A „tudományt” ki aposztrofálja?
Szubjektumok gyülekezete, akik egyhúron pendülnek.
Annyira sikeres, hogy még a „pít” sem korrigált, fél évszázad alatt.
Hogyan definiálhatnák hát a definiálhatatlant?!
Mi is a tudomány? Nem a képzelődés, hanem a valóság megismerése és elméleteinek a valóságban történő bebizonyítása. Képes erre az idealizmus? Mit tud bizonyítani a vallás és az idealizmus? Valójában semmit és végül is elég a hit. Ha a tudomány a valóságban nem tudja bizonyítani magyarázatait, akkor az már nem tudomány, hanem idealizmus. Ki az aki kételkedik a tudomány által a valóságban bizonyíthatóan létező elfogadásában? Az aki erre nem képes. Ez a vallás és az idealizmus. Ezek soha nem képesek világnézeti állításaikat a valóságban bizonyítani. A tudomány azonban minden hibálya ellenésre képes erre. Az idealizmus a vallás ködös képzelgésben élnek. Kitalálnak valamit, ami sehol sincs. Vagy van valahol a természetfeletti valami? Ez a különbség a tudomány és az idealizmus között. A tudomány a valóságban bizonyítja amit állit, az idealizmusnak elég csak állításait elhinni. Soha senki még semmi sem tudott objektíven bizonyítani a valóságban a természetfeletti valamiről. Akkor miről beszélünk. Álmodozunk a semmiről? Amit azonban valóságnak hiszünk. Mi az a természetfeletti, az isten valami objektíven, a valóságban, bizonyíthatóan, észlelhetően?
SaLa
Továbbra is elismerve, és tiszteletben tartva mindkét fél álláspontját, szokásomhoz hűen egy személyes történettel fejezném ki azt, hogy nem lehetünk kategórikusak addig, amíg semmi sem bizonyított.
Fizika órán tanították, hogy a „g” (gravitáció)=9.81.
Mondom fizika tanáromnak a gimi 3.osztályában, hogy ez hülyeség. Miért is? – kérdezett vissza bozontos szemöldökét dühösen megráncolva. Tudtam, hogy most írom alá a fizika tantárgyas halálos ítéletemet, és tudtam, hogy érvelésem csak józan paraszti-, de ha már elkezdtem….
Tanár úr! Had dobjak ki egy füzetlapot a 2.emeleti ablakon, bizonyítandó, hogy a gravitáció nem 9.81, sőt, akár 120 másodperc is lehet. Jól van-, morrant rám, miközben elkérte ellenőrző füzetemet és elkezdte bevésni az 1-est -, bizonyítson…….káposztafej!
Kidobtam a füzetlapot, amit felkapott a lengedező észak-nyugati szél, és a füzetlap – leszarva a gravitációt -, szépen emelkedett felfelé a szél lágy ölén….
Ki tudja, leesik-e egyáltalán? -, vetettem oda szemtelen vigyorral, és bár tudtam, hogy a g=9.81 inkább csak légüres térben igaz, az erkölcsi győzelem az enyém volt.
—–
Na de!
Néhány napja olvasom, hogy a Világegyetem, az Univerzum valójában csak egy hologram, ahol valójában nincs is gravitáció, és az idő plusz egy dimenzió, mely csupán egy kivetítés, egy hologram.
Idézem:
„A japán Ibaraki Egyetem kutatói Yoshifumi Hyakutake vezetésével most azt állítják, sikerült meggyőző bizonyítékot találniuk arra, hogy Maldacena elmélete igaz lehet. Hyakutake kiszámította a fekete lyuk belső energiáját, és meghatározta a helyét a horizonton. Meghatározta az úgynevezett virtuális részecskék hatását is, melyek folyamatosan ki- és beugrálnak a létezésből.
A kozmosz belső energiája – ahol nem létezik gravitáció”
Hmm … Lehet, hogy van más is amit nem érzékelünk, de arról nem tudunk semmit! A találgatás, a képzelődés azonban a fantázia birodalma. Aki azonban ezt elhisz minden bizonyíték nélkül az hiszékeny! Azt jól be lehet csapni. A szélhámosok ezt jól ki is használják! A világ szélhámosai így gazdagodnak és már az egész föld valójában az övék. Ezek a kapitalisták, a vallás intézményei! Ezek nem buták, nagyon is jól tudják, hogy hazudnak és a pici butuska bér-rabszolgák ezt elhiszik.
