Következtetés, hipotézis, tudomány
Valami létének az állítása csak akkor tekinthető objektív igazságnak, ha az bizonyíthatóan megtalálható, megvalósítható a valóságban. A következetesen objektív tudomány eredményeire támaszkodó következtetés még csak (tudományos) hipotézis addig, amíg még nem bizonyították be a valóságban, ami lehet igaz, de hamis vagy pontatlan is, amit csak a tudományos módszerrel lehet igazolni. A tudományos módszer a valóságban igazolja állításait, így bizonyítja az objektív igazságot.
Vannak olyan gondolatok, hipotézisek, amelyek tudományos alapon következtetések, de valószínűleg közvetlenül – soha – nem bizonyíthatók be, ilyen például a világ keletkezése, mérete, valójában milyen a csillagok belseje, stb. Azonban ez gyökeresen különbözik az idealizmustól, mert következetesen a tudomány eredményeire, a tudományos módszerre, világnézetre támaszkodik, az idealizmus pedig megmarad a képzelet színvonalán, eltávolodik a tudományos módszertől és a fantázia birodalmába jut. A képzelt valami, ha nincs párja a valóságban az még csak fantázia.
A sok ismeretlen miatt azonban gyakran nehéz dönteni, hogy mi tartozik az objektív valósághoz és mi még alapvetően csak a képzelet, a fantázia birodalma. A következetesen objektív világnézet a következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodva azonban segít az objektív valóság megismerésében. Ezen az úton jár marxizmus-leninizmus, a kommunisták világnézete!
következtetés: gondolati művelet; egy vagy több ítéletből (a következtetés un. premisszákból) új ítélet (ún. zárótétel vagy konklúzió) levezetése. A premisszáktól a zárótételhez való átmenet a logika szabályai (levezetési szabályok) szerint történik. – Filozófiai kislexikon
„A premissza jelentése: egy olyan állítás vagy összefüggés, amelyet igaznak fogadunk el, és amelyből következtetéseket vonunk le. Filozófiai értelemben a premisszák az érvek alapját képezik, és segítenek alátámasztani a konklúziót.“
„hipotézis: Igazolásra váró elv, felállított elképzelés, megállapítás egy megfigyelt tény magyarázatára, a tapasztalat és valószínűségi következtetések alapján; feltevés.“
„A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. … A tudományos ismeretek folyamatosan új ismeretekkel bővülnek, kiegészítve tudásunkat és pontosítva az elavult, pontatlannak bizonyult tudáselemeket. … a tudomány … csak azokat a megismerési formákat jelenti, amelyeket meghatározott módon tudományos módszer alapján végeznek.“
tudomány: a társadalmi tudat egyik formája, szisztematizált ismeretek történelmileg kialakult rendszere, melyeknek igazságát a társadalmi gyakorlat állandóan ellenőrzi és pontosabbá teszi, korrigálja. – Filozófiai kislexikon
SaLa