A termelőerők kapitalista-szocializmussá fejlődésével a hanyatlóvá, rothadóvá váló kapitalizmus világméretekben már képtelen uralkodni az általa kifejlesztett termelőerők felett.
Az írás párhuzamot von a modern bérmunka és az ókori rabszolgaság között, rávilágítva, hogy a kapitalista demokrácia szabadsága valójában kényszerválasztás a bérmunka és az éhhalál között.
A fasiszta-kapitalizmus a gondolkodó emberré válás a kommunizmus ellen harcol, a kizsákmányolás, az élősködés jogáért, de ezt csak erőszakkal teheti meg. A proletárdiktatúra a fasiszta-kapitalizmus erőszaka elleni erőszak, háború a fasizmus ellen.
Az osztálytársadalmakban osztályuralom valósul meg és osztályharc folyik, hol lappangva, hol nyíltan, még akkor is, ha az osztályok tagjai ezt nem ismerik fel, nem ismerik el.