Marxizmus—leninizmus
Marx, Engels és Lenin forradalmi tanítása, amely filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézetek átfogó és harmonikusan összefüggő rendszere.
A marxizmus elméleti kifejezőjévé vált a munkásosztály alapvető érdekeinek és a kommunizmusért vívott harcának.
A marxizmus létrejötte forradalmi fordulatot jelentett a természet- és a társadalom tudományban melynek feladata nemcsak a világ helyes magyarázata, hanem megváltoztatása is.
Legfontosabb tétele az, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése.
A tudományos kommunizmus a Marx által megalapozott politikai gazdaságtan tudományos bizonyítékain nyugszik, amely feltárta a tőkés termelési mód törvényeit és bebizonyította, hogy a kapitalista társadalmat szükségszerűen a szocializmusnak kell felváltania.
A marxizmus—leninizmus filozófiai alapja a dialektikus materializmus és a történelmi materializmus.
A marxizmus alkotó továbbfejlesztésének új szakasza Lenin nevéhez fűződik, aki Marx munkásságának hű folytatója.
Leninnek a marxizmus fejlesztésében betöltött alkotó szerepét fejezi ki a marxizmus—leninizmus elnevezés. Tudományosan elemezte a tőkés termelési mód imperialista szakaszát.
Tovább fejlesztette a szocialista forradalom elméletét, s arra a következtetésre jutott, hogy lehetőség van rá, hogy a szocializmus kezdetben egy országban arasson győzelmet. A szocialista forradalom győzelme a Szovjetunióban a lenini eszmék első megvalósulása. – Filozófiai kislexikon
SaLa