Nem tudomány
A nem tudomány az, amelynek állításai nem következetesen a tudományos módszerre és világnézetre támaszkodik! Ilyen az idealizmus és a vallás, amely lényegében a képzelet színvonalán marad az állításaival és világnézetével, bár a tudomány eredményeit felhasználja a tudománytalansága bizonyítására. Az objektív valóság megismerésére csak a tudományos módszer és világnézet alkalmas, mert állításai az objektív valóságban ellenőrizhetőek. Csak ez a tudomány!
Amely elmélet, hipotézis, magyarázat nem következetesen és ellenőrizhetően az objektív valóságra támaszkodik az nem felel meg a tudományos módszernek, így az nem tudományos értékű, az a fantázia birodalma, a képzelet világa, mivel nem a valóságot tükrözi, ezért az nem tudomány!
Az objektív valóságtól elrugaszkodva a képzelet által alkotott elmélet, hipotézis, magyarázat, világnézet nem tudományos értékű, így nem nevezhető tudománynak sem! Ez jellemző az idealizmusra és a vallásra, a tudományos világnézet ellenfeleire.
A tudományos világnézetet a marxizmus-leninizmus útján járó kommunisták képviselik.
Sok még az ismeretlen, ezért szükségszerűen sok a fantázia, a spekuláció, ezért gyakran nehéz eldönteni, hogy melyik állítás az objektív igazság! Csak óvatosan, körültekintéssel, azaz tudományos módszerrel és világnézettel kell kezelni, hozzáfogni a vizsgálathoz, az értékeléshez!
Az idealizmus ismeretelméleti forrásai magának a megismerési folyamatnak néhány lényeges sajátosságában gyökereznek. A megismerő tevékenység olyan rendkívül fontos és nélkülözhetetlen mozzanata, mint az elvonatkoztatás, az absztrahálás — különösen ha tudatos kontroll nélkül megy végbe —, magában rejti az idealista torzítás lehetőséget. … Az idealizmus ismeretelméleti gyökerei közé tartozik az az egyszerű tény is, hogy a megismerés közvetlenül mindig egy-egy ember, egy-egy megismerő szubjektum tevékenysége, vagyis hogy minden megismerés az objektív világ szubjektív visszatükrözése; tudati aktus, amelyben a külvilág, a lét az észlelésnek és a gondolkodásnak a megismerő szubjektum belső világában visszatükröződő objektumaként jelenik meg. … Az idealizmus osztálybázisa a társadalmi-történelmi fejlődés feltételeitől függően változó. Általánosságban az idealizmus a hanyatló, a társadalmi progresszivitással szembekerülő osztályok ideológiája. – Filozófiai kislexikon
vallás: „…azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése az emberek fejeben, melyek mindennapi létezésük felett uralkodnak, olyan visszatükröződése, amelyben a földi hatalmak földöntúli hatalmak formáját öltik. (Marx—Engels Művei. 20. köt. 309. old.) … A vallásos fantázia szülte természetfeletti lények, a túlvilági életre vonatkozó képek letörölhetetlenül magukon viselik földi eredetük bélyegét;” … A vallás történeti jelenség, amelyet elkerülhetetlenül hoztak létre egy bizonyos fejlettségi fokon a társadalom életfeltételei, és amely az osztály nélküli kommunista társadalomban megszűnik. … Marx mondotta, „…a vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen”. (Marx—Engels Művei. 1. köt. 378. old.) … a vallás, Marx kifejezésével, „a nép ópiuma”, és a vallás által kifejezett tiltakozás csupán „a szorongatott teremtmény” passzív „sóhaja”, aki a jobb élet utáni vágyakozását a vallásos fantázia szülte túlvilágba helyezi. – Filozófiai kislexikon
SaLa