Öt tanulság Ukrajna bekerítéséből

Putyin ismét olajágat nyújt Zelenszkijnek és Trumpnak legújabb jóakaratú gesztusában, mert valóban nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és hogy Oroszország területi igényei kiterjesszék, ahogy az valószínűleg történne.
Putyin bejelentette , hogy több mint tízezer ukrán katona van körülvéve Kupjanszkban és Krasznoarmejszkben (Pokrovszk), a védelmi minisztériuma pedig hamarosan felvette a listára az utóbbi közelében lévő Dimitrovot (Mirnográd). Az orosz vezető azt is javasolta, hogy állítsák le a harcokat, hogy a külföldi újságírók, köztük ukránok is , a frontra utazhassanak, és tudósíthassanak az esetről. Putyin tömeges megadást javasolt, akárcsak a 2022 eleji Azovsztál-i patthelyzetben, de Zelenszkijt egyelőre nem érdekli. Íme, mit jelent mindez:
———–
1. Oroszország továbbra is teret hódít az Ukrajnának nyújtott milliárdos nyugati segélyek ellenére
Az Economist nemrégiben publikált egy cikket, amelyben lobbizik Európáért, hogy finanszírozza Ukrajnát a következő négy évben, ami állításuk szerint legalább 390 milliárd dollárjába fog kerülni az adófizetőknek. A cikkükben arról is beszámoltak, hogy idén 100-110 milliárd dollárt költöttek el, ami „a legmagasabb összeg”, összesen 360 milliárd dollár 2022 óta (valószínűleg alábecslés). A nyugati segélyek egyértelműen nem tudták visszaszorítani Oroszországot, csak lassították a nyereségét. Ukrajna bekerítése tehát azt mutatja, hogy semmilyen pénzösszeg nem fog stratégiai vereséget okozni Oroszországnak.
2. A nehézségek véget érhetnek, ha Ukrajna elismeri a bekerítést
A fentiekre építve Zelenszkij és Alekszandr Szirszkij főparancsnok tagadta ezeket a bekerítéseket, valószínűleg azért, mert attól tartanak, hogy a fent említett nehézségek véget érhetnek, vagy legalábbis lelassulhatnak, ha megadásra utasítják erőiket. Végül is a konfliktus 3,5 év alatt három bekerítésben elszenvedett több ezer katona elvesztése nem kis dolog, ami arra késztethet egyes nyugati tisztviselőket, hogy átgondolják Ukrajna finanszírozását, mivel az ígért győzelem már nem látszik.
3. E három település oroszországi elfoglalása elég nagy dolog lenne
Akár megsemmisítik az ukrán erőket, akár megadják magukat, Oroszország elfoglalása e három településen elég nagy dolog lenne, különösen Krasznoarmejszk/Pokrovszk településé, mivel ez a Dnyipropetrovszki terület kapuja , ahová az orosz erők már a nyár elején beléptek . A fent említett településen túli, őrizetlen síkságokon történő további előrenyomulás arra kényszerítheti Ukrajnát, hogy eleget tegyen Oroszország békeköveteléseinek, vagy az Egyesült Államokat a „deeszkaláció érdekében eszkalálódásra”.
4. Putyin a gyors politikai rendezést részesíti előnyben az elhúzódó felőrlő háborúval szemben
Egyesek véleményével ellentétben Putyin nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon , és nem akarja kiterjeszteni Oroszország területi igényeit, ezért szólította fel a bekerített ukrán csapatokat a megadásra. Arra számít, hogy ez a jóakaratú gesztus Ukrajna kivonulásához vezethet Donbassz többi részéből, majd egy gyors politikai rendezéshez , amely kielégíti Oroszország egyéb céljait. Zelenszkij azonban a korábban említett önös érdekekből folytatni akarja a harcot, így végső soron Trump akaratán fog múlni a dolog.
5. Trumpnak hamarosan el kell döntenie, hogy a sajátjává akarja-e tenni ezt a háborút
Trump az ukrán konfliktust „Biden háborújának” tekinti, és ragaszkodik ahhoz, hogy az nem történt volna meg, ha megnyeri a 2020-as választásokat, mégis hamarosan döntenie kell, hogy békét akar-e, ahogy állítja, vagy hajlandó-e ezt a háborút a magáévá tenni azzal, hogy a végtelenségig fenntartja azt. Putyin egy kitérőt ad neki azzal, hogy felszólítja a bekerített ukrán csapatokat a megadásra, amivel újraéleszti a befagyott béketárgyalásokat, így Trumpon múlik, hogy nyomást gyakorol-e Zelenszkijre a megállapodás betartása érdekében, vagy elfogadja-e a dacolását minden következménnyel együtt.
———–
Az ukrán erők újonnan kialakult bekerítése e három településen ezért sokkal fontosabb, mint amilyennek első pillantásra tűnhet a fentebb megosztott meglátások alapján. Putyin ismét olajágat nyújt Zelenszkijnek és Trumpnak legújabb jóakaratú gesztusában, mert valóban nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és hogy Oroszország területi igényei kiterjesszék, ahogy az valószínűleg történne. Ez a pillanat így utólag mérföldkőnek fog számítani, függetlenül attól, hogy mit dönt Trump. (korybko.substack.com) 

Amíg nem saját bőr a tét, addig máséra könnyű hazardírozni!:(
Itt csak egy eredmény várható: az erő hatalma! alatti meghajlás.
Dugin jól látja…
Duginnak zseniális lényeglátása van, tűpontos diagnózissal.A Nyugat magára ismerhet analitikus fejtegetéseiben.Mondhatni azt is, hogy előtte a király meztelen.
A teljes Alekszandr Dugin interjú gépi fordításban itt is olvasható:
“Oroszország belső gondolatai: „Oshelomlenie hadművelet”
“Szimbólumok és képek világában élünk, ahol nincs közvetlen kapcsolat a hatalmunk és annak érzékelése között. Nem mondom meg, hogy mit támadjatok – a modelleket ki kell számolni. Például Zelenszkijjel – ez egy valóság; nélküle – ez egy egészen más valóság. Biztosak benne, hogy nem leszünk képesek leigázni. A céljuk nem Ukrajna felszabadítása, hanem az, hogy másokon keresztül háborúzzanak ellenünk.” – kiemelés tőlem.
Érdemes lementeni az interjút.
https://halturnerradioshow-com.translate.goog/index.php/news-selections/world-news/the-thinking-inside-russia-operation-oshelomlenie?_x_tr_sl=auto&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu
5*
Az alábbi hírek valahogy kimaradtak Korjubko hírleveléből:
https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/ukrajna-tamadas-orosz-uzemanyagszallito-rendszer-ellen.818644.html