Az idealizmus a képzelet világa
Az idealizmus a tudatot a természettől elszakítva vizsgálja!
A vallás szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette!
A képzelet a gondolkodó ember számára nagyon fontos az ismert jelenségek alaposabb megérésében, de még inkább hasznos a világ ismeretlen vagy nem eléggé ismert jelenségeinek magyarázatára, amit még a meglévő ismeretekkel nem lehet kellően megérteni, mert nincs rá megfelelő objektív tudományos magyarázat.
A képzelet segítségével készült modell azonban lehet az objektív valóságra támaszkodó, de lehet hamis is, ami az objektív valóságtól eltávolodva vagy akár azt mellőzve, a valójában nem létezőnek valóskénti elfogadása is. A materializmus alapján a képzelet az objektív valóság megismerését szolgálja, az idealizmus azonban alapvetően megmarad a hamis vagy a nem létező képzeletvilágban. Ez a lényeges különbség a materializmus és az idealizmus között.
A képzelet képessége nagyon fontos a megismerés számára, de csínján kell vele bánni. A képzelet segíti az emberiséget az ismeretlen felfedezésében, az útkeresésében, de ez ingoványos út és néha valóban az ingoványba akár a katasztrófába is vezethet.
Lásd például a vallás, az inkvizíció, a világháborúk, a gazdasági válságok, a fajelméletek, a fasizmus, a holokauszt világméretű katasztrófáit, amihez a hamis képzetekkel az idealizmus, a képzelet világa nagyban hozzájárult. Ezek az embertelenségek alapvetően az idealizmus képzeletvilágára támaszkodnak, amely a tudománytalan hamis világnézettel a társadalmi haladás ellenes reakció harca a mindenkori haladó gondolkodók ellen. Így a materializmus a történelem folyamán általában a haladás, az idealizmus azonban a reakció világnézetét, erkölcsét, érdekeit képviselte.
Ezek a katasztrófák elkerülhetők lehettek volna a következetesen objektív világnézet ismeretében, ennek megérésével, elfogadásával és ennek megfelelő következetes cselekedet alapján. Az ember számára alapvetően a saját érdeke a meghatározó. A gondolkodó állat korában létező emberiség alapvetően még nem képes a következetesen objektív tudományos világnézet szerint létezni, így azonban a katasztrófák elkerülhetetlenek.
A képzelet útján óvatosan, körültekintve kell járni, az idealizmus azonban mégis alapvetően a képzelet útján marad, világnézete nem támaszkodik következetesen az objektív tudományra, az objektív valóságra, éppen hogy nem, bár a tudomány eredményeit felhasználja hamis állításainak, elméletének alátámasztására.
SaLa