Kapitalizmus
„A kapitalizmus a feudalizmust felváltó társadalmi-gazdasági alakulat, amely a termelési eszközök magántulajdonán, a bérmunka kizsákmányolásán alapszik.
A tőkés termelés alaptörvénye: az értéktöbblet-szerzés. A kapitalizmust a termelés anarchiája, időszaki válságok, krónikus munkanélküliség, a tömegek nyomora, konkurencia és háborúk jellemzik.
A kapitalizmus alapvető ellentmondása a munka társadalmi jellege és az elsajátítás magántőkés formája közötti ellentmondás, mely a tőkés társadalom két alapvető osztálya, a proletariátus és a burzsoázia antagonizmusában nyilvánul meg.“ – Marxista fogalomlexikon
Proletár nem rendelkezik termelőeszközzel, így a léte érdekében kénytelen eladni a munkaerejét a termelőeszközzel rendelkező tőkésnek. A proletár dolgozó így lesz a bérmunkás, akinek a bére az előállítási és működtetési költsége, amit a tőkés, mint minden árut, mint a szerszámot a legalacsonyabb szinten tartja. Így lesz a dolgozó proletár a beszélőszerszám, hasonlóan, mint a rabszolgatartó társadalomban. Bár a kapitalizmusban már szabadon, csak a létérdeke kényszer miatt válik beszélőszerszámmá!
A kapitalizmusban a beszélőszerszám emberi és szabadságjogai, a demokráciája csak ezen a szinten valósulhat meg. Azonban a szerszámnak, így a beszélőszerszámnak semmi köze a hatalomhoz, ez valósul meg a kapitalizmusban.
A dolgozóknak csak a szocializmusban, a valódi egyenlőségen alapuló demokráciában, a szocialista demokráciában valósulhatnak meg az emberi és szabadságjogaik. A szocializmusban kizsákmányolni, élősködni már nem lehet, a kapitalizmusban azonban ez még törvényes jog.
A kapitalista profitja a bérrabszolgák által termelt és ingyen elsajátított értéktöbbletből származik. Az értéktöbblet a termelési költségek, beruházások és adók levonása után megmaradó haszon, ami a tőkésé, amihez törvényesen a bérrabszolgák kizsákmányolásával jut hozzá.
SaLa