SaLa
Ezt aláírom, a hit gyakorlásához nem feltétlenül szükséges templomba menni és a papi misékre járni vagy vallási felekezetekhez csatlakozni.A hitem az enyém, szabadon választott, a sajátom és nem tartozik egyetlen vallási irányzathoz, intézményesített egyházhoz, vagy felekezethez sem.A hited belülről fakad, ott és úgy gyakorlod ahogy neked a belsőd(szived) diktálja.
A hit embere vagy a tudomány embere vagy? – Hawkins féle Tudattérkép 13. szint: Ésszerűség
dr.Hörömpő Andrea
2014. október 24.
Ahol a tudomány véget ér, ott kezdődik a spiritualitás. A tudomány csak most jutott el odáig, hogy az ősi tanítások mögött rejtőző végtelen tudást saját eszközeivel bizonyítsa. Benned a hit vagy a racionalitás a nagyobb? A hit nem áll semmiféle kapcsolatban a tudással, …
Emlékszel a Lost című sorozatra? Két főszereplője, John Locke a hit emberét, míg az orvos Jack a tudomány emberét képviselte a történetben 6 évadon keresztül. Döntéseik mögötti mozgatórugók általában teljesen mások voltak. Ez pedig az emberek többségére elmondható: a szív (hit) és az elme (ráció) azonban nem kizárja egymást, hanem a személyiség- és spirituális fejlődés eltérő fázisaiban játszanak kiemelkedő szerepet.
Az Ésszerűség szintjére leginkább a materialista „Hiszem, amit látok.”gondolkodásmód jellemző. Ez a racionalitás, a tudományos bizonyítások és az intellektus szintje, ahol a döntések meghozatalakor az ész, az elme dominál. Aki ezen a szinten áll, az irányítást magáénak hiszi, és nem tudja elméje befogadni azt, hogy valójában egy sokkal nagyobb Erő irányítása alatt áll. https://lelekmozaikok.cafeblog.hu/2014/10/24/a-hit-embere-vagy-a-tudomany-embere-vagy-hawkins-fele-tudatterkep-13-szint-esszeruseg/
************************
Filozófikus hajlamúak részére:
„Érdemes megfontolnunk ezért Müller Péter szavait, aki világlátásunk kozmikus egyensúlyának felborulását abban látja, hogy „az ember tudata […] végzetesen kifelé fordult. Amit ma ismeretnek nevezünk, az nem egyéb, mint a lelkünkön kívül lévő világ ismerete, és jelenlegi tudományunk megismerésének eszköze »objektív«. A lélek azonban szubjektív valóságunk, amelyet nem lehet úgy tanulmányozni, mint a hasnyálmirigyet vagy egy kristály szerkezetét, csakis befelé fordulással, önmegfigyeléssel. Erre azonban képtelenek vagyunk, s az ilyen módszereket tudománytalannak tartjuk.” (In. MÜLLER PÉTER: Lomb és gyökér. Édesvíz. Bp. 1993. 191.) https://holnapmagazin.hu/cikkek/velemeny/639/
A hit alapvető jellemzője a nem tudás, a képzelődés, ami, ha elszakad a valóságtól, akkor a semmibe vezet. A semmit valósnak elfogadni nem okos dolog. Bármilyen okosnak, logikusan levezettnek vélt magyarázat, ha a valóságban nem észlelhető, az maga a semmi. A semmi az a nincs, a nem van, a nem létező. Mivel az anyagon kívül még semmi mást nem fedeztek fel, nem bizonyítottak be, ezért minden más csupán spekuláció a semmiről. Spekulálni lehet, hogy létezik a lélek a gondolkodó emberen kívül, arról, hogy a lélek, a gondolkodás anyag nélkül is létezik, de hol van erre bármilyen észlelhető bizonyíték. Aki viszont bizonyítékok nélkül elhiszi a semmi valamit valósnak az hiszékeny. Az a hit ami nem a valóságra, a bizonyítékokra támaszkodik az nem állítás, az a semmi valósnak elfogadása. Mire jó a semmi állítás valósként elfogadása? Egyetlen valós dolog létezik, az az anyag és az általa keltett jelenségek, gondolkodás, lélek, stb.. Az anyagon kívüli valami, mivel észlelhetetlen, bizonyíthatatlan, az maga a semmi. Tehát az ezen kívüliről spekulálni csak a fantázia birodalma, jó játék és semmi több. Az anyag megismerése és ezen az alapon gondolkodásnak van csak értelme.
