Moszkva, 2023. december 21. csütörtök (MB)
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke csütörtökön azt mondta a Moszkvában szolgálatot teljesítő külföldi katonai attaséknak, hogy az európai kontinens a Nyugat Oroszországgal való konfrontációjának színterévé vált, és a konfliktus tovább eszkalálódhat – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
Az ukrajnai hadi helyzetről, a Nyugat Kijevnek nyújtott segítségéről, a NATO és az Egyesült Államok Oroszország ellen irányuló tevékenységéről közölte: Noha az Egyesült Államok és szövetségeseinek hegemóniája a múltba vész, Washington minden áron meg akarja tartani a nyugat-központú világrendet, ennek érdekében folytatja az ukrajnai háborút. A NATO évente közel 40 hadgyakorlatot tart az orosz határokon, és mindegyik az Oroszország elleni harcra összpontosít. Svédország és Finnország felgyorsult integrációja a szövetségbe, a NATO-csapatok növekvő jelenléte Kelet-Európában, a Balti- és a Fekete-tenger térségében, valamint az Északi-sarkvidéken negatívan befolyásolja az európai helyzetet, és a konfrontáció növekedésével fenyeget.
Az orosz haderő Ukrajnában „aktív védelmet” folytat a különleges hadművelet térségében, folyamatosan újabb területeket von ellenőrzése alá, Kijev ellentámadása a hatalmas nyugati támogatás ellenére kudarcot vallott.
Kijev 2022 februárja óta 5200 tankot és páncélozott járművet kapott a Nyugattól, továbbá másfél ezer ágyút, többszörös kilövő rakétarendszert, 1300 légelhárító rakéta komplexumot, 23 ezer tankelhárító rendszert, több mint száz repülőgépet és helikoptert, 23 ezer drónt és 200 nagy hatótávolságú cirkáló rakétát. Nyugaton csaknem százezer ukrán harcost képeztek ki.
Ukrajna hatalmas támogatásával a NATO-nak az volt a terve, hogy megfossza Oroszországot a Krímhez vezető korridortól. Június elejére az ellenség Zaporozsje irányában 50 zászlóaljból, több mint 230 harckocsiból és több mint ezer páncélozott járműből álló támadóerőt vont össze. Ezek fele modern külföldi gyártású jármű volt. A haderőt később 80 zászlóaljra növelték.
Az ellenség azt tervezte, hogy 15 napon belül blokkolja Melitopolt, és előrenyomul az Azovi-tengerhez, Mariupolhoz és a krími határhoz. Ukrajna hatalmas veszteségeket szenvedett el, de jelentéktelenül tudott előretörni, és nem tudta áttörni az orosz taktikai védelmet. Fél év alatt Ukrajna minden irányban közel 160 ezer embert, több mint 3000 harckocsit és páncélozott járművet, közel 150 repülőgépet és helikoptert veszített. Ukrajna és a NATO szövetségesei által széles körben hirdetett ellentámadás kudarcot vallott – mondta a tábornok.
Tudósítónk ezzel kapcsolatban megjegyezte: Putyin elnök néhány napja azt mondta, hogy az eddigi harcokban 383 ezer ukrán katona vesztette életét.
A jelenlegi helyzetről Geraszimov azt mondta, hogy az ellenségre folyamatosan csapásokat mérnek, ezért nem tud tovább lépni. Az orosz légvédelem az év eleje óta több mint 6300 légi célpontot semmisített meg, köztük több mint 4600 drónt. Az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel csapott le 1500 objektumra, köztük védelmi vállalkozásokra és kulcsfontosságú létesítményekre. A csapások eredményeként jelentősen csökkent az ukrán hadiipari komplexum teljesítménye.
Harctéri sikerek híján Ukrajna terrorista módszerekhez folyamodott: a Donyecki Népköztársaságban 2022 februárja óta több mint 4700 civilt, köztük 140 gyermeket ölt meg. Több mint 16 ezer lakóházat és közel 3500 polgári objektumot rongált vagy semmisített meg. Ukrajna nem hagy fel a nukleáris terrorizmus kísérletével sem, szisztematikusan pilóta nélküli légi járműveket indít robbanóanyagokkal a zaporozsjei atomerőmű ellen és Energodar városába.
A konfliktus eszkalálódásának veszélyével fenyegető helyzetben Oroszország átfogó stratégiai partnerséget alakít ki Kínával és Indiával, és mindenre kiterjedően együttműködik Észak-Koreával – tudatta az orosz vezérkari főnök.+++
Kiadta: Magyar Békekör