A Magyar Békekör vendége volt az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete

A Magyar Békekörnek szombaton, 2020. február 22-én abban a megtiszteltetésben volt része, hogy vendégül láthatta Hamidreza Nafez Arefit, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetét.

A sajtó kizárásával rendezett zártkörű találkozón Arefi nagykövet átfogó, színvonalas tájékoztatást adott a Magyar Szakszervezetek Házának termét megtöltő hazai és külföldi hallgatóságának a közelmúlt fejleményeiről a Perzsa-öbölben és a Közel-Keleten, és válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

A Magyar Békekör köszöni nagykövet úrnak, hogy eleget tett felkérésének, és lehetővé tette, hogy a Békekör tagjai és meghívott vendégei autentikus forrásból tájékozódhassanak Irán politikájáról és a térség kollektív biztonságának megteremtéséről az Öböl-menti országok együttműködésével.

Az elhangzottakra reagáló Simó Endre, a Békekör elnöke kijelentette: a Magyar Békekör magáénak vallja és támogatja Irán békés törekvését a térségben és a népek közötti együttműködésre épülő új geopolitikai etikai rend megteremtéséért.

A találkozó befejező aktusaként iráni vendégeink vendéglátóvá csaptak fel, és álló fogadást adtak az egybegyűltek tiszteletére.

Irán hormuzi béketerve amerikai ellenállásba ütközik – Magyar Békekör iráni diplomáciai forrásból

Hormuzi béketervével Irán arra törekszik, hogy az Öböl-menti nyolc ország belülről szavatolja a térség biztonságát, mert az idegen katonai erők jelenléte destabilizálja azt.

Az ENSZ Alapokmányából kiinduló terv a területi integritás, a be nem avatkozás és a békés együttműködés elvén alapul, és az Egyesült Államok ellenállásába ütközik – mondta a Magyar Békekör tudósítójának szombaton egy iráni diplomáciai forrás.

A nyolc ország közül négyen már igent mondtak a tervre, a többi négy sem válaszolt rá negatívan, bár Szaúd-Arábia még mindig abban bízik, hogy hasznát az USA jelenlétével biztosíthatja. Az Iránnal szomszédos Pakisztán közvetít Irán és Szaúd-Arábia között a kiegyezés érdekében.

Irakról szólva a Békekör forrása elmondta, hogy az Irakot is megszálló Iszlám Állam terrorszervezet ellen fellépő egyetlen komoly erő az iráni volt. Ebben a felszabadító harcban tűnt ki az amerikai elnök parancsára január 3-án Bagdadban meggyilkolt Kászem Szolejmáni tábornok.

Az iraki politikai helyzet javulóban, Irán továbbra is segít abban, hogy Irak stabilabbá s biztonságosabbá váljék. A térség külső beavatkozástól mentes szuverén fejlődésére irányuló politikája miatt Amerika óriási nyomást gyakorol Iránra, térdre akarja kényszeríteni, flottát küld a térségbe, aláássa az iráni békekezdeményezést. Irán maximálisan ellenáll, ugyanakkor a párbeszéd híve marad. Az USA agresszív politikájának tulajdonította a jemeni katasztrofális helyzetet is.

Noha az USA egyoldalúan felmondta a nemzetközileg szavatolt iráni atom-megállapodást, Irán kitart a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel vállalt kötelezettségének teljesítése mellett, kitart az atomfegyverek elterjedését tiltó egyezmény mellett. „A nukleáris energiát csak békés célokra akarjuk felhasználni” – szögezte le. Összességében meggyengült az amerikai hegemónia a térségben, az USA politikailag visszavonulóban. Bár ez nem fog máról-holnapra bekövetkezni, végbe fog menni – vélekedett. A kérdés: hogyan tudnak összejönni a népek, s felülkerekedni különbözőségeiken. „Senkire sem akarjuk rákényszeríteni az akaratunkat, azt szeretnénk, hogy a népek fejlődhessenek” – mondta.

Irán szerint nincs alternatívája a szíriai politikai rendezést célzó asztanai folyamatnak. A rendezésben részt vevő felek, Irán, Oroszország, Törökország annak dacára is együttműködik, hogy véleménye több fontos kérdésben eltér egymásétól.

A szomszédos Törökországhoz és Pakisztánhoz fűződő viszonyról szólva történelmileg erős, jó kapcsolatokról beszélt a három ország között, még ha viszonyuk nem is volt mindig felhőtlen. Meg kell találnunk a közös érdekeket – mondta.

Teherán Afganisztánban is politikai rendezést sürget. Trump „évszázad megállapodásának” kikiáltott közel-keleti amerikai béketerve csak papíron létezik, szembemegy az egész közel-keleti realitással. Nem törődik Palesztina egyetlen valós gondjával sem, nem válaszol egyetlen hosszú távú problémájára sem – mondta a Magyar Békekör iráni forrása.