„Ahol a tudomány véget ér, ott kezdődik a spiritualitás.” Az mi? – „A spiritualitás a latin „spiritus” (lélek, szellem) szóból ered, és általánosságban a lelki, szellemi, természetfeletti dimenziókkal kapcsolatos világnézetet jelenti, szemben az anyagi világgal.”
De bizonyíthatóan létezik az anyagon kívül valami? Bizonyíthatóan létezik a természetfeletti vagy csak a képzeletben? A tudománytalan hit valósnak tartja a képzeletet bizonyíték nélkül is. Váljék egészségére az ilyen hiszékeny lényeknek!
„A hit nem áll semmiféle kapcsolatban a tudással” Ki az aki ezen az úton jár? A hiszékeny! Akit nem a valóság érdekel, hanem a képzelete által kitalált valami. Akár a saját képzelődését is valósnak véli. Okos dolog ez? Az anyagi világban élünk, bármilyen is az. Ezen az alapon lehet csak a valóságot megérteni. Bár aki a képzelet útján jár, annak azért néha könnyebb, nem kell sokat gondolkodni a valóságon, elég csak elhinnie amit ő vagy más elképzelt.
SaLa
Milyen érdekes? És mégis csak van! De ezek nem függenek az anyagtól, az embertől? Vagy talán anyag nélkül is léteznek?
Hmm … lebeg a semmiben a szeretet, nem kötődik az emberhez, csak úgy van. Így van? A szeretet az emberhez kötődik (esetleg kutyához, macskához), de ezek mind anyagok. Ezek nélkül nincs szeretet sem.
SaLa
Az anyag, a test, a lélek hordozója, a lélek háza.Az anyag önmagában tudatos önszerveződésre, érzelmi megnyilvánulásra képtelen.Ahol van alkotás, ott van alkotó is.Az egyik (a test) fizikailag megfogható, a másik (a lélek) nem, ami nem fizikai formában nyilvànul meg.Ettől függetlenül lehet más véleménye mindenkinek, ki mit választ, úgy éli meg.
Most akkor ha a hordozó/test meg szűnik létezni a benne lakozó kézzel nem fogható „dolgok” is meg szűnnek ?
Eleve miként kerülnek bele egy új porhüvelybe a fent emlegetett fogalmak majd mikor meg semmisül hová lészen ?
Ember dekodolo szem fül egytöl 10zes skálán….0~tol ….2ig érzékel.
Vannak dolgok amihez az emberi földhözragadt elme túl kevés, meghaladja tudásunkat, szerzett ismereteinket és olyan is van amit soha nem tudunk vagy ismerünk meg emberi létünk földi korlátai miatt.Még a saját világunkat sem ismerjük teljesen, ilyen fogalmakkal, hogy végtelen, időtlen sem vagyunk tisztában érzékelésünk és felfogásunk fizikai korlátai miatt.Feltett kérdésedre én sem és mások sem fognak tudni válaszolni, legfeljebb gondolkodás nélkül lehülyéznek.A választ próbáld meg „belülről” keresni, ott talán megtalálod.Még senki nem jött vissza odaátról közénk, hogy élménybeszámolót tartson…utazók vagyunk, de ez nem a végállomás…
A szellemünk/lelkünk elpusztíthatatlan.
Ez a porhüvely csak materiát ad neki, amit éppen viselünk.
Az ösztönből fakadó ismeret/tudás mind előző életekből van.
A különböző fejlődési szintek juttatnak el a végső célhoz.
Mi az?
Az eredőnk.
Látom ismét feljött ez az érdekes téma, ami még augusztusban indult.
Szerintem mi nem tudjuk a választ. Alapból én is materialista vagyok/voltam, de annyi megmagyarázhatatlan van /volt/lesz, hogy megillet a „kételkedés joga”.
A megérzések működnek. Többnyire sajnos, de ritka kivétellel szerencsére.
Az ember gyakran megérzi a bajt, főleg, ha szeretteiről van szó. Bele lehet magyarázni persze, hogy a szeretett személy agyhullámai baj esetén elindítanak egyfajta pszichokinetikus energiahullámot, de ezek az energiahullámok miért pont hozzám jutnak 300 km-es távolságból?
