
- Az emberiség törekszik a világ megismerésére, mert ez a létét védi, biztosítja, de ez csak akkor eredményes, ha az objektív valóságot kutatja és nem a képzelet útján jár.
- Az idealista világnézet, állítás, magyarázat gyengesége, hibája a tudományos következetlenség, nem képes elszakadni a képzeletétől és az objektív valóságban maradni, makacsul ragaszkodik kitalált elképzeléséhez, még akkor is, ha a valóság rácáfol.
- Az idealista nem képes, nem akar következetesen az objektív valóságra alapozottan gondolkodni, nem támaszkodik következetesen a tudományos módszerre és világnézetre, gyakran éppen hogy nem.
- Az idealista állítás hibája, hogy a világról alkotott képe végeredményében, összességében nem az objektív igazság, mert a tudományos módszer ezt nem igazolja, így állításai, világnézete nem tudományos értékű.
- A materialista világnézet, ha következetesen támaszkodik a tudományos módszerre és világnézetre, állításainak, magyarázatainak az objektív igazságnak és valóságnak kell megfelelnie, a képzelet és a spekuláció is ennek van alárendelve.
- Ennek legfejlettebb formája a dialektikus és történelmi materializmus, ami a marxista-leninista világnézet filozófiai alapja.
- Csak a dialektikus materialista világnézet és a tudományos módszer alkalmas az objektív világ megismerésére, az idealizmus módszere, a képzelődés, a tudományos következetlenség erre alkalmatlan.
SaLa
