A Magyar Békekörnek szombaton, 2020. február 22-én abban a megtiszteltetésben volt része, hogy vendégül láthatta Hamidreza Nafez Arefit, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetét.
A sajtó kizárásával rendezett zártkörű találkozón Arefi nagykövet átfogó, színvonalas tájékoztatást adott a Magyar Szakszervezetek Házának termét megtöltő hazai és külföldi hallgatóságának a közelmúlt fejleményeiről a Perzsa-öbölben és a Közel-Keleten, és válaszolt a hallgatóság kérdéseire.
A Magyar Békekör köszöni nagykövet úrnak, hogy eleget tett felkérésének, és lehetővé tette, hogy a Békekör tagjai és meghívott vendégei autentikus forrásból tájékozódhassanak Irán politikájáról és a térség kollektív biztonságának megteremtéséről az Öböl-menti országok együttműködésével.
Az elhangzottakra reagáló Simó Endre, a Békekör elnöke kijelentette: a Magyar Békekör magáénak vallja és támogatja Irán békés törekvését a térségben és a népek közötti együttműködésre épülő új geopolitikai etikai rend megteremtéséért.
A találkozó befejező aktusaként iráni vendégeink vendéglátóvá csaptak fel, és álló fogadást adtak az egybegyűltek tiszteletére.
Irán hormuzi béketerve amerikai ellenállásba ütközik – Magyar Békekör iráni diplomáciai forrásból

Hormuzi béketervével Irán arra törekszik, hogy az Öböl-menti nyolc ország belülről szavatolja a térség biztonságát, mert az idegen katonai erők jelenléte destabilizálja azt.
Az ENSZ Alapokmányából kiinduló terv a területi integritás, a be nem avatkozás és a békés együttműködés elvén alapul, és az Egyesült Államok ellenállásába ütközik – mondta a Magyar Békekör tudósítójának szombaton egy iráni diplomáciai forrás.
A nyolc ország közül négyen már igent mondtak a tervre, a többi négy sem válaszolt rá negatívan, bár Szaúd-Arábia még mindig abban bízik, hogy hasznát az USA jelenlétével biztosíthatja. Az Iránnal szomszédos Pakisztán közvetít Irán és Szaúd-Arábia között a kiegyezés érdekében.
Irakról szólva a Békekör forrása elmondta, hogy az Irakot is megszálló Iszlám Állam terrorszervezet ellen fellépő egyetlen komoly erő az iráni volt. Ebben a felszabadító harcban tűnt ki az amerikai elnök parancsára január 3-án Bagdadban meggyilkolt Kászem Szolejmáni tábornok.
Az iraki politikai helyzet javulóban, Irán továbbra is segít abban, hogy Irak stabilabbá s biztonságosabbá váljék. A térség külső beavatkozástól mentes szuverén fejlődésére irányuló politikája miatt Amerika óriási nyomást gyakorol Iránra, térdre akarja kényszeríteni, flottát küld a térségbe, aláássa az iráni békekezdeményezést. Irán maximálisan ellenáll, ugyanakkor a párbeszéd híve marad. Az USA agresszív politikájának tulajdonította a jemeni katasztrofális helyzetet is.
Noha az USA egyoldalúan felmondta a nemzetközileg szavatolt iráni atom-megállapodást, Irán kitart a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel vállalt kötelezettségének teljesítése mellett, kitart az atomfegyverek elterjedését tiltó egyezmény mellett. „A nukleáris energiát csak békés célokra akarjuk felhasználni” – szögezte le. Összességében meggyengült az amerikai hegemónia a térségben, az USA politikailag visszavonulóban. Bár ez nem fog máról-holnapra bekövetkezni, végbe fog menni – vélekedett. A kérdés: hogyan tudnak összejönni a népek, s felülkerekedni különbözőségeiken. „Senkire sem akarjuk rákényszeríteni az akaratunkat, azt szeretnénk, hogy a népek fejlődhessenek” – mondta.
Irán szerint nincs alternatívája a szíriai politikai rendezést célzó asztanai folyamatnak. A rendezésben részt vevő felek, Irán, Oroszország, Törökország annak dacára is együttműködik, hogy véleménye több fontos kérdésben eltér egymásétól.
A szomszédos Törökországhoz és Pakisztánhoz fűződő viszonyról szólva történelmileg erős, jó kapcsolatokról beszélt a három ország között, még ha viszonyuk nem is volt mindig felhőtlen. Meg kell találnunk a közös érdekeket – mondta.
Teherán Afganisztánban is politikai rendezést sürget. Trump „évszázad megállapodásának” kikiáltott közel-keleti amerikai béketerve csak papíron létezik, szembemegy az egész közel-keleti realitással. Nem törődik Palesztina egyetlen valós gondjával sem, nem válaszol egyetlen hosszú távú problémájára sem – mondta a Magyar Békekör iráni forrása.

