Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a qrmány Döbrögisztán legnagyobb gondját
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre – a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén “mentőövet” dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
Soha nem látott magasságba, 4,5 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon idén, amit sokan elérhetetlennek gondoltak néhány éve. Jóllehet, több mint 100 ezren külföldön dolgoznak és 150 ezer körül mozog a közfoglalkoztatottak száma, azonban az eredmény így is rendkívül kedvező. A foglalkoztatás növekedését ugyanis évek óta az elsődleges munkaerőpiac bővülése támogatja, miközben elkezdett csökkenni a közmunkások száma.
Ahogy az a hosszú ideig tartó konjunktúrában lenni szokott, egyre komolyabbá vált a munkaerőhiány. Ma már az iparvállalatok több mint 90%-a, az építőipari cégek kétharmada, a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok mintegy 40%-a gondolja úgy, hogy a képzett munkaerő hiánya a legfőbb akadálya a termelésnövekedésnek. Egyre több vállalat van, amelyik kénytelen volt visszautasítani megrendeléseket vagy csúszott a projektek végrehajtásával. A legfrissebb adatok alapján 88 ezer betöltetlen álláshely volt a vállalati és a költségvetési szférában a harmadik negyedévben, ami 20%-os növekedés éves alapon.
A statisztikai hivatal azonban csak a bejelentett álláshelyekről tud, a Portfolio becslése szerint immár 300 ezer képzett dolgozó hiányzik Magyarországról, és ha a konjunktúra a következő időszakban is kitart, akkor ez a szám csak növekedni fog.
Így jutottunk el oda, hogy a foglalkoztatás bővülése – ami a válságból való kilábalás során jelentősen javította a potenciális növekedést – lelassulhat, és a legtöbb gazdasági elemző szerint a munkaerőhiány válhat a magyar gazdaság növekedésének legfőbb gátjává a következő időszakban. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy kormány, a szakmai szervezetek, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is igyekszik megoldást találni a munkaerőhiányra.
A probléma ráadásul nem úgy érkezett, mint derült égből a villámcsapás. Az elmúlt három-négy évben fokozatosan erősödött fel, amire a kabinet nem adott választ, csak annyit lehetett tudni, hogy a munkaerő külföldi utánpótlása nem opció, miközben egyre több szakértő egyre hangsúlyosabban hívta fel a figyelmet a problémára.
A potenciális növekedés és a magyar helyzet
Egy gazdaság potenciális növekedését három tényező határozza meg: a tőkeakkumuláció, a munka, valamint a teljes tényezőtermelékenység változása. (A potenciális növekedés a gazdasági teljesítmény hosszabb távon fenntartható ütemének mértéke, ciklikus tényezők nélkül.) Becslését komoly bizonytalanság övezi, de azonosítható, hogy egy ország esetében mely tényezők járulnak hozzá a GDP-növekedéshez. A kormányzat szerint 2,5-3%-os a magyar gazdaság potenciális növekedése, a nemzetközi elemzők ennél kissé alacsonyabbra teszik ezt a szintet. A 2018-as konvergenciaprogram szerint Magyarországon a válság óta a munka volt a legfontosabb tényező, ami nem is csoda a megvalósult intézkedések (aktivitás növelése, nyugdíjazás szigorítása) tükrében. A fenntartható növekedéshez – különösen, hogy a munkatényező fogyóban van – szükséges, hogy a motor szerepét átvegye a termelékenység növekedése, amit versenyképességi reformokkal és kiszámítható üzleti környezet biztosításával lehet megvalósítani.
Az MNB régóta sürgeti egy átfogó versenyképességi csomag megvalósítást, amely elvezethet oda, hogy a magyar gazdaság 2030 környékére utolérje Ausztria fejlettségét (de legalábbis annak 80%-át). A közgazdászok számára világos, hogy nem folytatható tovább a válság óta sikeres modell, amely arra épült, hogy minél több embert be kell vonni a munka világába, hiszen demográfiai korlátokba ütközünk.
A Portfolio becslése szerint nem is olyan sokára:
Vagyis elérkezett az az időszak, amikor már nem lehet érdemben több dolgozót bevonni a munka világába.
Az MNB ezt felismerve készítette el versenyképességi csomagját, amely szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. Ez kevesebb dolgozót tenne szükségessé az állami szférába (akiket felszívna a versenyszféra) és csökkenthető lenne a bürokrácia. A program többek között új adóreformot sürget, demográfiai fordulatot, iparstratégiát, tőkeintenzív növekedést, aktív bérpolitikát és a magyar kkv-k támogatását, hogy képesek legyenek beruházásokkal versenyképesebbé válni.
