Kiszámolták, mi lenne velünk az EU nélkül, és az eredmény elborzasztó

A számításoknak két fő vonulata van: egyrészt azt nézték, hogy az országok GDP-je hogyan alakult volna a jelenlegihez képest, illetve milyen jóléti előnyök vagy hátrányok származtak volna abból, ha nincs egységes piac. Ezen belül két forgatókönyvet is végigfuttattak, az első szerint az Európai Uniót regionális kereskedelmi megállapodások helyettesítik, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlása nem biztosított olyan mértékben, mint az EU keretei közt. A másik szerint pedig regionális egyezségek sincsenek, az európai államok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kereskednek egymással.

A számok azt mutatják, hogy az áruforgalmat átlagosan 109 százalékkal növelte meg a piac egységessége, a szolgáltatások pedig 58 százalékkal magasabb szinten állnak. A jóléti előnyök átlagosan 4,4 százalékra tehetők az integrált kereskedelemnek köszönhetően, a mérték azonban elég nagy szórást mutat az egyes országok között.

Általánosságban azt a nem meglepő következtetést vonják le, hogy a kis méretű, nyitott gazdaságok sokkal inkább haszonélvezői az európai egységnek, mint nagyobb és zártabb társaik. A másik konklúzió az, hogy a kelet-európai országok látványosan kiemelkednek mint az egységes piac nyertesei.

Magyarországot egyetlen tagállamként még nevesíti is az összefoglaló, arra hozva példát, hogy mennyire sokat jelent az európai piachoz való tartozás. A szerzők szerint legjobb esetben is

a magyar GDP 4,7 százaléka nem lenne meg egységes piac nélkül, a legrosszabb forgatókönyv szerint azonban 17,7 százalékos lenne az elmaradásunk a mostani állapothoz képest.

Pedig ez a tanulmány csak a közös piac hatásaival foglalkozott, vagyis nem vette figyelembe az Európai Unió által a szegényebb országoknak – így hazánknak is – folyósított támogatások hatását a GDP-re. Holott ez is nagyon jelentős. A Miniszterelnökség megrendelésére a GKI és a KPMG által elkészített elemzés (innen letölthető) szerint a támogatások nélkül 2007 és 2015 között a GDP növekedés helyett csökkent volna (a különbség több mint 6 százalékpont), akárcsak az életszínvonal, szakszerűbben fogalmazva a háztartások fogyasztása (itt 11 százalékpont az eltérés).

Visszatérve a kereskedelmi előnyökre, az alábbi ábra bal oldali, zöld térképe azt mutatja, hogy az áruforgalom mennyivel nagyobb az egyes országokban ahhoz képest, mintha nem jött volna létre 1993 óta az egységes piac, a jobb oldali, kék térképen pedig a jóléti előnyök mértéke látható.