alapjait vizsgálja. Azt kutatja, hogy mi a tudás, illetve hogy mi a tudás megszerzésének legbiztonságosabb útja. Témájába a megismerés szubjektuma és objektuma egyaránt beletartozik. … Akkor mondjuk, hogy egy hitünk tudás, ha az igazolt és igaz. Magyarul a tudás: igazolt igaz hit.“
SaLa