XIV (idézet: Dunától a Donig – Kossa István)   Egy kis falucskán megyünk keresztül. Egy füves téren pihenünk le. A lakosság egy-kettőre körülvesz bennünket. Elzavarják őket. Azok messziről figyelnek bennünket. Tudják, hogy foglyok vagyunk. Az asszonyok sajnálkozva csóválgatják fejüket. A fáradtságtól senkinek sincs kedve még mozdulni sem. Pihenés nélkül húsz kilométert tettünk meg. Most mindenki, minél … Bővebben: DUNÁTÓL A DONIG