A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan – SaLa morzsái
Kádár János – A fejlett szocialista társadalom építésének útján: SaLa könyvespolca
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
Kádár János – A fejlett szocialista társadalom építésének útján ->
A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan
Az objektíven létező világ a következetesen objektív tudomány szerint materiális, minden ami létezik az anyag, más nincs, ami mindörökké mozgásban, változásban van. Az anyag dialektikusan a természet törvényei szerint kölcsönhatásokban, ellentmondásokban változik, fejlődik. A formák keletkeznek, változnak, fejlődnek, a megértéséhez a történetüket is ismerni kell.
A materialista dialektika tudományos világnézetének ismerete elkerülhetetlen a gondolkodó emberré váláshoz. Ez a marxizmus-leninizmus, a gondolkodó emberek világnézete, a kommunizmus megvalósításához, az emberiség megmaradásához ez az egyetlen lehetőség. Az emberiségnek ezen az úton kell járnia, ha meg akar maradni.
A kapitalizmus fasiszta-kapitalizmussá változott, világnézete az idealizmussal és a vallással terhelt zavaros, tudománytalan, a pusztulásba vezeti az emberiséget. A bér-rabszolgaság fenntartásához azonban a tudományos világnézet és képviselőik a kommunisták ellen kell harcolnia.
„A dialektikus materializmus … egységes felfogás alapján átfogja a természet, a társadalom és a gondolkodás egész bonyolult hálózatát, s amely szervesen egyesíti magában a valóság megmagyarázásának és elemzésének filozófiai módszerét a világ gyakorlati-forradalmi megváltozásának eszméjével. … A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan, az a felfogás, amely szerint nincs a világon semmi más, mint anyag és az anyag mozgásának és változásának törvényei. … A dialektikus materializmus engesztelhetetlen ellensége a természetfölötti lényekre vonatkozó különféle elképzeléseknek, bármilyen köntösbe bújtatja is ezeket a vallás és az idealista filozófia. A dialektikus materializmus által kidolgozott dialektikus fejlődéselmélet (dialektika) rávilágít azokra az általános törvényekre, amelyek folytán az anyag mozgásának és változásának, az alacsonyabb rendű formákból a magasabba rendű formákba való átmenésének a folyamatai végbemennek. … A dialektikus materializmus, fejlődő tudomány. Elvei és tételei a természettudomány minden nagy felfedezésével, a társadalmi élet formáinak változásával konkretizálódnak, fejlődnek, magukba olvasztva a tudománynak és az emberiség történelmi tapasztalatának új feladatait.“ – Marxista fogalomlexikon
„dialektikus materializmus: a természet, az emberi társadalom és a gondolkodás egyetemes fejlődéstörvényeiről szóló tan. A marxista-leninista párt világnézete. Dialektikus materializmusnak — Sztálin meghatározása szerint — azért nevezzük, mert nézőpontja, melyből a természet jelenségeit vizsgálja, módszere, mellyel őket tanulmányozza és megismeri dialektikus (lásd: dialektika), elmélete pedig, melynek segítségével a természeti jelenségeket megérti és megmagyarázza — materialisztikus (lásd materializmus). A dialektikus materializmus nem csupán a világ megismerésének, hanem egyben átalakításának forradalmi elmélete: a forradalmi cselekvés vezérfonala. Alkotói Marx és Engels, legjelentősebb továbbfejlesztői Lenin és Sztálin.“ – Idegen szavak marxista magyarázattal
SaLa
Dialektikus materializmus tudományos világnézete
A mindörökké mozgásban lévő anyag a kölcsönhatásokban a természet törvényei szerint változik, dialektikusan fejlődik az összetett és bonyolult formákba. A dialektikus materializmus a mozgás és a fejlődés álláspontjáról történeti fejlődési folyamatként vizsgálja a világot. Ebbe a változásba, fejlődésbe a tudatosságot, a célszerűséget a saját létérdekében csak a gondolkodó anyag képviseli, aki ezért megismeri az objektíven létező világot, a természet törvényeit.
A mozgás a mindörökké mozgásban létező anyag alapvető sajátossága, nincs anyag mozgás nélkül és nincs mozgás anyag nélkül. Az anyag és a mozgás szoros összefüggéséről tanúskodik a tömeg és az energia megfelelésének törvénye.
A fejlődés az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendű felé, az egyszerűtől a bonyolult felé tartó mozgás. A fejlődés „célja, kényszere, mozgatója, evolúciója“ a forma ellenálló képességének a növelése a károsító hatásokkal szemben, ehhez azonban a formának is változnia kell.
A dialektikus materializmus dialektikus, mert az anyagi formákat kölcsönhatásukban, ellentmondásaikban, a keletkezésüket, változásukat, fejlődésüket történetükben vizsgálja, materialista, mert a világnézete szerint minden létező az anyag, más nincs, és az anyag mindörökké mozgásban változásban létezik. A dialektikus materializmus az ismeretelméletbe belefoglalta a gyakorlatot, A objektív igazság az, amit az objektív valóságban a tudományos módszerrel bizonyíthatóan létezik.
„A filozófia és az emberek gyakorlati tevékenysége: A filozófia jelentős hatást gyakorol az emberi életre azzal, hogy tanulmányozza a valóság és a megismerés általános törvényeit, ezek alapján kidolgozza a világnézetet és a megismerés általános módszerét. Az emberek magatartása, a gyakorlati tevékenységükben követett elvek függnek általános nézeteiktől, azoktól a filozófiai eszméktől, amelyek tudatukat uralják.
