Hiszékenység
„Hiszékenység: Oly tulajdonsága valakinek, melynél fogva könnyen hisz, vagyis a másoktól mondottakat vizsgálat nélkül mint valókat, megtörténteket elfogadja. … Könnyen félrevezethető (személy), aki bármiben könnyen hisz, bármit gondolkodás nélkül elfogad.“ – Lexikon
A vallás képzeletvilága alkalmas a társadalmi haladás ellen, ami a hiszékenységre, a tudománytalanságra, a tekintélyre alapul, csak ezért használja fel a kapitalizmus, mert nem érdeke a gondolkodó emberré válás, azonban érdeke a gondolkodó állat emberi forma konzerválása, ehhez az élősködése érdekében szüksége van a hiszékeny emberiségre! A gondolkodó állat még képtelen a kollektivizmusra, a tudományos világnézetre, az ember az embernek a farkasa, a kapitalizmus végéig azonban még dominánsan csak ez lehetséges.
A kapitalizmus szükségszerűen még csak az emberiség gondolkodó állat korszaka, a beszélőszerszámok világa. A kapitalizmust a hiszékenységre támaszkodó világnézeti tudatlansággal és az ennek megfelelő erkölccsel lehet csak kordában tartani, erre a vallás idealizmusa, képzeletvilága kitűnően alkalmas! Az isteni és a kapitalista felsőbbrendűség elfogadásához a hiszékenység elkerülhetetlenül szükséges. Mert, ha a bérrabszolgák gondolkodnának a sorsukon, akkor lázadoznának.
Vallás hiszékenység nélkül nem létezik! Hiszékenység, mert nem igényli, nem tűri, nem szereti a következetesen objektív tudományos bizonyítékokat, a valóság alapján a gondolkodást. A hiszékeny hívők vakon, gondolkodás nélkül elfogadják a vallási tekintélyek vízióit! A vallás a tudományt a tudománytalansága bizonyítására használja fel! A vallás a világnézetét a hiszékenység mellett a tudomány eredményeinek következetlen felhasználásával is bizonyítani szeretné, ami ellen valójában harcol. Bizonyítani akarja a nemlétező semmi valami létezését, amit azonban saját maga talált, képzelt, spekulált, fantáziált ki és azt még el is hiszi.
Sok mindent nem ismer még az emberiség, sok jelenségre nincs következetesen objektív tudományos magyarázat, azonban ezeket nem szabad az objektivitást nélkülözve a tudományoskodó spekulációval, a tudománytalan idealista képzeletre, a hiszékenységre támaszkodva megmagyarázni.
A különböző vallásokban a képzelet által kitalált világnézetekben a hiszékenységgel elfogadott jellemzők, tulajdonságok változatosan eltérően jelentkeznek. De vajon megfelel ez az objektív valóságnak? Mert a lényeg ezekben az, hogy a semmi az valami, amit azonban nem lehet és nem is kell bizonyítani. Lehet a semmiből valami és fordítva? Lehet a semmi az valami? Vajon mi a semmiben létező anyag nélküli semmi, az isten valami? Aki azonban tökéletes, mindentudó és mindenható? Lehet ez az objektív valóság? Aligha, mert a vallás ezeket az állításokat nem tudja és nem is akarja objektíven bizonyítani, hinni kell és kész, ez azonban csak a képzelet világa, idealizmus csupán. Értelmes dolog ez? A kapitalizmus számára azonban a felsőbbrendűség, a hiszékenység a kizsákmányoláshoz, az élősködéshez elkerülhetetlenül szükséges, ezért kedveli a vallást.
Hit: valamely jelenség igaz voltának bizonyítás nélküli elismerése. A természetfelettibe (isten, angyalok, ördögök stb.) vetettek vak hitet minden vallás alkotóeleme. Ebben az értelemben a hit nem különbözik a babonától. A vallási hit ellentétben áll a tudással. Mindamellett sok idealista filozófus próbálja összebékíteni a hitet és a tudást, vagy a hitet a tudás helyébe állítani (Fideizmus). Köznapi értelemben a hit olyan tudományos következtetésekbe, hipotézisekbe vetett meggyőződés, amelyeket az adott pillanatban még nem lehet kísérleti úton bizonyítani. Az ilyen hit a már elért és gyakorlatban kipróbált tudásra épül. – Marxista fogalomlexikon
SaLa