Finom volt a süti…
Bármennyire ellenszenves is tud lenni a térségre jellemző hatalmi politika, egy dologban az összes ott aktív atomhatalom érdekei megegyeznek: nem akarnak újabb tagokat az atomklubban. Ha a kényes helyzet megborulna, Irán és Törökország nem habozna további lépéseket tenni a „tagság” elérése érdekében. Szaúd-Arábia esetében szintén fennáll ez a nyomás, amit most még ellensúlyoz az amerikai jelenlét, a nyugati kapcsolatok és a jó üzleti pozíció a világ piacain. De az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Egyiptom is dédelgetett ilyen terveket. A békés egymás mellett létezés egyelőre csak álom. Mind a saját pecsenyéjét sütögeti, és ehhez keresnek szövetségeseket.
„Hormuzi béketervével Irán arra törekszik, hogy az Öböl-menti nyolc ország belülről szavatolja a térség biztonságát, mert az idegen katonai erők jelenléte destabilizálja azt.”
Egyelőre ezek a katonai erők pórázon tartják pl. Mohamed bin Szalmán bin Abd al-Aziz asz-Szaúd koronaherceget is. De a helyzet egyenlőtlen és torzító (főleg az Egyesült Államok és Izrael javára), ez kétségtelen. Nagyon messziről kell indulni, ha a két legnagyobb öbölmenti ország (Irán ill. Szaúd-Arábia) javítani szeretné egymás viszonyát.
„A nyolc ország közül négyen már igent mondtak a tervre, a többi négy sem válaszolt rá negatívan, bár Szaúd-Arábia még mindig abban bízik, hogy hasznát az USA jelenlétével biztosíthatja.”
Iránon kívül Irak, Omán és Katar nyitott lehet a témára. További csoportosulások:
– a palesztinok kérdésében mutatott hozzáállás: Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és Katart nem elégíti ki Trump közel-keleti béketerve (Middle East peace plan), míg Bahrein, Omán és az UAE elfogadhatónak tartja
– az amerikaiak Irán elleni tengeri szövetségének tagjai az öbölmenti országok közül: Szaúd-Arábia, UAE, Bahrein (rajtuk kívül az amerikaiak, britek, ausztrálok, albánok a cselekvő részesei)
– a szíriai kérdésben egyértelműen elváltak egymástól Irán, Katar (+Kuvait), Szaúd-Arábia ill. az UAE érdekei
– Jemenben olykor kevésbé egyértelműen, de szintén
– Líbiában Haftár a közös pont az UAE és Szaúd-Arábia között, míg Katar az ellentétes oldalon áll
– Irán tekintetében az UAE és Katar jóval nyitottabb Szaúd-Arábiánál, Ománnal pedig jók Irán kapcsolatai.
„A térség külső beavatkozástól mentes szuverén fejlődésére irányuló politikája miatt Amerika óriási nyomást gyakorol Iránra, térdre akarja kényszeríteni, flottát küld a térségbe, aláássa az iráni békekezdeményezést.”
Itt egy kicsit átment a mesék világába is a nagykövet úr, hiszen a térség egyik aktív és jelentős szereplője – más aktorok mellett – éppen Irán, így egyes térségi ill. ahhoz közeli országok (pl. Irak, Szíria, Jemen) esetében nem lehet külső beavatkozástól mentes szuverén fejlődésről beszélni.
„Összességében meggyengült az amerikai hegemónia a térségben, az USA politikailag visszavonulóban.”
A vágyak testesültek meg a nagykövet úr szavaiban, de az tisztán látható, hogy a korábbi szereplők mellett „új” játékosok is sokkal hangsúlyosabban jelennek meg.
Keresőbe:
hormuz peace plan
coalition for hope iran
us maritime coalition iran
Olvasnivaló:
https://ahtribune.com/world/north-africa-south-west-asia/iran/3552-hormuz-peace-endeavor.html
https://www.politico.com/story/2019/09/17/us-saudi-arabia-allies-oil-attacks-1500738
https://news.sky.com/story/maritime-coalition-to-protect-ships-in-the-gulf-from-iran-may-be-needed-for-years-11924145
Fergeteg
2020-02-24 – 19:19
„“Összességében meggyengült az amerikai hegemónia a térségben, az USA politikailag visszavonulóban.”
A vágyak testesültek meg a nagykövet úr szavaiban”
Lehet, de a realitások talaján maradt, és azt is hozzátette, hogy az USA előbb utóbb ki fog vonulni a térségből, de az nem a közeljövőben lesz.
Így teljes a kép.
Így én is tudok jósolni. 🙂