Azok például, akik az idealista világnézet hatalmába kerültek, egyéni életükben sokszor nagy teret engednek az istennek vagy valaminő más természetfölötti erőknek. Inkább a sorsukra hagyatkoznak, mint az őket környező valóság változásait meghatározó törvények ismeretére. Ezzel szemben azok, akik elsajátították a marxista világnézetet, tevékenységükben a valóság objektív törvényeinek ismeretére támaszkodnak. Fő céljuk nem az, hogy a fennálló életfeltételekhez alkalmazkodjanak, miként a polgári idealista világnézetű emberek, hanem az, hogy ezeket a feltételeket szüntelenül tökéletesítsék, módosítsák.
Emellett a filozófiának, nevezetesen a dialektikus materializmusnak a gyakorlattal való összefüggése más úton is megvalósul: a dialektikus materializmus módszertani funkciójának megvalósulása révén. A valóság általános törvényeinek tanulmányozása alapján a dialektikus materializmus megfogalmaz meghatározott elveket vagy posztulátumokat, amelyeket a gyakorlati tevékenységben valamely feladat megoldásánál be kell tartani, más szóval, kidolgozza a cselekvés módszerét, a valóság forradalmi átalakításának módszerét.
Anyag és tudat: Az idealista filozófia rendszerint tagadja az anyag objektív valóságát. Egyes képviselői úgy vélik, hogy anyag egyáltalán nem létezik, hogy az anyagot a materialisták találták ki ateista következtetéseik megalapozása céljából (Berkeley). Mások az anyagot érzetkomplexumnak nyilvánítják (Mach). Ismét mások úgy tüntetik fel, mint az eszme fejlődésének eredményét a tudattól függő, belőle származó valamit (Hegel). … „Az anyag — írja Lenin, e fogalom dialektikus materialista meghatározását adva — filozófiai kategória, amely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, visszatükrözött, érzeteinktől függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgál” “ – Marxizmus-leninizmus filozófiája
SaLa
Materializmus tudományos világnézete
Csak az anyagi világ létezik! Minden létező az anyag! Más nincs! Ez a materializmus lényege, az objektív világ megismerésének tudományos alapja! Az anyagon kívül a következetesen objektív tudomány szerint más nem létezik, így csak az anyag spontán mozgásával, változásával, az egyszerűből az összetettbe, a bonyolultba fejlődésével jöhetett létre minden ami létezik, így a gondolkodó anyagi forma, az ember is a földön (kivétel a gondolkodó anyag tudatos alkotásai).
A világot következetesen objektíven csak a dialektikus materializmus tudományos világnézetére alapozott tudományos módszerrel lehet és csak ezzel érdemes vizsgálni. Ez a marxizmus-leninizmus tudományos világnézete. Bármely tudományos és gyakorlati eredmény csak a materializmus alapján és a természet törvényei szerint jöhet létre, még akkor is, ha erről a létrehozónak fogalma sincs, nem érti vagy éppen tagadja! Az objektív világ materiális természetű és csak a természet törvényei alapján változik fejlődik az összetett, bonyolult formákba.
„Osztálytársadalomban a filozófia mindig pártos. Amikor a filozófia kidolgozza az egész világra, az egész környező valóságra vonatkozó nézetek rendszerét, egyszersmind kifejezi és védi valamely osztály vagy társadalmi csoport érdekeit. Az osztályok és a társadalmi csoportok a filozófiai nézetek révén értelmezik elméletileg helyzetüket a társadalomban viszonyukat a környező valósághoz, a benne zajló folyamatokhoz. A filozófia mint valamely osztály világnézetének az alapja formálja ezen osztály gondolkodás- és cselekvésmódját, szükségleteit és eszményeit.
A materializmus rendszerint a haladó osztályokkal függ össze, amelyeknek érdekük a történelmi haladás, az idealizmus viszont a reakciós osztályokkal, amelyek a fennálló állapotokat védelmezik. A társadalom haladó rétegeinek érdekeit kifejező materializmus a tudományra támaszkodik, a tudomány adataival operál; ezzel szemben az idealizmus rendszerint a vallással függ össze, a vallás dogmáira támaszkodik, és a vallás szükségességét indokolja. …
A marxista filozófia kialakulása a társadalom és a tudomány fejlődésének szükségszerű következménye. A marxizmus filozófiája a proletariátus érdekeit fejezi ki, s ezért a társadalmi fejlődésnek abban a szakaszában jön létre, amikor a történelem porondján a munkások önálló társadalmi erőként lépnek fel, és harcolnak az életfeltételek megváltoztatásáért.“ – A marxizmus-leninizmus filozófiája
„Materializmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indult ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét az objektív valóság az elsődleges, és a tudat, a gondolkodás az anyag által meghatározott. A materializmus ellentéte az idealizmus, amely a szellemet, az eszmét, a gondolkodást, a pszichikait, a szubjektívet tekinti elsődlegesnek.“ – Filozófiai kislexikon
„Ha elismerjük, hogy a természetben objektív törvényszerűség uralkodik, s hogy a természet objektív törvényszerűsége megközelítő hűséggel visszatükröződik az ember fejében, akkor ez materializmus.“ – LENIN MATERIALIZMUS ÉS EMPÍRIOKRITICIZMUS
SaLa