Mi az emberiség célja?
Az élővilágnak tulajdonképpen ugyanaz a „célja”, mint az anyag bármely formájának, vagyis ugyanúgy nincs semmilyen tudatos célja mint egy kőnek vagy egy csillagnak, van és kész, mert megvoltak a létrejöttének a feltételei, így létrejöttek. A gondolkodó anyag tudatos létrejöttére semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték sincs. A képzelődés következetesen objektív tudományos bizonyíték nélkül azonban még csak a fantázia birodalma.
A hidrogén és az oxigén a megfelelő körülményeken (hőmérsékleten, nyomáson, stb.) égéssel vízzé egyesül, ez a természet törvénye, a tudomány szerint ehhez semmilyen tudatos célra nincs szükség, ha megvannak a feltételek a hidrogén és az oxigén égéssel elkerülhetetlenül vízzé egyesül.
Az élővilágra és benne a gondolkodó anyagra ugyanez a jellemző. Megvoltak a feltételek a gondolkodó anyag létrejöttére, amit a következetesen objektív tudomány vizsgál és egyre több bizonyítékot tár fel, azonban minden egyéb spekuláció, ami nem következetesen az objektív tudományra támaszkodik, az csak képzelgés csak a fantázia birodalma csupán.
A következetesen objektív tudomány szerint az élőlények alapanyagai, alapformái, a kezdetleges szervei, alapegységei a véletlen kölcsönhatásokban létrejönnek és a kezdeti egyszerű állapotból az evolúcióval egészen a gondolkodó anyagi formáig fejlődnek minden tudatosság nélkül. Más következetesen az objektív tudományra támaszkodó ismeret nincs! A képzelődés, a fantáziálás az idealizmus és a vallás területe, ami semmit sem ér. Bár ezek a nem tudományok sem nélkülözhetik a materiális valóságot, de végül is a semmibe jutnak el, ami a valóságban nem létezik. Ilyen semmire világnézetet építeni azonban butaság.
Valaminek a léte csak akkor az objektív valóság, ha az bizonyíthatóan megtalálható, megvalósítható a valóságban. A következetesen objektív tudomány eredményeire támaszkodó következtetés még csak (tudományos) hipotézis addig, amíg még nem bizonyították be a valóságban, ezen kívül minden egyéb még csak fantázia lehet csupán.
Bár vannak olyan gondolatok, hipotézisek, amelyek tudományos alapon következtetések, de valószínűleg közvetlenül nem bizonyíthatók be, ilyen például a világ keletkezése, valójában milyen a csillagok belseje, stb. Azonban ez gyökeresen különbözik az idealizmustól, mert következetesen a tudomány eredményeire támaszkodik, az idealizmus pedig megmarad a képzelet színvonalán, eltávolodik a tudományos módszertől és a fantázia birodalmába jut. A sok ismeretlen miatt azonban gyakran nehéz dönteni, hogy mi tartozik az objektív valósághoz és mi még alapvetően csak fantázia. A következetesen objektív világnézet a következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodva azonban segít az objektív valóság megismerésében. Ezen az úton jár marxizmus-leninizmus világnézete.
SaLa