——-
2000 körül még inkább totóztam, akkortájt volt benne nyereményalap. Egy tavaszi hétvégén a kollektív szelvény utolsó 4 meccsére (Olasz A, és Olasz B.)az esélyek hazai győzelmet, vagy legfeljebb döntetlent predesztináltak, ezért a 9-13. meccsekre 4 kétesélyest jelöltem 1X tippel. Csakhogy ez már így elég drága szelvény lett volna, hiszen az első 9 meccsen is jelöltem már 3 kétesélyest.
7 kétesélyes mellett a 6 fix kb. 3 ezer forintomba került volna, ami 2000 környékén még nagy pénz volt. És akkor „bevillant”, hogy kb. 1 éve egy totós azzal nyert hatalmas pénzt , hogy eltalálta az utolsó 4 meccse vendéggyőzelmét. Valami (?) azt súgta, hogy ez most is így lesz. Ezt az érzést próbáltam elhessegetni, mert teljesen szembement a papírformával és az erőviszonyokkal, de ez a megérzés egyre magabiztosabban hódította meg az agyamat. Így aztán hanyagoltam a kétesélyeseket, és az utolsó 4 mérkőzésre fix 2-es tippet (vendéggyőzelmet) jelöltem, aztán vasárnap este szembesültem azzal, hogy 13-as találatommal nyertem 1.8 millió forintot.
Aznap éjjel nem tudtam aludni. Nem azért mert nyomasztott a nagy pénz – aminek egy része elment öröklési illetékre , ami akkor még volt -, hanem amiatt, mert ez a szerencse nem egy „bohóckodás” , vagy egy alapos statisztikai elemzés eredménye volt, hanem egy agyamba befészkelődő, onnan ki nem irtható, megmagyarázhatatlan ihleté. Ihlet?
A tudomány szerint !
A „tudományt” ki aposztrofálja?
Szubjektumok gyülekezete, akik egyhúron pendülnek.
Annyira sikeres, hogy még a „pít” sem korrigált, fél évszázad alatt.
Hogyan definiálhatnák hát a definiálhatatlant?!
Mi is a tudomány? Nem a képzelődés, hanem a valóság megismerése és elméleteinek a valóságban történő bebizonyítása. Képes erre az idealizmus? Mit tud bizonyítani a vallás és az idealizmus? Valójában semmit és végül is elég a hit. Ha a tudomány a valóságban nem tudja bizonyítani magyarázatait, akkor az már nem tudomány, hanem idealizmus. Ki az aki kételkedik a tudomány által a valóságban bizonyíthatóan létező elfogadásában? Az aki erre nem képes. Ez a vallás és az idealizmus. Ezek soha nem képesek világnézeti állításaikat a valóságban bizonyítani. A tudomány azonban minden hibálya ellenésre képes erre. Az idealizmus a vallás ködös képzelgésben élnek. Kitalálnak valamit, ami sehol sincs. Vagy van valahol a természetfeletti valami? Ez a különbség a tudomány és az idealizmus között. A tudomány a valóságban bizonyítja amit állit, az idealizmusnak elég csak állításait elhinni. Soha senki még semmi sem tudott objektíven bizonyítani a valóságban a természetfeletti valamiről. Akkor miről beszélünk. Álmodozunk a semmiről? Amit azonban valóságnak hiszünk. Mi az a természetfeletti, az isten valami objektíven, a valóságban, bizonyíthatóan, észlelhetően?
SaLa
Esetleg Shakespeare-el szólva?
Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.
🙂
Továbbra is elismerve, és tiszteletben tartva mindkét fél álláspontját, szokásomhoz hűen egy személyes történettel fejezném ki azt, hogy nem lehetünk kategórikusak addig, amíg semmi sem bizonyított.
Fizika órán tanították, hogy a „g” (gravitáció)=9.81.
Mondom fizika tanáromnak a gimi 3.osztályában, hogy ez hülyeség. Miért is? – kérdezett vissza bozontos szemöldökét dühösen megráncolva. Tudtam, hogy most írom alá a fizika tantárgyas halálos ítéletemet, és tudtam, hogy érvelésem csak józan paraszti-, de ha már elkezdtem….
Tanár úr! Had dobjak ki egy füzetlapot a 2.emeleti ablakon, bizonyítandó, hogy a gravitáció nem 9.81, sőt, akár 120 másodperc is lehet. Jól van-, morrant rám, miközben elkérte ellenőrző füzetemet és elkezdte bevésni az 1-est -, bizonyítson…….káposztafej!
