Kommunista demokrácia
Kommunizmusban a termelőerők már olyan fejlettek, hogy a megtermelt értékek elosztása már nem a munka, hanem a szükségletek szerinti. Azonban a létszükségleteknek megfelelően a termelést dominánsan már a társadalom érdekében a robotok végzik, amit a tudományos világnézetre alapozottan demokratikusan szerveznek meg. A kommunizmusban a munka a hagyományos értelemben megszűnik, mert nem a létfeltételek megteremtése a motiváló, a hajtóerő, így megszűnik az egymás elleni harc, már nem farkasa az egyik ember a másiknak, mert erre nincs szükség.
Mivel az ember az ember-állat, ezért a létfeltételeiért, ha szükséges küzd, harcol akár az embertársai ellen is. A kommunizmusig ez a tendencia, így az ember-állat a kapitalizmus végéig még csak a gondolkodó állat. Gondolkodó emberré csak akkor válhat, ha a létszükségletei biztosítva lesznek, ami csak a kommunizmusban válik, válhat valóra. Azonban, ha a fasiszta-kapitalizmus, a gondolkodó állat válik uralkodóvá, akkor a földön a gondolkodó anyag kipusztul és nem jut el az emberiség a kommunizmusba, nem válik gondolkodó emberré. Jelenleg a gondolkodó állat, a kapitalizmus az úr a földön és száz millió számra pusztítja az emberiséget, a háborúkkal, népirtásokkal, a válságokkal.
A kommunizmusban a társadalom életét a valódi egyenjogúságon alapuló demokráciában szervezik, a cél a társadalom és az egyén harmóniája, az emberiség érdekének a védelme. A társadalom életének központi szervezője az állam már nem az osztályuralom eszköze, nincsenek társadalmi osztályok, mindenki egyenlő, diktatúrára nincs szükség, az ember-állat gondolkodó emberré válik.
A demokratikus szervezeteknek a tudományos világnézetre támaszkodva nagyon magas színvonalon kell szerveznie a társadalom életét, mert csak így lehetséges a társadalom, az emberiség érdekében az egyensúly, a biztonság megtartása, a megfelelő döntések megalkotása.
Az emberiség csak a szocialista/kommunista demokráciában válhat gondolkodó emberré. A szocialista/kommunista demokrácia a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, amit a kollektivizmus tesz lehetővé. A szocializmus/kommunizmusban a termelőeszközök kollektív tulajdona és működése teszi lehetővé az emberiség megosztottságának megszűnését.
Azonban ez még csak a fantázia birodalma, a ma élő emberek még ezt nehezen érthetik meg, mert az ember még az embernek a farkasa, az egyéni érdekeit ez motiválja. Ezt a jövőképet megfogalmazni még csak idealista módon a képzelet segítségével lehetséges csupán.
Gondolkodó emberré válni azonban csak a valódi demokráciában, az emberi jogok biztosításával, egyenrangú, egyenjogú kollektívákban, a tudományos világnézettel lehet, ez a kommunizmus. Ha ez nem történik meg, akkor az emberiség, a gondolkodó anyag elpusztul.
„Individualizmus: a burzsoá ideológiára és erkölcsre jellemző alapelv, amely az egyes személy érdekeit szembeállítja a társadalom érdekeivel; az egyéniség bálványozása, előtérbe helyezése. … Az individualizmus valamennyi formájában idegen a szocializmustól, amely a kollektivizmust állítja vele szembe.“ – Marxista fogalomlexikon
„kollektivizmus (lat. collectivus — összegyűjtött): a társadalmi élet és az emberi tevékenység elve, az individualizmus ellentéte. … A szocialista társadalomban a kollektivizmus a társadalmi élet valamennyi szférájában az emberi kapcsolatok egyetemes elvévé, a kommunista erkölcs egyik legfontosabb követelményévé válik. A szocialista termelési viszonyokat kifejező kollektivizmus társadalmi alapja a szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a kizsákmányolás megszűnése. A kollektivizmus a társadalom és az egyén között olyan viszonyt tételez fel, amelyben a társadalom egészének fejlődése kedvező feltételeket teremt az egyén fejlődése számára, az egyén fejlődése pedig az egész társadalom haladásának feltétele. … A kollektíva gondoskodik az emberről, szükségleteinek kielégítéséről, az egyén erőinek és tehetségének teljes kibontakoztatásáról. A kollektivizmus elve nem jelenti az egyéniség felszámolását; ellenkezőleg, az ember csak a kollektívában bontakoztathatja ki képességeit és tehetségét. A kommunizmus a kollektivizmus legmagasabb rendű formája.“ – Filozófiai kislexikon
SaLa