Az idealizmus a reakció szolgálatában
A fejlődésben túlhaladott kizsákmányoló társadalmi modellek – mint amilyen a kapitalizmus -, szükségszerűen a reakció, a társadalmi haladás ellenes útra térnek. A túlfejlődött és már a hamis világnézetre támaszkodó társadalmi modell azonban egyre-másra katasztrófába kerül, de a hatalom urainak érdekük a modell megtartása, ennek védelmében szükségszerűen az idealizmushoz fordulnak, mert nincs más lehetőségük.
Így a következetesen objektív tudományos világnézet ellenségévé válnak, ami fokozza a társadalmi világméretű katasztrófákat, a társadalom rothadását, mert az a hamis úton járás. Ez viszont a következetesen objektív tudományos világnézetet, sőt még tudományos a módszert is károsan befolyásolhatja.
Az idealizmus jellegzetessége a képzeleten túl azonban az is, hogy nem hajlandó, nem akarja, nem tudja felismerni, elismerni, elfogadni az objektív valóságot úgy ahogy az van, nem hajlandó vagy képtelen a következetesen objektív megismerés útján járni, a képzelt világnézetét nem akarja a valósághoz következetesen igazítani, a nézetének ellenmondásait, hibáit felismerni, elismerni, korrigálni, úgy ahogy az a következetesen objektív tudományos módszer által megállapítható lenne.
Van olyan jelenség, nem is kevés, amit nem tud még az emberiség a tudományos ismeretekkel megmagyarázni. Azonban erre a tudománytalan, a tudományoskodó, az alapvetően a képzelet által kitalált magyarázat semmiképpen sem elegendő, amíg az nem az objektív igazságot tartalmazza az még csak szubjektív vélemény, ami a következetesen objektív tudományos vizsgálat alapján lehet igaz, de lehet hamis is. Ha azonban elmarad a következetesen objektív tudományos alapon történő vizsgálat és a valóság nem igazolja a jelenségre adott magyarázatot, akkor az marad csak képzelgés, csak szubjektív vélemény, idealizmus.
Az idealizmus és a materializmus között az alapvető különbség az, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Még akkor is, ha nincs megfelelő objektív magyarázat, amit azonban így ismeretlennek kell elfogadni és csak a következetesen objektív tudományos módon szabad vizsgálni. Erre azonban csak a materializmus, az anyagelvűség és a dialektikus gondolkodás a megfelelő.
Bár a képzelgés egyáltalán nem elítélendő addig, amíg a tudományos bizonyításig azt nem a valóságnak fogadjuk el, hanem csak egy lehetséges változatnak, hipotézisnek. A képzeletnek mindig van kapcsolata a valósághoz. De csak akkor az objektív valóság, ha a valóságban a képzelt valami létezik, megtalálható, tudományosan következtethető vagy elkészíthető.
Csak a képzelgés, csak a gondolkozás, csak a spekuláció nem elegendő a valóság megismerésére. Azonban az idealizmus meghatározóan ezen az úton jár, az állításait nem kell a következetesen objektív tudományos módszerrel bizonyítani, így ez az alapvető hibája. Mert csak a képzelettel, csak a gondolkodással nem lehet megfejteni az objektív valóságot.
A képzelet segítségével, a gondolkodással készült magyarázat nem elegendő, ha a valóságban ez nem található meg. Az objektív valóságot csak a materializmussal, csak a következetesen objektív tudományos módszerrel lehet megismerni, a képzelgés, az idealizmus ehhez nem elegendő.
Az idealizmusnak nem a spekuláció, a képzelgés a hibája, hanem a tudományos következetlenség. Az ismeretlen úton járva, az ismeretlen jelenségre szükséges magyarázat megmozgathatja a képzeletet, de ez nem biztos, hogy megegyezik az objektív valósággal, ennek kiderítésére csak a következetesen objektív tudományos módszer az alkalmas.
Az idealizmus gyakori jellegzetessége az objektív valóságot nélkülöző állításhoz való ragaszkodás, a hamis állítást a hiszékenységgel a hittel valóságosként hirdetése. A tudománytalan hamis, az objektív valóságot nélkülöző nézethez való ragaszkodás azonban tudatlanság, butaság, bárki teszi ezt.
A következetesen objektív tudományos módszer hiányában azonban egyéb lehetőség híján az ismeretlen jelenségre a magyarázatot csak kitalálni lehet, ennek az elfogadásához azonban gyakran elég a hiszékenység, a bizonyítást nem igénylő hit is. Mi ez, ha nem butaság?
Azonban az idealizmus és a materializmus világnézete egyesülhet és egyesül is egy személyben, ez gyakran megtörténik, így a valós és a kitalált jól megfér egy tudatban egymás mellett, ezt valószínűleg, de különböző mértékben senki sem kerülheti el, gyarló emberek vagyunk.
Ez azonban mégis csak a tévúton járás minden problémájával együtt, ami legjobb esetben nem vezet sehova és nincs belőle baj. A kitalált úton járás azonban néha nagy bajt, akár katasztrófát is okozhat. Például ilyen a felsőbbrendű fajelmélet, a nemzetiszocializmus, a hungarizmus, a fasizmus, a vallás, a természetfeletti szellemvilág hirdetése, az ezek alapján történő háborúk, népirtások, a holokauszt.
SaLa