Kidobtam a füzetlapot, amit felkapott a lengedező észak-nyugati szél, és a füzetlap – leszarva a gravitációt -, szépen emelkedett felfelé a szél lágy ölén….
Ki tudja, leesik-e egyáltalán? -, vetettem oda szemtelen vigyorral, és bár tudtam, hogy a g=9.81 inkább csak légüres térben igaz, az erkölcsi győzelem az enyém volt.
—–
Na de!
Néhány napja olvasom, hogy a Világegyetem, az Univerzum valójában csak egy hologram, ahol valójában nincs is gravitáció, és az idő plusz egy dimenzió, mely csupán egy kivetítés, egy hologram.
Idézem:
„A japán Ibaraki Egyetem kutatói Yoshifumi Hyakutake vezetésével most azt állítják, sikerült meggyőző bizonyítékot találniuk arra, hogy Maldacena elmélete igaz lehet. Hyakutake kiszámította a fekete lyuk belső energiáját, és meghatározta a helyét a horizonton. Meghatározta az úgynevezett virtuális részecskék hatását is, melyek folyamatosan ki- és beugrálnak a létezésből.
A kozmosz belső energiája – ahol nem létezik gravitáció”
Csak az létezik amit érzékszerveinkel tudunk érzékelni.
vizuális
audiuális
Ennek viszont ellent mond a dekodolokkal érzékelt dolgok:
Tv,Rádio,Telefon,Internet
Hmm … Lehet, hogy van más is amit nem érzékelünk, de arról nem tudunk semmit! A találgatás, a képzelődés azonban a fantázia birodalma. Aki azonban ezt elhisz minden bizonyíték nélkül az hiszékeny! Azt jól be lehet csapni. A szélhámosok ezt jól ki is használják! A világ szélhámosai így gazdagodnak és már az egész föld valójában az övék. Ezek a kapitalisták, a vallás intézményei! Ezek nem buták, nagyon is jól tudják, hogy hazudnak és a pici butuska bér-rabszolgák ezt elhiszik.
SaLa
Ne keverjük.A hit és a vallás két különböző fogalom, nem vonható egy kalap alá.
Pontosan!
Ezt igazolandó : a valláshoz nem árt a hit , de a hithez nem kell vallás .
*****
T. petymeg!
„…de a hithez nem kell vallás.”
Ezt aláírom, a hit gyakorlásához nem feltétlenül szükséges templomba menni és a papi misékre járni vagy vallási felekezetekhez csatlakozni.A hitem az enyém, szabadon választott, a sajátom és nem tartozik egyetlen vallási irányzathoz, intézményesített egyházhoz, vagy felekezethez sem.A hited belülről fakad, ott és úgy gyakorlod ahogy neked a belsőd(szived) diktálja.
Ahol megáll az ész, ott kezdődik a hit.
A hit embere vagy a tudomány embere vagy? – Hawkins féle Tudattérkép 13. szint: Ésszerűség
dr.Hörömpő Andrea
2014. október 24.
Ahol a tudomány véget ér, ott kezdődik a spiritualitás. A tudomány csak most jutott el odáig, hogy az ősi tanítások mögött rejtőző végtelen tudást saját eszközeivel bizonyítsa. Benned a hit vagy a racionalitás a nagyobb? A hit nem áll semmiféle kapcsolatban a tudással, …
Emlékszel a Lost című sorozatra? Két főszereplője, John Locke a hit emberét, míg az orvos Jack a tudomány emberét képviselte a történetben 6 évadon keresztül. Döntéseik mögötti mozgatórugók általában teljesen mások voltak. Ez pedig az emberek többségére elmondható: a szív (hit) és az elme (ráció) azonban nem kizárja egymást, hanem a személyiség- és spirituális fejlődés eltérő fázisaiban játszanak kiemelkedő szerepet.
