Az isten és az idealizmus – SaLa gondolatai

Természetfeletti

• · A természetfeletti szellemvilág, az anyag nélküli valami kitalált vízió, aminek semmi köze az objektív valósághoz. A léte nem bizonyítható, sőt nem is kell következetesen, objektíven bizonyítani, el kell hinni és kész. A természetfeletti szellemvilág a következetesen objektív tudományos módszerrel nem észlelhető, nem bizonyítható, a híve számára nem is kell bizonyítani. A természetfeletti szellemvilág létének az állítása valótlan tudománytalan állítás, alapvetően a butaságra, a félelemre épül, nem szereti, nem tűri a tudományos világnézetet! A természetfeletti szellemvilág hívei ezt a virtuális képzelt világot valósnak fogadják el, a tudatukban ez valóságosnak tűnik!
• · Az istenről, a szellemi lényekről, a természetfelettiről nincs semmilyen következetesen objektív tudományos tény, magyarázat, objektív bizonyíték. Így ennek a világképnek az elfogadásához alapvetően a hiszékenység szükséges. A megmagyarázhatatlan valami az nem a természetfeletti hatalom műve, hanem csak ismeretlen, előbb-utóbb ismerté válik, válhat!

Hiszékenység

• · Az értelmetlen hamis képzelgés azonban alkalmas a társadalmi haladás ellen, mert ez a hiszékenységre, a tudománytalan butaságra alapul, csak ezért használja fel a kapitalizmus, mert nem érdeke a gondolkodó emberré válás, azonban érdeke a gondolkodó állat emberi forma konzerválása, ehhez az élősködése érdekében szüksége van a hiszékeny emberiségre!
• · A kapitalizmus szükségszerűen még csak az emberiség gondolkodó állat korszaka, a beszélőszerszámok világa, ezt csak a hiszékenységgel, a világnézeti tudatlansággal, butasággal lehet kordában tartani, erre a vallás idealizmusa, képzeletvilága kitűnően alkalmas!
• · Vallás hiszékenység nélkül nem létezik! Hiszékenység, mert nem igényli, nem tűri, nem szereti a következetesen objektív tudományos bizonyítékokat! A vallás a tudományt a tudománytalansága bizonyítására használja! A tudomány segítségével akarja bebizonyítani a nemlétező semmi valami létezését, amit azonban saját maga talált ki és mégis hisz is benne.
• · Sok mindent nem ismer még az emberiség, sok jelenségre nincs következetesen objektív tudományos magyarázat, azonban ezeket érdemben nem lehet az objektivitást nélkülözve, a következetlen tudományoskodó spekulációval, a képzelet, az idealizmus, a hiszékenység alapján a valóságnak megfelelően megérteni, megmagyarázni, csak félremagyarázni!
• · A különböző vallásokban a képzelet által kitalált világnézetben a hiszékenységgel elfogadott jellemzők, tulajdonságok változatosan eltérően jelentkeznek. De vajon megfelel ez az objektív valóságnak? Lehet a semmiből valami és fordítva? Lehet a semmi a valami? Vajon mi a semmiben létező anyag nélküli semmi, az isten valami? Aki azonban tökéletes, mindentudó és mindenható? Lehet ez az objektív valóság? Aligha, mert a vallás ezeket az állításokat nem tudja és nem is akarja objektíven bizonyítani, hinni kell és kész, ez azonban csak a képzelet világa, idealizmus csupán. Értelmes dolog ez?

SaLa