Tavasszal elkészítette javaslatcsomagját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, amelyet a Portfolio ismertetett elsőként részletesen. Eszerint a digitalizáción és a hatékonyságjavuláson keresztül jelentősen csökkenthető a közszféra mérete, az ott dolgozók egy részének a vállalatoknál kell elhelyezkednie. Programokat kell indítani a vállalatok digitalizációjának erősítésére, ami végül magasabb nyereségességhez vezet. A külföldön dolgozók hazacsábításához pedig gyors béremelés kell, aminek a járulékok intenzív csökkenésével kell járnia.
Habár először arról szóltak a hírek, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács idén megtárgyalja a javaslatokat – az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatival együtt – és elkészül a kormány programja, erre azonban nem került sor.
Arra viszont igen, hogy a kabinet decemberben váratlanul heves tiltakozások közepette lazítsa a Munka Törvénykönyvét: 400-ra emelte a lehetséges túlórák számát és 36 hónapra a munkaidőkeretet. Ez átmenetileg csillapíthatja az egyre fokozódóbb munkaerőhiányt, fellélegezhetnek egyes cégek, kissé növelheti a GDP-t, azonban hosszú távon biztosan kontraproduktív a lépés. Ugyanis:
- a jelentős túlóráztatással – ha nem is mondanak fel, de – csökkenhet a munkavállalók elkötelezettsége, lojalitása, így hiába dolgoznak több időt, a túlóra nem lesz túl hatékony, így a termelékenység drasztikus romlásával járhat (nem csak a túlórák, hanem a munkavégzés egész ideje alatt).
- A vállalatok halogathatják a tőkeberuházásokat, hiszen ameddig tudják növelni a munkaórákat, addig sokan inkább ezt választják a nagyobb tőkeigényű fejlesztések helyett.
- A kiemelkedően sok túlóra a munkavállalóra nézve egészségügyi kockázattal is jár, ami megint csak ronthatja a termelékenységüket.
- A gazdasági ciklus egyszer fordulni fog, és az új szabállyal bizony a következő válságból való kilábalás is tovább tarthat a munkaerőpiac számára, mint korábban, miután egy törékeny makrogazdasági helyzetben inkább lehet jellemző majd a túlóráztatás, mint az új dolgozók felvétele.
- Végül van egy elvontabb szempont is: a mostani lépés felfogható úgy, hogy a gazdaságpolitika erőteljesen beleszólt, hogy az állampolgárok miként tudnak döntést hozni a munkaidő-szabadidő választás kérdésében. Ezzel önmagában nincs probléma, az állami szabályozók már csak ilyenek. Felmerül azonban, hogy mi ennek az ideális mértéke. A friss szabályok akár heti plusz egy napi munkát is lehetővé tesznek, de mi lesz, ha a munkaerőhiány jövőre is feszíteni fog? Meddig érdemes folytatni a munkaerőpiac rugalmassá tételét? Biztos, hogy az így nyert GDP-növekedés a magasabb jólétet szolgálja?
A munkaerőhiány elvezethetett volna oda, hogy egyes cégek nem tudják megkerülni a szükséges hatékonyságnövelő beruházásokat (munka tőkével való helyettesítése), miközben a gyengébbek elkezdtek volna kihullani (és a munkaerő a magasabb termelékenységű cégek felé vándorol). A túlóratörvény azonban ezt a folyamatot jelentősen lelassítja.
A 2018-as tavaszi konvergenciaprogramban úgy fogalmazott a kormány, hogy
A kabinet azonban végül újra a mennyiségre helyezte a hangsúlyt. A munkaerő (ismételten) mennyiségi fókuszú megközelítése pedig stabilizálja a helyzetünket a közepes jövedelem csapdájában. Hiába hallhatjuk ugyanis, hogy Magyarország nem a bérmunkára szeretne berendezkedni és nem arra akarja építeni a versenyképességét, hogy összeszerelő-üzemként működjünk tovább, idén mégis ebbe az irányba léptünk a modernizáció, szerkezetátalakító termelékenységnövelés helyett. Miközben mindannyian tudjuk, hogy a sikeres országokban a felzárkózást a munkaerő minőségének javítása (színvonalas oktatás és egészségügy) és a termelékenység növekedése hozta el.