Az Ésszerűség szintjére leginkább a materialista „Hiszem, amit látok.”gondolkodásmód jellemző. Ez a racionalitás, a tudományos bizonyítások és az intellektus szintje, ahol a döntések meghozatalakor az ész, az elme dominál. Aki ezen a szinten áll, az irányítást magáénak hiszi, és nem tudja elméje befogadni azt, hogy valójában egy sokkal nagyobb Erő irányítása alatt áll.
https://lelekmozaikok.cafeblog.hu/2014/10/24/a-hit-embere-vagy-a-tudomany-embere-vagy-hawkins-fele-tudatterkep-13-szint-esszeruseg/
************************
Filozófikus hajlamúak részére:
„Érdemes megfontolnunk ezért Müller Péter szavait, aki világlátásunk kozmikus egyensúlyának felborulását abban látja, hogy „az ember tudata […] végzetesen kifelé fordult. Amit ma ismeretnek nevezünk, az nem egyéb, mint a lelkünkön kívül lévő világ ismerete, és jelenlegi tudományunk megismerésének eszköze »objektív«. A lélek azonban szubjektív valóságunk, amelyet nem lehet úgy tanulmányozni, mint a hasnyálmirigyet vagy egy kristály szerkezetét, csakis befelé fordulással, önmegfigyeléssel. Erre azonban képtelenek vagyunk, s az ilyen módszereket tudománytalannak tartjuk.” (In. MÜLLER PÉTER: Lomb és gyökér. Édesvíz. Bp. 1993. 191.)
https://holnapmagazin.hu/cikkek/velemeny/639/
A hit alapvető jellemzője a nem tudás, a képzelődés, ami, ha elszakad a valóságtól, akkor a semmibe vezet. A semmit valósnak elfogadni nem okos dolog. Bármilyen okosnak, logikusan levezettnek vélt magyarázat, ha a valóságban nem észlelhető, az maga a semmi. A semmi az a nincs, a nem van, a nem létező. Mivel az anyagon kívül még semmi mást nem fedeztek fel, nem bizonyítottak be, ezért minden más csupán spekuláció a semmiről. Spekulálni lehet, hogy létezik a lélek a gondolkodó emberen kívül, arról, hogy a lélek, a gondolkodás anyag nélkül is létezik, de hol van erre bármilyen észlelhető bizonyíték. Aki viszont bizonyítékok nélkül elhiszi a semmi valamit valósnak az hiszékeny. Az a hit ami nem a valóságra, a bizonyítékokra támaszkodik az nem állítás, az a semmi valósnak elfogadása. Mire jó a semmi állítás valósként elfogadása? Egyetlen valós dolog létezik, az az anyag és az általa keltett jelenségek, gondolkodás, lélek, stb.. Az anyagon kívüli valami, mivel észlelhetetlen, bizonyíthatatlan, az maga a semmi. Tehát az ezen kívüliről spekulálni csak a fantázia birodalma, jó játék és semmi több. Az anyag megismerése és ezen az alapon gondolkodásnak van csak értelme.
„Ahol a tudomány véget ér, ott kezdődik a spiritualitás.” Az mi? – „A spiritualitás a latin „spiritus” (lélek, szellem) szóból ered, és általánosságban a lelki, szellemi, természetfeletti dimenziókkal kapcsolatos világnézetet jelenti, szemben az anyagi világgal.”
De bizonyíthatóan létezik az anyagon kívül valami? Bizonyíthatóan létezik a természetfeletti vagy csak a képzeletben? A tudománytalan hit valósnak tartja a képzeletet bizonyíték nélkül is. Váljék egészségére az ilyen hiszékeny lényeknek!
„A hit nem áll semmiféle kapcsolatban a tudással” Ki az aki ezen az úton jár? A hiszékeny! Akit nem a valóság érdekel, hanem a képzelete által kitalált valami. Akár a saját képzelődését is valósnak véli. Okos dolog ez? Az anyagi világban élünk, bármilyen is az. Ezen az alapon lehet csak a valóságot megérteni. Bár aki a képzelet útján jár, annak azért néha könnyebb, nem kell sokat gondolkodni a valóságon, elég csak elhinnie amit ő vagy más elképzelt.
SaLa
Akkor a fentiek szerint olyan mint szeretet,szerelem,”empátia”harag,félelem, stb. amit nem látsz nem tudod materializálni az nincs .
Vannak, akikből hiányzik, így tagadják, amit nem élhetnek meg.
Milyen érdekes? És mégis csak van! De ezek nem függenek az anyagtól, az embertől? Vagy talán anyag nélkül is léteznek?
Hmm … lebeg a semmiben a szeretet, nem kötődik az emberhez, csak úgy van. Így van? A szeretet az emberhez kötődik (esetleg kutyához, macskához), de ezek mind anyagok. Ezek nélkül nincs szeretet sem.