(portfolio)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: A balrad.ru véleménye szerinta MAGYAROK és a RENDSZERT HŰEN KISZOLGÁLÓ qrmányok problémái NEM UGYANAZOK, VISZONT ÉLESEN SZEMBEMENNEK egymással.
A rendszerváltás ótai qrmányaink elpocsékolták a MAGYAROK ORSZÁGÁT, kilátástalanságba hajszolták, nomorba és jogfosztottságba taszítva üldözik a HATÁRAINKON BELÜLI MAGYAR LAKOSSÁGOT, a multicégek összeszereldéit kiszolgáló biorobotok tartózkodási helyévé formálták egykori hazánk területét!
Ilyen körülmények között könnyen megérthető, hogy a VALÓDI ÉRDEKKÉPVISELET NÉLKÜL HAGYOTT MAGYAROK és a profitéhségtől hajszolt multicégek érdekeit mindenben szolgai módon kilégíteni törekvő qrmány céljai NEM ESHETNEK EGYBE!
A tulajdonképpen a Gyarmati Intéző Bizottság jogcímmel FÖLRUHÁZOTT qrmányként emlegetett ilyen – olyan összetételű NÉP – ÉS MEMZETELLENES BŰNSZERVEZETEK a magyar nép vagyonáért járó júdáspénz és a biorobotok után kialkudott fejpénzért BÁRMIT MEGTESZNEK AZ ÉLŐ MUNKERŐ BIZTOSÍTÁSA érdekében!
BÁRMIT! Ha kell betelepítenek! De a kötelezettségeiket teljesíteni fogják!
NEKÜNK – MAGYAROKNAK! – SAJÁT ORSZÁGRA VAN SZÜKSÉGÜNK! Ha ezt a célt nem vagyunk képesek elérni, nekünk végleg és visszavonhatatlanul VÉGÜNK!
MÁRPEDIG EZT A CÉLT BÁRMILYEN ÁRON! – DE TELJESÍTENI KELL!
Ez pedig csakis alapvető és teljeskörű társadalmi változással érhető el.
Valljuk meg őszintén: qrmányunk áll nyerésre VELÜNK SZEMBEN!
Nem azért, mert qrmányunk erős!
Azért, mert MI HAGYJUK MAGUNKAT!
Az hogy jobbat AKARUNK! – az:
Még nem elég!
Nem elég megborzongni,
de lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
fagyot is bírjon el,
ki acél akar lenni,
suhogni élivel.
Nem elég álmodozni.
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el;
jövőnket – tudni kell!
Nem elég a célt látni;
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer!
Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell: – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell: – az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
Nem elég – a Világért!
Több kell: – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most: – népedért!
Nem elég – Igazságért!
– Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!
Magyarán az álami vagyont privatizálták,
és Mexico tipusu összeszereldéket épietettek ki.
Azt az uniotol kapott 40 milliárd eurot is ellopták.
Boldog ujévet Bulgária 2 -ben
https://www.youtube.com/watch?v=2AXk9AzHNxA
Igor, ez a példa mutatja, hogy Bulgária sokkal demokratikusabb ország, mint magyarország!
Nálunk sohasem ölnének meg egy újságírót (lekopogtam), azért, amit ír, mert nálunk minden magyar ember leírja, név szerint a saját idővonalán, hogy XY képviselő, miniszter, unokatesó, stb. mennyit lopott. Mi 5 millió oknyomozók országa vagyunk, nálunk lehet okot nyomozni, mert úgysem változik semmi, a magyar (bagaméri) paraszt megyen ezekre szavazni, mert “nincs másik”. Ezért nálunk nem kell megölni senkit sem, mert nincs tétje a dolognak! Bulgáriában (és példaként hozott Oroszországban) van tétje, mert ott ha valaki lebukik egy oknyomozás által, akkor befizetnek egy szibériai kalandtúrára.
3×8 óra helyett 2×12 óra!
Az eddigi harmad helyett most a fele időd a hűbéruraké!
Gratulálok, bagamériek, nem fázunk, mert orbán viktor a királyunk!
Váci Mihály verse után mit lehet mondani???
…azt hogy : Úgy legyen !
A békétlenség technológiájához három dolog szükséges;
1, mindenek előtt gazdasági érdek,
2, valamilyen vélt, vagy valós sérelem, igazságtalanság,
3, felkorbácsolható, identitás alapú (nemzeti, vallási, ideológiai, stb.) érzelem.
BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK MINDENKINEK!