SaLa
Az anyag, a test, a lélek hordozója, a lélek háza.Az anyag önmagában tudatos önszerveződésre, érzelmi megnyilvánulásra képtelen.Ahol van alkotás, ott van alkotó is.Az egyik (a test) fizikailag megfogható, a másik (a lélek) nem, ami nem fizikai formában nyilvànul meg.Ettől függetlenül lehet más véleménye mindenkinek, ki mit választ, úgy éli meg.
Most akkor ha a hordozó/test meg szűnik létezni a benne lakozó kézzel nem fogható „dolgok” is meg szűnnek ?
Eleve miként kerülnek bele egy új porhüvelybe a fent emlegetett fogalmak majd mikor meg semmisül hová lészen ?
Ember dekodolo szem fül egytöl 10zes skálán….0~tol ….2ig érzékel.
Vannak dolgok amihez az emberi földhözragadt elme túl kevés, meghaladja tudásunkat, szerzett ismereteinket és olyan is van amit soha nem tudunk vagy ismerünk meg emberi létünk földi korlátai miatt.Még a saját világunkat sem ismerjük teljesen, ilyen fogalmakkal, hogy végtelen, időtlen sem vagyunk tisztában érzékelésünk és felfogásunk fizikai korlátai miatt.Feltett kérdésedre én sem és mások sem fognak tudni válaszolni, legfeljebb gondolkodás nélkül lehülyéznek.A választ próbáld meg „belülről” keresni, ott talán megtalálod.Még senki nem jött vissza odaátról közénk, hogy élménybeszámolót tartson…utazók vagyunk, de ez nem a végállomás…
A szellemünk/lelkünk elpusztíthatatlan.
Ez a porhüvely csak materiát ad neki, amit éppen viselünk.
Az ösztönből fakadó ismeret/tudás mind előző életekből van.
A különböző fejlődési szintek juttatnak el a végső célhoz.
Mi az?
Az eredőnk.
Látom ismét feljött ez az érdekes téma, ami még augusztusban indult.
Szerintem mi nem tudjuk a választ. Alapból én is materialista vagyok/voltam, de annyi megmagyarázhatatlan van /volt/lesz, hogy megillet a „kételkedés joga”.
A megérzések működnek. Többnyire sajnos, de ritka kivétellel szerencsére.
Az ember gyakran megérzi a bajt, főleg, ha szeretteiről van szó. Bele lehet magyarázni persze, hogy a szeretett személy agyhullámai baj esetén elindítanak egyfajta pszichokinetikus energiahullámot, de ezek az energiahullámok miért pont hozzám jutnak 300 km-es távolságból?
——-
2000 körül még inkább totóztam, akkortájt volt benne nyereményalap. Egy tavaszi hétvégén a kollektív szelvény utolsó 4 meccsére (Olasz A, és Olasz B.)az esélyek hazai győzelmet, vagy legfeljebb döntetlent predesztináltak, ezért a 9-13. meccsekre 4 kétesélyest jelöltem 1X tippel. Csakhogy ez már így elég drága szelvény lett volna, hiszen az első 9 meccsen is jelöltem már 3 kétesélyest.
7 kétesélyes mellett a 6 fix kb. 3 ezer forintomba került volna, ami 2000 környékén még nagy pénz volt. És akkor „bevillant”, hogy kb. 1 éve egy totós azzal nyert hatalmas pénzt , hogy eltalálta az utolsó 4 meccse vendéggyőzelmét. Valami (?) azt súgta, hogy ez most is így lesz. Ezt az érzést próbáltam elhessegetni, mert teljesen szembement a papírformával és az erőviszonyokkal, de ez a megérzés egyre magabiztosabban hódította meg az agyamat. Így aztán hanyagoltam a kétesélyeseket, és az utolsó 4 mérkőzésre fix 2-es tippet (vendéggyőzelmet) jelöltem, aztán vasárnap este szembesültem azzal, hogy 13-as találatommal nyertem 1.8 millió forintot.
Aznap éjjel nem tudtam aludni. Nem azért mert nyomasztott a nagy pénz – aminek egy része elment öröklési illetékre , ami akkor még volt -, hanem amiatt, mert ez a szerencse nem egy „bohóckodás” , vagy egy alapos statisztikai elemzés eredménye volt, hanem egy agyamba befészkelődő, onnan ki nem irtható, megmagyarázhatatlan ihleté. Ihlet?